Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai


A KATASZTRÓFÁK KÖVETKEZMÉNYEINEK RÉSZLETES VIZSGÁLATA

  1. A váratlanul bekövetkező katasztrófák közvetlen áldozatainak száma nehezen szabályozható. Az „a ” függvény meredeksége, magassága – ami a sérültek, az áldozatok számát mutatja, a beérkező mentőerők függvényében – azonban részben, bizonyos részterületeken mégis befolyásolható az alábbi intézkedésekkel:
    1. korai katasztrófa-előrejelző és -riasztó rendszerek fejlesztése az elsődleges, a másodlagos, harmadlagos és kombinált sérültekből adódó áldozatok számának csökkentése érdekében;
    2. veszélyes anyagszállítások szigorú szabályozása és figyelemmel követése;
    3. veszélyes technológiák, üzemek környezetében a népsűrűség alacsonyan tartása, nagy üzemfegyelmi és biztosítási technológiák bevezetése;
    4. környezeti, természeti és civilizációs katasztrófákat indukáló ipari technológiák mellőzése.
  2. A „b” függvény meredekségét javító tényezők azért kiemelten fontosak, mert például az erők gyors bevetésével, a sérültek gyors felderítésével, elsősegélyben részesítésével, összegyűjtésével, osztályozásával, kimenekítésével, első orvosi ellátásával egyrészt csökkenthető a további áldozatok száma, illetve a katasztrófa következtében megsérültek körében a mortalitási arány jelentősen csökkenthető. Mindezek az alábbi tényezők biztosításával érhetők el:
  3. hatékony riasztó-értesítő-mozgósító rendszerek építése, alkalmazása a mentésre alkalmas erők gyors mobilizációja, összpontosítása, bevetése érdekében;
    1. azonnali beavatkozásra és a gyors készenlétű mentő-mentesítő munkákra alkalmas szervezetek kialakítása, felkészítése, fenntartása és hatékony alkalmazásba vetése;
    2. fejlett élő és tartalék egészségügyi infrastruktúra kialakítása, fenntartása;
    3. magas szinten felkészített államigazgatási, katasztrófavédelmi, üzemi törzsek
    4. létrehozása, fenntartása, gyakoroltatása, önkéntes tartalék törzsek folyamatos felkészítése. Ez utóbbi, szintén a szerző által kimunkált fogalom még nem közismert, de a jelen jegyzet keretei nem elegendőek a részletezésére.
 
Következtetés: ha a két függvény által kimetszett területet csökkentjük, úgy az áldozatok „∑1” számának csökkentését is jelenti egyben. Ez nem más, mint a két függvény alatti terület, a két függvény adott pontok közötti határozott integráljának – matematikai különbsége. Mivel az „a” függvény többnyire a természeti erők vagy egyéb véletlenszerű események befolyása alatt van, így alapvetően csak „b” függvény által képviselt elemekkel tudjuk az áldozatok számát csökkenteni.
A 7.2. ábrán1 a már említett sajnálatos Haiti katasztrófa példáján szemléltetjük, hogy mit jelent az, ha egy társadalom felkészületlen egy esetlegesen bekövetkező váratlan katasztrófa hatásainak csökkentésére, következményeinek gyors felszámolására. A teljességhez tartozik ebben az esetben, az a tény is, hogy az ENSZ erők által bevítt ázsiai kolera fertőzés további jelentős számú áldozatot követelt.
A már ismert koordináta-rendszer y tengelye változatlan, azzal a különbséggel, hogy a tragikus áldozatok mérőszáma már nagyságrenddel több, 10 vagy 100 000-es nagyságrendű. Az x tengelyen eltelt időt pedig nem órákban, hanem napokban mérjük. Világosan látszik, hogy a két függvény által körbezárt terület lényegesen nagyobb. Itt szó sincs a sérültek első, illetve hatodik óráig történő ellátásáról, ennek megfelelően az áldozatok száma („∑2”) tovább növekedett. A 7.2. ábrán jól látható és az élet is igazolta, hogy a szóban forgó Haiti katasztrófa bekövetkezését követően, csak egy-két héttel később lehetett közelítő számot kapni az áldozatok mértékéről, amely mentő munkák elégtelensége miatt folyamatosan nőtt. A mentő erők beérkezéséig, gyakorlatilag káosz és anarchia jellemezte a kárterületet. Ezt a megállapítást, az a sajnálatos jelenség is jól érzékeltette, hogy a viszonylag korai időszakban beérkezett mentőerőket, azok tagjait, az élelmiszer, víz segélyszállítmányokat is támadás érte, éppen azok részéről, akik érdekében odaérkeztek.
 
Következtetés: a 7.1. ábra és 7.2. ábra különbsége, a ∑ területek nagysága világosan megmutatja, hogy milyen intézkedések azok, amelyekkel csökkenthető a katasztrófa áldozatainak száma.
 
7.2. ábra. A katasztrófa áldozatainak száma a mentő erők elhúzódó bevetése esetén
∑2: az áldozatok száma, amely összeadódik: – az elsődleges áldozatokból, – az elsődleges ellátatlan súlyos sérültekből, – a másodlagos ellátatlan súlyos sérültekből és áldozatokból
 
1 Dr. Major László 2010.

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave