Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

A KATASZTRÓFA KÖVETKEZMÉNYEINEK FELSZÁMOLÁSA ÉRDEKÉBEN VÉGZETT TÖRZSMUNKA ÉS LEHETSÉGES MUNKAMÓDSZEREI

A különböző szintű üzemi, városi, kerületi vagy országos szintű válságkezelő operatív vagy kormányzati csoportok tervezési, szervezési, irányítási munkarendjét, az egymást követő feladatok szervezett végrehajtását nevezzük törzsmunkának. Ezek tartalma gyakorlatilag azonos, azonban egyes elemeinek tartalma, kiterjedése függ az irányító, operatív csoport vezetési hierarhiában elfoglalt helyétől, általános vagy szakmai irányultságától.
Ezeket a különböző szintű szervezeteket, amelyek a nemzeti katsztrófavédelmet irányítják és amelyek helyileg koordinálják, vezetik a mentő-mentesítő munkákat, a nemzetközi szakterminológia Helyi Veszélyhelyzet-kezelési Hatóságnak (LEMA) nevezi.
A törzsmunka tartalmi elemei:
 
  • Tervezés
    1. Feladattisztázás.
    2. Azonnal foganatosítandó rendszabályok kiadása.
    3. A felderítési információk és adatok előzetes értékelése a kárterületet illetően.
    4. Előzetes intézkedések kiadása.
    5. A helyzet értékelése, elgondolás, elhatározás, döntés meghozatala a mentő-mentesítő munkák végrehajtására.
 
  • Szervezés
    1. Általános és azon belül a szakintézkedések kiadása.
    2. Mindenoldalú biztosítás megszervezése.
    3. Együttműködés megszervezése.
    4. Felkészítés és a készenlét elérése, segítő ellenőrzése.
 
  • Irányítás
    1. A mentő-mentesítő munkák indítása, irányítása, értékelése, ellenőrzése, külső és belső tájékoztatás.
    2. A mentő-mentesítő, munkák befejezésének feltételei, kárterület átadása az adottszintű közigazgatásnak, a minősített időszak megszüntetése.
    3. Helyreállítás utáni értékelés, javaslatok a közigazgatás, a jogszabályalkotók felé. Ha összevetjük a hazai és a külföldi gyakorlatot, láthatjuk, hogy a tervezésben nincs meghatározó különbség. Nálunk a szervezés foglalja magában a személyzettel való ellátást, a finanszírozást és a koordinálást. Az irányítás is hasonló tartalmú, azzal a különbséggel, hogy nálunk a tájékoztatás zöme a végrehajtási időszakra koncentrálódik. Azonban az is tény, hogy ennek előkészítése zömmel a szervezési időszakra esik. Összességében a vezetési folyamat, illetve az előbb tárgyalt három fő feladatrész, valamint a tervezés helye látható a vezetési folyamatban (lásd 7.3. ábra).
 
A katasztrófafelszámolás törzsmunkájának lehetséges módszerei
A törzs munkarendjének kiválasztásánál egyik legdöntőbb kritérium a rendelkezésre álló idő. Befolyásoló tényezők pedig az alábbiak lehetnek:
  • a részvevők szakmai felkészültsége;
  • befolyásoló körülmények:
    • kárterület közelsége;
    • felfokozott lakossági indulatok vagy éppen a pánik jelenségek;
    • az államigazgatás állapota;
    • objektív feltételek, mint a híradás, tájékoztatás állapota, a rendelkezésre álló erők, eszközök, a vezetésre kijelölt objektumban rendelkezésre álló feltételek stb.
 
Az időtényező:
  1. van elegendő idő egy előre jelezhető katasztrófahelyzetben, pl. árvíz,
  2. nincs elegendő idő, a katasztrófa bekövetkezett, pl. üzemi havária, földrengés stb.
 
Lehetséges munkamódszerek az idő és a törzsek felkészültségének függvényében:
  • lépcsőzetes munkamódszer;
  • párhuzamos munkamódszer;
  • és rendelkező munkamódszer.
 
MUNKAMÓDSZER „A” ESETBEN
A törzsek „lépcsőzetes” munkarendben dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy amikor a kormányzati, minisztériumi vagy megyei, fővárosi törzs meghozta az elgondolását, elhatározását, majd kiadja az intézkedéseit, akkor kezd dolgozni a következő beosztott vezetési szint. Első mozzanat nyilván itt is a feladat vétele és tisztázása. Amikor pedig ez a törzs is eljut az intézkedések kiadásáig, elkezd készülni a következő vezetési szint. Ez a folyamat egészen a mentést közvetlenül, helyszínen irányító törzs készenlétéig tart.
 
Előnyei:
  • mindenki alaposan fel tud készülni;
  • jó a felkészülés szervezettsége, hatékonysága;
  • a humán erőforrások, anyagok, eszközök kívánt helyen és mennyiségben összpontosulnak;
  • alaposan megszervezhető a külső és belső kommunikáció, fel lehet készülni a krízis kommunikációra, a nemzetközi mentőerők fogadására;
  • az ellenőrzésre és a hiánypótlásra, a gyorsított felkészítésre kellő idő van;
  • jogi és egyéb szempontokból jól dokumentált a felkészülés.
 
Hátrányai:
  • rendkívül időigényes;
  • kissé bürokratikus, csökken az operativitás lehetősége, az egyéni kezdeményező készségháttérbe szorul;
  • katasztrófa bekövetkezése esetén fellépő rendkívüli helyzetek kezelése nehézkesebb.
 
Összességében tehát egyértelműen megállapítható, hogy a lépcsőzetes munkarend mint vezetési módszer csak prognosztizálható katasztrófahelyzetek kezelésére alkalmas, amikor elegendő idő áll rendelkezésre.
 
MUNKAMÓDSZEREK „B” ESETBEN
Párhuzamos munkamódszer
A törzsek párhuzamos munkarendben dolgoznak. Jellemző helyzete egy bekövetkezett katasztrófa, pl. egy földrengés. Nincs idő! Minden óra, minden nap elfecsérelt idő, amit nem a mentő-mentesítő munkák megszervezésére fordítunk. Minden perc, minden óra újabb áldozatok százait, ezreit jelentheti. Az államigazgatás működőképesen maradt részében – az egészségügyi igazgatást is beleértve – a mentésre alkalmas állami, katasztrófavédelmi, rendvédelmi, igazgatási, társadalmi szervezeteknél haladéktalanul meg kell kezdeni a mozgósítást, a felkészítést, a mindenoldali biztosítást és az együttműködés megszervezését, a mentő-mentesítő munkákat. Erre alkalmas a párhuzamos munkamódszer.
 
A folyamat elemzése:
  1. A katasztrófa sújtotta területet magába foglaló ország, országrész, régió, megye stb. kormányzata, vezetése megkezdi a várható feladat tisztázását.
  2. Kiadja az azonnal foganatosítandó rendszabályokat – ha a helyzet még igényli a riasztást – elrendeli az adatok gyűjtését, az általános felderítést és ezen belül vagy külön az egészségügyi szakfelderítést, a szervezetek mozgósítását, ideértve akár az ENSZ Katasztrófabecslési és Koordinációs Csoportját (UNDAC) is.
  3. A beérkező információk, az előzetes kárfelmérés adatok alapján kiadja a vezető törzs az előzetes intézkedéseket. Ezen belül az alárendelt területi, állami, gazdasági stb. szervezetek részére már feladatokat szabhat. Ekkor az I. lépcsőben mozgósított szervezetek vezetői, operatív törzsei már párhuzamosan megkezdhetik a későbbiekben tárgyalt feladat tisztázását.
  4. A vezető operatív törzs elkezdi a helyzetértékelést a későbbiekben tárgyalt módszerek közül azzal, amely az adott helyzet megoldására legalkalmasabb.
  5. A helyzetértékelés végén megszületik a döntés a mentő-mentesítő munkák végrehajtására. Amikor ezt a körülmények lehetővé teszik, legkésőbb még ekkor is kiadható a feladat az alárendelteknek.
    • Jobb azonban, ha ekkor már azok is dolgoznak, így a jelzett döntés (elgondolás, elhatározás) a helyzetértékelés előtt megérkezik, így azt, az érintett törzs fel is tudja dolgozni.
    • Természetesen, ha van az irányító operatív törzsnek közvetlenül alárendelt II. lépcsőben tervezett mentő-mentesítő alegysége, akár több is, úgy azok felé ekkor kell kiadni feladatot, hiszen nekik még több idejük van az alkalmazásba vetésig. Ide érthetők szerencsés esetben a Nemzetközi Városi Kutató és Mentő (USAR) csapatok részére kiadandó feladatok, illetve előzetes helyszíni felkészítése alkalmazásba vetés előtt.
 
Összességében több különböző szintű vezetési, bevetési, operatív törzs esetén egyszerre, akár 3–4 egymással párhuzamos szinten folyik az előkészítő munka. Ez igen jelentős időnyereség, ugyanakkor egységes elgondolás alapján folyik az alkalmazás megszervezése, ami jelentősen növeli a hatékonyságot. Mindezek a bekövetkezett károk következményeit, s ami a legfontosabb a további áldozatok számát csökkenti, egy nem prognosztizálható katasztrófa esetén.
 
Rendelkező munkamódszer
A törzsek rendelkező munkamódszerrel dolgoznak. Az általánosan ismert vezetési módszerek közül leghatékonyabb, legdinamikusabb és ami ilyenkor fontos, a leggyorsabb reakcióidejű a katasztrófa bekövetkezése után. Természetesen akkor is hasznos lehet, ha egy rövid időn belül bekövetkező havária, vagy előre jelzett katasztrófa várható. Ez azt is jelenti, hogy megfelelő feltételekkel ez a módszer „a” esetben is alkalmazható.
Felmerül a kérdés, hogy akkor miért nem ezt a módszert választjuk mindig? A válasz rövid: Mert ez a legnehezebb!
 
A rendelkező munkamódszer feltételei:
  1. Kiválóan felkészült, lényeglátó, tapasztalt, gyakorlott vezető vagy orvos, aki szélsőséges viszonyok között is képes szellemileg és fizikailag egyenletes, tartós irányító tevékenységet végezni.
    • A kijelölt vezető döntési joga a helyzet súlyosságához mérten kiterjesztett.
  2. Összeszokott, gyakorlott törzs, akik ismerik az adott helyzet lehetséges megoldásának egészségügyi tartalmát.
    • A törzsbe beosztott szakemberek ismerik a törzsmunka rendjét, tartalmát, az intézkedéseket gyorsan, pontosan a vezető rendelkezésének szellemében elkészítik, kiadják, ellenőrzik, a végrehajtást értékelik, a szükséges módosításokra javaslatot tesznek.
  3. Az első lépcsőben vannak „békeidőszakban” felkészült állami, gazdasági, társadalmi szektorból kijelölt mentő-mentesítő munkára alkalmas szervezetek.
  4. Vannak 8–12 órán belül mozgósítható, a 2. lépcsőben alkalmazásra felkészíthető, bevethető szervezetek.
  5. Vannak közeli tartalékok (pl. víz, élelmiszer, gyógyszer, üzemanyag, szállítási kapacitás stb.).
  6. Alapvető kommunikációs rendszerek működnek, minimális vezetési eszközök rendelkezésre állnak. Folyamatos összeköttetés van az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalával (OCHA), tehát a nemzetközi segélyforrások elosztása hatékonyan működhet.
  7. A kárterület, illetve annak környezetében élő lakosság hangulata nem ellenséges, a közigazgatás, rendvédelem, illetve a mentő erőket illetően.
  8. A környezeti feltételek további súlyosbodása nem várható (másodlagos ipari haváriák, infrastruktúra, hírközlés összeomlása).
 
Összességében látható, a rendelkező munkamódszer feltételei eléggé összetettek, de már az első 1–2 órában is gyorsan és hatékonyan lehet tervezni, szervezni, mind pedig a mentő-mentesítő munkákat irányítani.
 
Miután áttekintettük a legfontosabb vezetési alapfogalmakat, nézzük át, hogy egy Orvosi Segélyhely vagy Tábori Kórház, a védelmi igazgatás során egy település operatív törzsének orvos szakmai tagjaként vagy éppen egy Kárhely Parancsnokságon milyen feladatokat jelentenek a tervezés, a szervezés vagy éppen az irányítás részelemei. Az alábbiakban vizsgáljuk meg a katasztrófa következményeinek felszámolása érdekében végzett törzsmunka keretein belül, a tervezési, a szervezési és az irányítási feladatokat, valamint azok tartalmát.
 
A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

OrvostudománySemmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave