Pál József (szerk.)

Világirodalom


Szlovén

A szlovén irodalmi nyelv megteremtése már csak azért is akadályokba ütközött, mert igen sok tájnyelv között lehetett választani, s a szlovén irodalmi nyelv történetében a diszkontinuitásnak nagyobb volt a szerepe, mint másutt. A több tartományra tagolódott és a többnyelvű környezet közé ékelődött szlovénség a romantikus költészettel, illetve a romantikus költészet nyelvválasztásával döntött a Ljubljana környéki szlovén mellett. A többi szlovén nyelvváltozat – például a stájerországi – háttérbe szorult, és megmaradt tájnyelvnek. Igen jellemző példa, hogy a nem központi szlovén területről származó, de igen tehetséges szlovén költő, Stanko Vraz (1810–1851) nem érvényesülhetett a saját nyelvjárásával a szlovén irodalomban, ezért nyelvet kellett váltania, és a horvát romantikának lett munkás alkotója. A szlovén irodalmat európai szintre emelő és ott elfogadtató France Prešeren viszont mindmáig mércéje a szlovén irodalmiságnak. Prešeren műfajteremtő és tónusváltó igyekezete, verselésbeli virtuozitása még a költészetét szétírni szándékozó szlovén posztmodern felől is megszólítható. A szlovén irodalomnak a 20. század első évtizedéig meghatározója volt az a kétnyelvűség, amely nemcsak a táj- és irodalmi nyelv közötti (diglossziás) megosztottságot, hanem a szlovén és a német nyelvű irodalom kettősségét is jelentette. Ez utóbbi együttes megjelenésével egy önelvű szlovén írásbeliség tételeződött. A legjelentősebb személyiség, France Prešeren például tervezett ugyan egy szlovén tárgyú és nyelvű tragédiát, amelyre Mácha is kísérletet tett a cseheknél, de mivel akkor még hiányzott a tragédiához szükséges szlovén nyelvi alap, a mű nem jöhetett létre. De Prešeren a levelezését is németül folytatta, mivel az e célra nélkülözhetetlen társalgási nyelv még csak alakulóban volt. A szlovén nyelvújítás és -teremtés Prešeren szonett- és epigrammaköltészetétől kísérve a szlovén romantika teoretikusának, az európai lírát Prešeren felé közvetítő Matija Čopnak és a tudományos szlavisztika egyik megalapítójának, a bécsi könyvtárosként tevékenykedő Jernej Kopitarnak az 1830-as évek elején zajló, úgynevezett Ábécé-háborújában dőlt el, a szlovén irodalmi nyelv romantikus felfogásának javára.

Világirodalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2005

ISBN: 978 963 058 596 5

A kötet csaknem ötven nemzet irodalmának összehasonlítására vállalkozik, mindezt egységes folyamban, közérthető fogalmazással, mégis újszerű megközelítésekkel. Az antikvitástól egészen a kortárs-posztmodernig követi az írásokat. A fő fejezeteken belül a különböző nyelvű irodalmak önálló egységet alkotnak, ennek tiszteletben tartásával tárulkozik fel a világirodalom egysége és harmóniája. A könyv eredetisége és egyedülálló értéke abban áll, hogy a kis terjedelem ellenére számos, szakterületét kiválóan ismerő specialista jól összehangolt együttműködésével jött létre. A szerzők - közöttük akadémikusok és nagy egyetemeink irodalomprofesszorai - újszerű módon, változatos megközelítésben tárják az olvasó elé a világirodalom történeti folyamatát, azon belül pedig elsősorban a műalkotásokat. A kötet nemcsak a középiskolai tanulmányok lezárásához, hanem a felsőfokú képzés első éveiben is megkerülhetetlen mű. A Világirodalom népszerűségét mutatja, hogy már a második kiadása is megjelent.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pal-vilagirodalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave