Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

NEMZETKÖZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS RENDSZERE, JOGSZABÁLYOK, ELJÁRÁSI RENDEK, A VEZETÉS-IRÁNYÍTÁS RENDJE

Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak növekvő száma és fajtái, jelentős személyi és vagyoni veszteségeket okoztak világszerte, azok hosszú távú hatásai pedig elsősorban a fejlődő országokban okoznak súlyos károkat (8.1. ábra).
A nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtásra a nemzetközi városi kutató és mentő segítségnyújtás hatékonysága és koordinációja hatékonyságának növelésére kiadott 57/150-es ENSZ Közgyűlési Határozat teremti meg az alapot. A határozat kiemeli és taglalja a segítséget küldő ország, a kárt szenvedett ország, valamint a mentőerők, illetve a nemzetközi szervezetek felelősségét. Ennek megfelelően tekintjük át a katasztrófa-segítségnyújtásban érintettek feladatait, megismerve a nemzetközi szakkifejezéseket és azok jelentéseit [70].
Az ENSZ Alapokmányának megfelelően a segítséget küldő országoknak az államok szuverenitását, vagyis területi integritását és politikai függetlenségét teljes mértékben tiszteletben kell tartani, így ennek megfelelően az emberbaráti segítséget csak az érintett ország beleegyezésével és alapvetően csak az érintett ország felhívása alapján lehet nyújtani.
 
8.1. ábra. Természeti katasztrófák száma 1975–2010 között
 
A kárt szenvedett állam első és legfontosabb feladata az országa területén bekövetkező természeti katasztrófák, illetve egyéb veszélyhelyzetek áldozatainak történő segítségnyújtás, az erre történő felkérés megtétele. Elsődlegesen az érintett ország feladata a katasztrófa sújtotta területre beérkező mindennemű segítség szervezése, irányítása és az érintett területen a humanitárius segítség felhasználása, továbbá:
  • szavatolják a mentőerők személyi és technikai biztonságát, védelmét;
  • tegyék lehetővé a könnyített határátléptetést, a beutaztatást (felszerelések, eszközök, kutyák, híradó, gyógyszer);
  • biztosítsák a mentőerők részére a légi úton nem szállítható, működéshez szükséges háttértámogatást: helyi szállítás, üzemanyag, orvosi oxigén;
  • biztosítsanak egyéb feltételeket: tolmács, helyi vezető;
  • műveleti területen a mentőerők védelmét tegyék lehetővé;
  • biztosítsanak belépési lehetőséget a csapatok számára, úgy, mint:
    • vízummentességet;
    • logisztikai eszközöket;
    • különleges kommunikációs felszereléseket;
    • kutató, mentő és orvosi felszereléseket;
    • sürgős egészségügyi ellátás lehetőségét;
    • mentőkutyák beléptetését.
 
A legtöbb nemzetközi szervezet, így az ENSZ Katasztrófabecslési és Koordinációs Csoportja (UNDAC) vagy a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC), Tábori Felderítő és Koordinációs Csapatot (FACT) küld a helyszínre, annak gyors szükségletfelbecsülési és helyszíni nemzetközi katasztrófa- és humanitárius segítség-koordinációjáért.
Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) irányítja és koordinálja a nemzetközi segélyeket katasztrófa és humanitárius krízis esetén, beleértve a rászoruló ország képességeit is. Sok szereplőt mozgat, úgy mint kormányzati szervezetek, nem kormányzati szervezetek (NGOs), ENSZ ügynökségek képviselői és magánszemélyek. Minden résztvevővel együttműködik, továbbá segíti a katasztrófa sújtotta ország kormányát, hogy biztosítsa a leghatékonyabb nemzetközi források elosztását.
A Helyi Veszélyhelyzet-kezelési Hatóság (LEMA) nemzetközi terminológia, általánosságban így nevezik a nemzeti katasztrófavédelmet, amely koordinálja és irányítja a közvetlen akciókat. A LEMA fogalomkörbe beletartoznak a katasztrófavédelem helyi, regionális vagy nemzeti szintű szervezetei.
Az UNDAC az ENSZ OCHA irányítása alatt kerül alkalmazásra nagy kiterjedésű természeti katasztrófa vagy annak következtében kialakuló vészhelyzetek esetén. Az OCHA küldi el az UNDAC csapatot a katasztrófa sújtotta ország kormányának, vagy az ENSZ helyi koordinátorának hivatalos kérésére. A csapat éjjel-nappal elérhető az adott térségben, illetve nagyon rövid időn belül képesek kitelepülni a kárhelyszínre is. A csapat díjmentesen segít és dolgozik a katasztrófa sújtotta országban. A csapat különböző országokból érkező tagjait veszélyhelyzetek kezelésére képezték ki a nemzetközi szervezetek és az ENSZ OCHA szervezete. A csapatot az ENSZ OCHA genfi központja irányítja, és az ENSZ helyi megbízottjának vagy humanitárius koordinátorának felügyelete alatt dolgoznak a LEMA-val szorosan együttműködve és általa támogatva. Az UNDAC csapat segíti a LEMA nemzetközi reagáló erőinek koordinálását, beleértve az USAR csapatokat is. Segít beszerezni a szükséges eszközöket, valamint irányítja a Helyszíni Műveletek Koordinációs Központ (OSOCC) felállítását.
A Nemzetközi Városi Kutató és Mentő (USAR) csapatok azok, amelyek segítséget nyújtanak a katasztrófa sújtotta országokban az ország kormányának vagy a nemzetközi közösség hivatalos felkérése esetén. A kárterületen városi kutatási és mentési feladatokat önállóan, több kárhelyszínen vagy más csapattal összevontan végeznek. A misszió időtartama alatt az USAR csapat támogatást nyújt az érintett országnak, hogy reagálni tudjon a vészhelyzetre, de a saját országának hatósági irányítása alatt marad. A veszélyeztetett körzet területén végrehajtott minden akcióért a fogadó országot terheli a felelősség. A nemzetközi USAR csapatokat a LEMA irányítja az OSOCC koordinációjával. Az USAR csapatok 7 vagy 10 műveleti napos teljes önellátással érkeznek a kárt szenvedett térségbe.
A Fogadó és Indító Központ (RDC) az OSOCC meghosszabbított karja, a nemzetközi reagáló erők számára alakítják meg a segélykérő ország fogadó pontjainál (repülőtér, határátkelőhely). Az UNDAC csapat vagy az elsőként a helyszínre érkező USAR csapatok állítják először fel, működtetik az OSOCC-t és a RDC-t, ezzel segítenek a helyszínre érkező nemzetközi csapatoknak. Az RDC szoros együttműködésben dolgozik az újonnan érkezőkkel és a LEMA-val, figyelembe veszi a helyi szokásokat. Ha az RDC-t az USAR szerelte fel eszközökkel, akkor át kell azt adnia a helyszínre érkező UNDAC csapatnak, amikor az megérkezik. Az OSOCC a nemzetközi erők és a LEMA közötti együttműködés helyszíne.
 
Az OSOCC fő célja, hogy segítse a LEMA-t:
  • a nemzetközi és a nemzeti USAR csapatok együttműködésének koordinálásában;
  • egyéb szektoriális feladatokban, például egészségügyi ellátás, víztisztítás, mentesítés, menedékhelyek felállítása, élelmezés stb.;
  • olyan katasztrófahelyzetben, ahol a rombolás és a pusztítás óriási területre terjed ki, és szükség van a nemzetközi erők beavatkozására.
 
Ha a helyzet rosszabbodik, akkor felállítanak egy fő-OSOCC-ot a LEMA közelében és a kárterület tagoltságának és kiterjedtségének függvényében egy vagy több, a fő-OSOCC-nak alárendelt al-OSOCC-ot.
A virtuális OSOCC (VOSOCC)1 egy Internet alapú információs irányítási eszköz. Ez egy olyan zárt rendszerű, hivatalos információs portál, amely a váratlanul bekövetkező katasztrófák esetén, biztosítja az azonnali információcserét a kárt szenvedett ország és a segítségnyújtó országok között. Az oldalra való belépés korlátozott, szükséges egy jelszó, amelyet a parancsnoki törzs kap nemzetközi hatóságoktól. A virtuális platform lehetővé teszi a nemzetközi szintű információáramlást, az USAR csapatok és az OSOCC közötti kommunikációt.
 
A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

OrvostudománySemmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave