Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai


6.1. Beavatkozó és biztosító erők beavatkozás biztonsága

Habár a terrortámadások – karakterisztikájukat tekintve – több ponton egyezhetnek egyéb katasztrófahelyzetekkel, a sajnálatos nemzetközi tapasztalatok az elmúlt évtizedekből mégis azt mutatják, hogy sok tekintetben teljesen egyedi, a beavatkozó erők számára addig kevéssé ismert vagy gyakorolt kockázatokat, veszélyeket hordoznak magukban. A szakirodalom ezeket az aszimmetrikus hadviselés gyűjtő fogalmában tárgyalja. Ilyen új színtere volt eme „hadviselésnek” a World Trade Center elleni támadás, de hasonló kihívásokat rejtettek a robbantásos, tömegbe hajtásos vagy épp késeléses attakok is, a biológiai fegyverek bevetéséről nem is szólva.
A potenciálisan nagy tömeget érintő, olykor elhúzódó és a felmerülő veszélyek szempontjából széles skálán mozgó történések komoly kihívást jelentenek, ezzel együtt új szerepek és kockázatok felé viszik a beavatkozó erőket. Ezen szokatlan, új szerepek mellett nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a támadások helyszínei egyben bűnügyi helyszínek is – annak minden konzekvenciájával.
Az ezeknek való megfelelés feltétele itt is a megfelelő felkészülésben, adekvát tréningekben, jól megválasztott védőfelszerelésben és rendszerszintű gondolkodásban van. Ez nem más, mint a korábbi fejezetben tárgyalt bevetés biztonság.
A nagy volumenű, komplex eseményekre való felkészülés fázisában a különböző bevont erők interdiszciplináris együttműködése elengedhetetlenül szükséges: az egyes szerepeket, teendőket és kompetenciákat csak egységében, a maguk komplexitásában lehet hitelt érdemlően gyakorolni. Ilyen együttműködésre volt példa hazánkban 2016 októberében a hazai terrorelhárítók Metro gyakorlatánál.
A romboló szándékú támadások során a helyzet mihamarabbi felismerése az áldozatok és a beavatkozó erők biztonsága szempontjából is kardinális kérdés. Ezen helyzeteknek gyakran közös jellemzője, hogy már maga a helyzetfelismerés – elsődleges információk, szemtanúk, bejelentések – is hibásak, vagy jelentősen pontatlanok. Ez a pontatlanság az, ami a legnagyobb rizikót képviseli az azonnali reagálási fázisban. A beavatkozó erők legnagyobb ellensége az információhiány és a helyzetben lévő egyéb ismeretlen veszélyeztető faktorok.
A fentiek fényében nem meglepő, hogy a világ azon tájain, ahol hasonló események – komplex koordinált terrorcselekmények (CCTAs)1 – előfordultak már, igen nagy hangsúlyt fektetnek a felkészülésre és a rizikó minél pontosabb becslésére. Ezen erőfeszítésekhez kapcsolódnak irányelvek, melyek segíthetnek a beavatkozó erőknek (pl. THIRA – Threat and Hazard Identification and Risk Assessment guide az USA-ban).
A nemzetközi irodalomban megnevezett CCTA-k dinamikusan és gyorsan változnak – a korábbi, inkább szimbolikus, jól organizált támadásokat egyre inkább a nagy emberáldozattal és/vagy rombolással járó, „bárhol-bármikor” típusú attakok váltják fel. Ezek közül az elmúlt 15 évből a legtöbb áldozattal járókat az 6.1. táblázat gyűjti egybe.
 
6.1. táblázat.
 
ELKÖVETÉSI MÓD
SÉRÜLTEK /HALÁLOS ÁLDOZATOK
Madrid, 2004
robbantás vasúton
1800+ / 190
London, 2005
robbantás vasúton / buszon
784 / 52
Mumbai, 2008
lövöldözés / robbantás / gyújtogatás
308 / 164
Utøya-sziget, 2011
lövöldözés
319 / 77
Párizs, 2015
lövöldözés / robbantás
368 / 130
Brüsszel, 2016
reptér / vasút robbantás
330 / 32
Nizza, 2016
kamionos gázolás
434 / 87
Berlin, 2016
kamionos gázolás
56 / 12
London, 2017
gázolás / késelés
48 / 11
Manchester, 2017
koncert robbantás
250 / 23
Barcelona, La Rambla, 2017
összehangolt gázolások
152 / 24
 
A tapasztalatok fényében összefoglalhatók a jellemzőbb támadási karakterisztikák:
  • a támadók a taktikai tervezéshez és kivitelezéshez előzetes adatgyűjtést, hírszerzést, felderítést alkalmaznak a legtöbb esetben;
  • jól felfegyverzett, kiképzett kisebb csoportokat használnak, melyek a rendvédelemhez hasonló taktikával rendelkeznek;
  • lehetőleg vulnerábilis1 célpontokat választanak a rombolás maximalizálása céljából;
  • egymást gyorsan követő vagy szimultán támadásokat vezetnek;
  • hirtelen és gyorsan csapnak le, majd elhagyják a helyszínt mielőtt a taktikai egységek a helyszínre érnek;
  • támadófegyvereket, robbanószereket, „improvizált” eszközöket (IEDs – improvised explosive devices) vetnek be;
  • nem „tradicionális” taktikát vetnek be: gázolás, késes támadás, biológiai vagy vegyi anyagok;
  • előre tervezetten zavarják vagy lehetetlenítik el a helyszín elhagyását az áldozatok számára (bejárati robbanószerek, füst), illetve a taktikai egységek behatolását késleltetik (könnygáz, tűz, füst);
  • túszokat ejtenek, hogy a rendvédelmi erők nehezebben tudják a helyszínt felszámolni, biztosítani;
  • fizikai elterelőket telepítenek a támadás helyszínére / oda vezető útra, mellyel a beavatkozó erők odajutását és utánpótlását zavarják meg;
  • kihasználják a közösségi felületek adta lehetőségeket: dezinformálnak, pánikot, zavart keltenek, erősítik a félelmet;
  • az egyes támadó csapatok folyamatosan kommunikálnak egymás közt és a vezetőikkel is;
  • támadásaik időzítését és típusát gondosan összehangolják;
  • második csapást mérnek a helyszíni beavatkozó erőkre, az utánpótlásként érkezőkre vagy a fogadó gyógyító intézményekre;
  • saját taktikájukat gyorsan adaptálják a rendvédelmi és mentő erők taktikájához, a korábbi események taktikáiból tanulnak.
 
Mindezek alapján egyértelmű, hogy a beavatkozó erők biztonsága ezekben a szituációkban vitán felül kockán forog. Még a leggondosabb előkészületek és professzionális felkészültség mellett is kötelezően fontos eleme kell, hogy legyen a teljes katasztrófafelszámolás során az erről való gondoskodás. Ennek legelső lépése, hogy minden esetben számba vegyük a potenciálisan várható rizikókat a felderítés, a helyzetértékelés és a mindenoldalú biztosítás megszervezése során.
 
Megfontolások a kockázatelemzéshez terrorista támadások esetén
A kockázatelemzés megvalósítása optimálisan három lépcsőben történik:
  1. vonatkozó fenyegetések és veszélyek azonosítási folyamata
  2. fenyegetések és veszélyek összefüggésbe helyezése és a várható hatások becslése
  3. a fenyegetések és veszélyek felszámolásához szükséges képesség célok meghatározása
 
A legelső lépcsőben – jelen konstellációban – az ember okozta havária helyzetekre történő felkészülés zajlik, az azonosítási folyamatban érdemes számba venni:
  • aktív tűzharc;
  • felfegyverkezett elkövető;
  • biológiai támadás;
  • vegyi támadás;
  • nukleáris támadás;
  • radiológiai támadás – „piszkos bomba”;
  • kibertámadás;
  • robbanószerrel elkövetett támadás;
  • gázolásos támadás altípusait.
 
A beavatkozó erők biztonságának szavatolása érdekében a fenti eshetőségekre elméleti és gyakorlati tudással kell felvértezni a személyzetet:
  • alapvető beavatkozás-taktikai alapismeretekkel;
  • megfelelő egyéni védőfelszereléssel: pl. speciális védőszemüveg, védősisak, térd- és könyökvédő, lövedékálló mellény stb.;
  • mindemellett még a megfelelő kommunikáció és az interdiszciplináris hozzáállás facilitálása is javasolt.
 
A rendvédelem szakmai szempontjait is figyelembe véve a taktikai egészségügyi ellátás dogmái szerint kell eljárni. Ennek a meggondolásnak van már körvonalazódott és kipróbált útja: a taktikai beavatkozást végző rendvédelmi erők – ún. felszámolók, speciális egységek – tagjait kell több szinten, felmenő rendszerben egészségügyi ismeretekre oktatni, valamint rendszert építeni (TEMS – taktikai egészségügyi ellátó rendszer)2, melyben a taktikai egységeket speciálisan képzett egészségügyi személyzettel kell erősíteni. Ezen rendszer a közvetlen veszélyzónán belül („hot zone”)3 képes kell legyen a sérültellátásra, valamint önmaga fizikai védelmére, biztosítására. A rendvédelmi zárás feloldása után vagy az alatt a biztonságos zónába („cold zone”)4 való transzporttal a civil mentesítő erők bevonása is megtörténhet.
Minden egyes támadástípust illetően kockázati profilt célszerű meghatározni az adott régióra/országra, és a kockázatelemzésben kiemelkedőkre külön intézkedési tervet kell készíteni a mentesítő erők számára. Míg a természeti erők által okozott katasztrófahelyzetek esetén bizonyos kialakulási valószínűséget könnyebben tudunk mondani, az ember okozta haváriák, kifejezetten a terrorizmus esetében ez igen nehéz feladat még az arra dedikált szakszolgálatoknak is. A kockázatelemzés alapján nem is annyira százalékos arányban, mintsem egy egyszerűsített skálán tudják elhelyezni az aktuális fenyegetettség mértékét.
A fenyegetések és veszélyek azonosítási folyamata részeként több háttér-információt rejtő forrást is szükséges felhasználni – Pl. helyi/megyei/országos válságtervek, esetlegesen meglévő korábbi kockázatelemzések, szakszolgálatok által kiadott összefoglalók, környező országok vészhelyzeti tervei, különböző szolgáltatók vészhelyzeti tervei stb.
Második lépésként az egyes kiemelt elemekre vonatkozóan részletes szcenáriókat érdemes készíteni: ezekben feltételezett helyszínt, kiterjedést és időpontot is szükséges kidolgozni, akárcsak a várható hatást és a felszámoláshoz szükséges részképességek (bevonandó beavatkozó/mentő erők nagysága, száma, típusa, utánpótlása) felsorolását és annak részleteit. Fontos kiemelni, hogy a különböző típusok igen különböző felszámoló kapacitás jelenlétét vagy elérhetőségét fogják igényelni minden szinten. Például egy tömeges gázolás esetében „pusztán” az incidens nagysága és az érintett személyek számának volumene jelenti a fő kihívást, míg egy kémiai támadás esetében már a mentőerők koordinációja, logisztikája és a helyszíni szervezés is óriási nehézséget, gazdasági és szociális kihívást jelent.
A várható veszélyeket összefüggéseikben értelmezve lehet jól feltérképezni az alábbi példák szerint.
 
MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK
GYAKORLATI PÉLDA
Számít-e az incidens időzítése? Mely időszak a legveszélyesebb?
Nappali időszakban, a frekventált órákban több embert érinthet. Évszaktól függően több lehet a turista, lengébb ruházat miatt az emberi test védtelenebb.
Hogyan befolyásolja a veszélyességet a helyszín megválasztása?
Belváros vagy külváros. Nyílt téren az emberek könnyebben menekülnek, a mentőerőknek nehezebb zárni. Zárt térben nagyobb lehet a támadás hatása, több az áldozat, nehezebb a menekítés.
Milyen egyéb természeti körülmény okozhat gondot (pl. széljárás, páratartalom, időjárás)?
Nyílt területen a szuboptimális széljárás a támadóanyagot sűrűn lakott terület felé viszi. Extrém hideg/meleg környezetben a mentőerők dolga is nehezebb.
Támadás módja (nyílt, rejtett)?
Biológiai fegyver alkalmazása tömegrendezvényen, nem robbantással a levegőbe juttatva megnehezíti az incidens felismerését.
Hanghatással járó támadás fokozza a pánikot.
 
A második vezetői lépés feladata a várható hatások becslése is. Így az érintett összpopuláció mértéke, a várható sérültek, halálos áldozatok száma, sérülések típusa, súlyossága, a támadási helyszínek száma, típusa stb. kiemelten fontos információ. Fontos még itt újra kiemelnünk, hogy nem mindig a nagyobb „esetszám” okozza majd a legnagyobb kihívást. Pl. a gázolásos támadás esetében nagyobb esetszám „traumás” sérültekből vagy „piszkos” bomba esetén kisebb az esetszám, azonban speciális részképességek igénybevétele, valamint a mentőerők megfelelő egyéni védőfelszereléssel való ellátása szükségessé válhat.
Harmadik lépésben a felszámoláshoz szükséges képesség célokat kell kitűzni és a beavatkozó erőket ennek megfelelően felkészíteni, képezni és felszerelni szükséges, ahogy ezt a korábbiakban részleteztük. Ilyen típusú felkészülésre jó példa az elmúlt pár évből az Országos Mentőszolgálat S.P.E.C. mentő képzése, a Semmelweis Egyetem és a Terrorelhárítási Központ közös, nemzetközi képzései, a Pécsi Tudományegyetem együttműködései a katasztrófavédelem, a rendőrség, illetve a büntetés-végrehajtás irányában.
A felkészülés során optimálisan a második lépésben felállított „szcenáriókra” történik tréning – mind elméleti mind gyakorlati szinten. A beavatkozó erők állományait csak ilyen, komplex formában lehet a legoptimálisabban előkészíteni arra, hogy a katasztrófa menedzsment alapelveinek megfelelően „a legtöbb embernek a legtöbb jót” tudják havária helyzetben biztosítani a saját, legmagasabb szintű biztonságuk mellett. A felkészítés összehangolása és lépései: tervezés-szervezés, ezen belül szervezetépítés – eszközök – oktatás – gyakorlat – készenlét elérése és jelentése, amivel a szervezési folyamat befejeződik.
1 Nagyobb [fegyvertelen] civil csoportok által látogatott helyek (oktatási intézmények, kórházak, kulturális intézmények, tömegközlekedési csomópontok, nagyobb szállodák, sportarénák, koncerttermek stb.).
2 ATLAS Medic Forum Faggyas, Molenaar, Bohnen, Saino, Axelsson: Manual of medical coverage (2014) S.W.A.T. Tactical EMS protocol ver1.0 (2/2014).
3 Taktikai környezetben az emberéletre közvetlenül, leginkább veszélyes zóna. Eltérő irodalmakban „red zone” vagy CUF – care under fire zone is lehet.
4 Taktikai környezetben az emberéletre legkevésbé veszélyes – leginkább biztonságos zóna. Eltérő irodalmakban „green zone” is lehet. A közvetlen fenyegetéstől fizikailag is távol van, transzport lehetséges.

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave