Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai


EGÉSZSÉGÜGYI CSOPORTOK FELÉPÍTÉSE, KIALAKÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI

Az ENSZ Nemzetközi Kutató és Mentő Tanácsadó Csoport (INSARAG) Irányelv és Módszertana [71], valamint a Nemzetközi Külső Minősítés (IEC) elvárása, hogy a kárterületekre, nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtásokra kiképzett és felszerelt USAR csapatok utazzanak ki. Ennek érdekében az USAR csapatok számára felállítottak egy egységes minősítési és akkreditációs rendszert, amellyel azt akarják elérni, hogy a mentőcsapatok megfeleljenek három alapvető kritériumnak:
  1. rendelkezzenek olyan kapacitásokkal, amelyek segítségével képesek megmondani, hogy a romok alatt hol fekszenek áldozatok;
  2. legyenek olyan felszereléseik, amelyekkel a felderített áldozatokat biztonságosan ki tudják szabadítani;
  3. illetve álljanak rendelkezésükre olyan orvosi berendezések, amelyekkel megmenthető az áldozatok élete.
 
 
Részleteiben:
  • ismerjék az INSARAG Irányelveket, alkalmazzák az INSARAG jelöléseket;
  • beépüljenek a nemzetközi segítségnyújtás szervezetébe;
  • alkalmasak legyenek önmentésre;
  • képesek legyenek műszaki mentő eszközöket, felszereléseket kivinni és kezelni a kárhelyen;
  • nemzetközi szintű alkalmazásban legyen tapasztalatuk;
  • legyenek készenlétben, időben alkalmazhatók;
  • önellátók, önfenntartók;
  • kiképzettek, felszereltek;
  • mentési műveletek irányítását, koordinálását akár önállóan végezzék;
  • az ENSZ OCHA számára fontos, hogy az együttműködő országokban legyen egy, és csakis egy, kapcsolattartó pont, máshogy ugyanis nem lehet hatékony nemzetközi koordinációs tevékenységet folytatni;
  • ismerjék a kulturális, vallási, idegen nyelvi kihívásokat;
  • önellátás legfeljebb 10 napig;
  • minden USAR csapat, függetlenül az osztályozott képességétől és a műveleti bevethetőségétől, a következő összetevőkkel kell, hogy rendelkezzen:
    1. irányítás,
    2. logisztika,
    3. kutatás,
    4. mentés,
    5. egészségügyi komponensek;
  • nemzetközi utazáshoz szükséges orvosi engedélyek minden tagnak;
  • minimum 6 hónapos érvényességű útlevél.
 
Az USAR csapatok (általában) két funkcionális összetevőből állnak: műveleti és irányítói részleg. A műveleti egységet a biztonsági tiszt, a tervező-elemző tiszt és a műveletirányító tiszt, illetve az info-kommunikációs és a tájékoztató részleg támogatja.
A csapatvezetés felelős a műveleti tevékenységek irányításáért, és biztosítja a csapat működését. Felelős a műveletek sikeres és biztonságos végrehajtásáért, elősegíti a más szervekkel való együttműködést. A csapatvezetésnek biztosítania kell a kárterületen lévők tevékenységkoordinációját, csapatirányítását, a más szervekkel való kommunikációt. A csapatvezető irányítja a taktikai műveleteket, mint például a károk felbecsülését, kutatást, mentést és orvosi ellátást, továbbá végzi a technikai támogató szolgálatok tevékenységének irányítását.
A technikai támogató alegység feladata – HAZMAT2 felderítés –, a műszakilag az építmények, romok statikai felmérése. Végzi a nehéz épületelemek emeltetését, mint például daruk vagy más nehéz eszközök tevékenységének koordinációját.
A csapatvezetésnek gondoskodnia kell a találkozók megszervezéséről, az események dokumentálásáról és a hosszú, illetve rövid távú akciótervek kidolgozásáról. A biztonsági tervezés, a mentőcsapat védelmi feladatainak tervezése szintén a vezetés kompetenciájába tartozik.
 
Az összekötő funkció biztosítja az információk cseréjét és a LEMA-val való kapcsolattartást az RDC-n és az OSOCC-on keresztül. A csapatnak képességei szerint fel kell állítania egy ideiglenes RDC-t és/vagy OSOCC-ot, ha ő az első, aki a helyszínre érkezik a katasztrófa sújtotta országban vagy a katasztrófa térségében. A logisztika segíti és támogatja a kommunikációs tervek készítését és működteti az eszközöket, irányítja a logisztikai beszerzést, valamint működteti a Műveleti bázist.
A nemzetközi segítségnyújtási műveletek folyamata és a mentőcsapatok nemzetközi szintéren történő alkalmazása a következő fázisok szerint épül fel:
Felkészülési Fázis – a katasztrófák közötti időszakot foglalja magába, amikor feldolgozzák a már korábban megszerzett tapasztalatokat és kiértékelik azokat, továbbá megteszik a lényeges módosításokat és javításokat az Alapvető Műveleti Eljárások (SOP) felé, intézik a gyakorlatokat, és tervezik a jövőbeli műveleteket.
Mozgósítási Fázis – a természeti vagy civilizációs katasztrófa bekövetkezése utáni időszakok eseményeit foglalja magába, és tartalmazza a nemzetközi USAR csapatok riasztását, mozgósítását és a kárt szenvedett országokba történő kiküldését.
Műveleti Fázis – minden azon művelet, amely magába foglalja a nemzetközi USAR csapat érkezését a Fogadó Központba (RC), majd azt követő regisztrálását, a Helyszíni Műveletek Koordinációs Központjában a koordinációs csapatvezetői értekezletek, eligazításokat, a küldő ország nemzeti katasztrófavédelmi hatóságának tett jelentést, az USAR kárterületi műveleteket, amíg a Műveleti Fázis be nem fejeződik.
Demobilizációs (visszavonási) Fázis – azt az időszakot foglalja magába, amikor az USAR csapatok beszüntetik kárterületi tevékenységüket, a nemzeti és nemzetközi hatóságoknak a végső jelentésüket leadták, és megkezdik a felkészülést a hazaindulásra. A csapatok visszavonását az OSOCC irányítja a kárt szenvedett országtól az RDC-ig.
Utómunkálati Fázis az USAR műveletek lezárását követő időszak, amikor az USAR csapatok hazaértek, és meg kell írni a misszió összefoglaló jelentését, pénzügyi végső elszámolását, amelynek magában kell foglalnia egy tapasztalati áttekintést, amely a jövőben fejlesztheti a közös együttműködés hatékonyságát.
 

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave