Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

EGÉSZSÉGÜGYI TARTALÉKOK MOZGÓSÍTÁSA, SZÜKSÉGGYÓGYINTÉZET

Magyarország az egyéb állami tartalékok (gazdaságbiztonsági és kisebb ágazati céltartalékok) mellett az e célból működő Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) kezelésében jelentős mennyiségű egészségügyi tartalékokkal is rendelkezik, amelynek kapacitáskövetelményeit (a szükséggyógyintézetek típusonkénti számát és a tartalékból telepíthető kórházi ágyak számát) a Kormány határozza meg.
A szükséggyógyintézet megnevezés gyűjtőfogalom, amelybe a lentebb ismertetésre kerülő elemek tartoznak.
 
Az Állami Egészségügyi Tartalék (ÁEüT) az ország különböző pontjain lévő raktárakban elhelyezett orvosi műszereket, orvostechnikai eszközöket, a szükséggyógyintézetek működéséhez szükséges egyéb felszereléseket, gyógyszereket, kötszereket és más fogyóanyagokat tartalmaz.
A tartalékban lévő egyes szükséggyógyintézet típusokhoz tartozó egészségügyi eszközök és anyagok típusának és mennyiségének összessége képezi a készletnormákat.
A szükséggyógyintézetek eszköz- és gyógyszernormáit rendszeresen felül kell vizsgálni. A kijelölt kórházak által szolgáltatott fogyásadatok, valamint a katasztrófa-egészségügyi ellátás szempontjainak és sajátos igényeinek figyelembevételével a minisztérium készíti el a szükséges módosítások tervezetét, amelyet a Szakmai Kollégium Oxyológia- sürgősségi orvostan, toxikológia, honvéd és katasztrófa orvostan tagozata szakmailag véleményezi, és a végleges normát a miniszter hagyja jóvá.
Az ÁEüT-tel kapcsolatosan az alábbi alapelvek kerülnek érvényesítésre:
  • Képesség alapú, feladatorientált tervezés.
  • Csak azok az eszközök és anyagok kerülnek tartalékolásra, amelyek katasztrófa esetén a piaci szférából azonnal vagy a szükséges mennyiségben késedelem nélkül nem szerezhetők be.
  • A beszerzett készletek minőségmegóvó cseréje a szerződések által folyamatosan biztosított legyen, ezáltal a selejtezési veszteség a minimálisra csökkenjen.
  • Érvényesüljenek a költséghatékonyság követelményei.
 
Egészségügyi válsághelyzetben nem a szükséggyógyintézet telepítése a legelső lépés. Amennyiben a tömeges ellátást végző egészségügyi intézmény meglévő anyagi technikai kapacitásai kimerültek vagy nem elégségesek a megnövekedett feladat ellátásához, első lépcsőben az intézmény részére történő anyag- és eszközátadás jön szóba, ha ez nem elégséges, akkor kerülhet sor a szükséggyógyintézetek telepítésére.
Az ÁEüT-ben a felszereltség és a mobilitás tekintetében kiemelkedő fontosságú elemek a Gyorsreagálású Segélycsapat Felszerelés (GYSF), a Mobil Orvosi Segélyhely (MOSH), valamint a Mobil Katasztrófa Kórház (MKK).
Az azonnal útba indítható GYSF elsősorban a más országok katasztrófasújtott területeire küldendő magyar segélycsapat részére lett kifejlesztve, és már több küldetésben alkalmazásra került, de természetesen hazai eseménynél is jól használható. Felszerelése egy 10 fős egészségügyi személyzet mintegy egyhetes tevékenységéhez elegendő.
A sátrakba telepíthető (MOSH) rendeltetése mintegy 1000–1200 sérült osztályozása, első orvosi elsősegélyben részesítése és a továbbszállításra való felkészítése. Az alkalmazásának megkezdése a felmálházás idejének, a helyszínre szállítás távolságának és a telepítés ütemének függvénye. Természetesen az adott helyzetnek megfelelően az egyes elemei külön is, az aktuális igénynek megfelelően célirányosan modul rendszerben is telepíthetők, így rövidebb idő is elegendő lehet a működés megkezdéséhez.
Az orvosi segélyhelyek (OSH-k) a MOSH-hoz hasonló feladatot látnak el, de csak épületbe telepíthetők. Telepítésük a MOSH-nál hosszabb időt vesz igénybe, de azokban az esetekben, amikor erre a sérültek magas száma miatt sor kerülhet, a sérültek áramlása is elhúzódó, a műszaki mentés vagy a fegyveres események függvényében. Nagyobb katasztrófánál, pl. földrengésnél a műszaki mentés több napot is igénybe vehet, így a sérültek folyamatosan kerülhetnek ellátásra.
Általános követelmény, hogy a segélyhelyek lehetőleg a kárhely közelébe, de a veszélyzónán kívül települjenek, sérültszállító járművel jól megközelíthetőek legyenek, megfelelő legyen az alapterületük és rendelkezzenek víz- és áramellátással.
A vegyes elhelyezésben (sátor, épület, konténer) telepíthető Mobil Katasztrófa Kórház (MKK) egy jól felszerelt önálló működtetésre alkalmas kórházi egység. Alkalmazására súlyosabb katasztrófahelyzet esetén kerülhet sor az ellátásból kiesett kórház pótlására vagy a működő kapacitások kiegészítésére.
A regionális szükségkórházak (RSZK-k) szintén önálló intézményként működhetnek. A regionális megnevezés nem a területi elhelyezkedésükre, hanem ellátóképességük jelölésére vonatkozik.
A többi szükségkórház (SZK) elsősorban a működő kórházak ágyszám-bővítéseként kiegészítő szükségkórházként telepíthető a kijelölt báziskórházak közelébe.
Általános érvényű követelmény, hogy a szükségkórházak telepítésre már a felkészülés időszakában előre ki kell jelölni és le kell biztosítani a megfelelő befogadó objektumokat.
A kijelöléseknél érvényesítendő szempontok a következők:
  • A kijelölendő objektum legyen megfelelő méretű a kórházi egység befogadásához.
  • Lehetőleg a telepítésére kijelölt kórház közelében legyen
    • figyelemmel kell lenni a jó megközelíthetőségre, a megfelelő kapacitású víz- és áramellátásra, téli alkalmazásnál a fűthetőségre,
    • az objektum belső kiképzése tegye lehetővé a könnyű tisztíthatóságot, fertőtlenítést,
    • tekintettel arra, hogy az objektum igénybevételének befejezést követően az igénybevevő a polgári jog szerint köteles megtéríteni a használat által okozott károkat és az objektum rendeltetésszerű használatból való kivonása miatt keletkezett bevétel kimaradást is, ezért ezekre is figyelemmel kell lenni.
 
A fentiekre tekintettel szükségkórház céljára változatlanul a nagyobb iskolaépületek a leg- alkalmasabbak.
Az ÁEüT-ben olyan egyéb anyagokat és eszközöket is tárolnak, melyek nélkülözhetetlenek lehetnek az egészségügyi válsághelyzetek felszámolásánál.
A Kormány által meghatározott számú szükséggyógyintézetből az egészségügyi válsághelyzet felszámolásához szükségesek telepítését a megyei tisztifőorvosnak kell kezdeményeznie az országos tisztifőorvos felé és annak egyetértésével a minisztérium egészségügyért felelős állami vezetője ad engedélyt a telepítésre megyei védelmi bizottság részére. Az engedélyező erről tájékoztatja a Kormányt, továbbá az Állami Egészségügyi Tartalék kezelője részére elrendeli a készletek kiadásának haladéktalan megkezdését.
A megyei védelmi bizottság a megyei tisztifőorvos által előzetesen kijelölt kórház részére határozatban – sürgős esetben szóban – elrendeli a szükséggyógyintézetnek a kórház katasztrófatervében foglaltak szerinti telepítését, továbbá intézkedik az erre a célra előzetesen biztosított ingatlan, valamint a szükséges szállító kapacitás és a működtetéshez szükséges logisztikai támogatás rendelkezésre bocsátásáról.
A szükséggyógyintézetek személyi állományát elsősorban a kórházakból, szakorvosi rendelőkből az ellátáshoz szükséges szakképzettséggel rendelkező orvosok bevonásával lehet biztosítani.
Az ÁEüT nemcsak egészségügyi válsághelyzetben vehető igénybe. A sürgősségi beteg- ellátáshoz – konkrét feladat ellátásához – váratlanul bekövetkező hiány esetén, ideiglenes használatra kiadhatók egyes eszközelemek.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az egyes egészségügyi ellátók számára kihívásokat jelentő események még az egészségügyi veszélyhelyzet szintjét sem érték el, viszont indokolttá tették az ÁEüT egyes eleminek átmeneti alkalmazását, illetve az egyes egészségügyi szolgáltatók – gyakorlatban a kórházak, illetve az OMSZ – átmeneti támogatását egészségügyi anyagok, illetve eszközök átadásával.
Erre az Állami Egészségügyi Tartalékkal való gazdálkodás szabályairól szóló 17/2001. (IV. 28.) EüM rendelet ad lehetőséget. Egészségügyi válsághelyzetnek nem minősülő esetben eszköz vagy anyag ideiglenes átadását a minisztérium felé az Országos Mentőszolgálat vagy kórház kezdeményezheti, utóbbi a megyei/fővárosi tisztifőorvos útján.
Fertőtlenítőszer és oltóanyag kiadását az országos tiszti főorvos vagy a megyei tiszti főorvos kezdeményezheti.
Ilyen esetekben a készletkiadást az egészségügyért felelős miniszter vagy az általa megbízott állami vezető is engedélyezheti.
 
A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

OrvostudománySemmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave