Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai


6.3. A beavatkozó erők együttműködése, a beavatkozás irányításának egészségügyi aspektusai

A különböző terror vagy veszélyhelyzetek, rendkívüli események sikeres felszámolásának fontos sarokköve, hogy az együttműködésben részt vevő mentőerők veszélyhelyzet kezelési és mentésszervezési alapjai megegyezzenek.1 Ez a tevékenység magába kell, hogy foglalja a valamennyi helyzetre kiterjedő, a biztonságot szavatoló tervezést. A kialakult helyzetre történő reagálási képesség megszervezését, kialakítását – többek között az egységek létrehozását, folyamatos felkészítését, gyakoroltatását stb. Ezen belül a vezetés feltételeinek kialakítását, valamint magának a mentési rendnek a megszervezését és vezetését is. Ezek gyakorlatilag megfeleltethetők a katasztrófák elleni védekezés kapcsán megismert vezetési alapfogalmakkal2 (POSDCORB).
A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos vezetői „intézkedéscsomagok” megelőző, majd beavatkozó/intézkedő és végül lezáró/értékelő szakaszok mentén fűzhetők fel.3
Elsődlegesen, a megelőző szakaszban történik a különböző veszélyforrások, illetve a veszélyeztetettség felmérése (lásd beavatkozás kockázatai alfejezet), megelőzésre tett javaslatok előkészítése, tervkészítés/felújítás, és itt kap helyet az együttműködőkkel való kapcsolat előzetes kialakítása is.
Az intézkedő/beavatkozó szakaszban az alkalmazás során úgy kell eljárni, hogy a rendelkezésre álló erőket, eszközöket, a kialakult helyzetnek legjobban megfelelően, célzottan és tervezetten csoportosítsuk, ezzel biztosítva, hogy a műveleti célkitűzéseket minél kisebb veszteség mellett lehessen megvalósítani. A mentési tevékenységnek mindig célja az élet- és anyagi javak mentésén túl annak biztosítása, hogy a mentőerők együttműködése összehangolt és tervszerű legyen, a mentési tevékenység minden oldalú biztosítása megvalósuljon, ezen belül pedig az itt tárgyaltak szerinti beavatkozás biztonság is.
Egy kialakult veszélyhelyzet kezelése a tervezési feladatokkal kezdődnek – a feladattisztázástól a döntésig vagy elhatározásig –, majd következik a szervezési fázis, a feladatszabástól, más néven szakintézkedéstől, a kooperációk megszervezésén át a készenlét eléréséig. Végül maga az irányítási tevékenység történik meg, a mentő-mentesítő munkák megkezdésétől a helyreállítás értékeléséig. Ezek tartalmát a tankönyv későbbi fejezetében részletesen tanulmányozzuk.
 
1 Ez az elérendő cél, a tapasztalatok alapján azért ettől még távol vagyunk. (Szerző.)
2 Major L.: A katasztrófa-felszámolás egészségügyi alapjai, 5.2. fejezet – A katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos tervező, szervező és irányítási feladatok Bp. SE Könyvkiadó 2010.
3 Major L.: A katasztrófa-felszámolás egészségügyi alapjai, 5.2. fejezet – A katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos tervező, szervező és irányítási feladatok Bp. SE Könyvkiadó 2010

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave