Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai


12.2. A természeti katasztrófák megelőző orvostani következményei

A természeti katasztrófák több mint két évtizedig folytatott vizsgálatai után, 1981-ben jelentette meg a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet (PAHO) tapasztalatait a egészségügyi vészhelyzetek kezeléséről. A munka eredményei alapján napjainkra világossá lett, hogy a felkészületlen országok súlyosabb gazdasági, társadalmi veszteségeket kényszerülnek elszenvedni, mint ami megengedhető volna, és lassabb ütemű az újra felzárkózás folyamata is. A változások követésének szándékát több, újabb, fontos forrásmunka (kézikönyv) megjelenése mutatta. A PAHO és WHO közös munkájának egyik eredménye, hogy az olyan kifejezések, mint a katasztrófa megelőzés (prevenció), hatáscsökkentés (mitigation), a válaszadás (response), közösség sérülékenysége (vulnerábilitás), kockázatcsökkentés, része lett a katasztrófavédelmi szótárnak.
A bemutatott pozitív folyamatokkal ellenétes események is lejátszódtak, számos, naív elképzelés támogatást, szükségtelen nyilvánosságot kapott, amelynek alapja a lakosság széles köreiben elterjedt alaptalan mítosz. Érdemes és szükséges ezek közül jó néhányat áttekinteni:
 
A KATASZTRÓFAMITOLÓGIA KÁROS, ÉRTELEMZAVARÓ ÁLLÍTÁSAI
  • A holttestek a lakosság egészségét súlyosan veszélyeztetik, mert járványok indulnak ki belőle.
  • valóság: sem a háborús, sem a valós katasztrófa tapasztalatok – finoman szólva – nem igazolják az állítást.
  • A legrövidebb időn belül el kell temetni vagy égetni a holtakat a biztonság kedvéért.
  • valóság: nem igaz, be kell tartani a vallási szokásokat, jogszabályokat.
  • Lehetetlen nagy tömegű holtestet azonosítani a tragédia után.
  • valóság: nem igaz, minden körülmény ellenére jól megszervezhető az azonosítás.
  • A modern DNS-felismerő rendszer túl bonyolult a legtöbb (szegény, katasztrófa sújtott) ország számára.
  • valóság: nem igaz, ha kell, a technológia szimplán elérhető akár nemzetközi segítségnyújtás keretében is.
  • Minden katasztrófa után hatalmas pusztító járványok törnek ki.
  • valóság: az állítás nem igaz, az a feladatunk, hogy ne következhessen be.
  • Külföldi önkéntes orvosok csoportjai kellenek azonnal, akár minden eszköz nélkül is, életet menteni.
  • valóság: csak a károsult ország jól felmért igényei szerint kért szakorvosok és egyéb specialisták kellenek, a többit csak „dajkálni, őrizni” kell, és foglalkoztatásuk, beillesztésük a legrosszabb időkben von el egészségügyi erőket.
  • Bármilyen nemzetközi segély kell, ráadásul azonnal.
  • valóság: csak a helyesen kiválasztott, célzott segítség eredményes, a felesleges, gyorsan lejáró gyógyszerkészletek csak veszélyes hulladékká válnak, és kezelésük, megsemmisítésük csak növeli a nehézségek sorát.
  • A katasztrófa a legrosszabbat hozza ki az emberi természetből.
  • valóság: nem igaz, bőségesen vannak ellenpéldák is, de az igaz, hogy mindig vannak a szerencsétlenségnek vámszedői, megfékezésükre számítani kell.
  • A katasztrófa, válogatás nélkül gyilkol.
  • valóság: nem igaz, a katasztrófák idején kiemelten sérülékeny emberek (nem, kor, betegek) csoportjai jól meghatározhatóak.
  • A katasztrófa nem válogat:
  • valóság: nem igaz, a szegények, öregek, gyerekek, krónikus betegek egyes csoportjai, fogyatékkal élők jobban sújtottak.
  • A katasztrófák áldozatainak ideiglenes kitelepítése táborokba a legjobb és legsürgősebb dolog.
  • valóság: nem igaz, ez csak az utolsó eszköz, a tapasztalatok szerint a táborok később nehezen felszámolhatók, a mentést is, a kárterület rekonstrukcióját is lassítja a lakosság kitelepítése.
  • A dolgok „maguktól” helyrerázódnak pár hét alatt.
  • valóság: nem igaz, tervszerű, átgondolt szervezőmunka eredményezi „a dolgok visszazökkenését a helyes kerékvágásba”.
  • Az éhező népnek bármilyen ételt lehet adni.
  • valóság: nem igaz, mennyiségi és minőségi összetételét tekintve kifogástalan, érzékszervi szempontból a helyi ízlést kielégítő mennyiségű és minőségű táplálékot kell a lakosságnak biztosítani.
  • A menekült csak örüljön neki, amit kap!
  • valóság: nem igaz. A sérült, menekült a lehetőségek határain belül azonos színvonalú ellátásra jogosult, mint szerencsésebb honfitársai.
  • A leghelyesebb politika az információk visszatartása.
  • valóság: az állítás különösen káros. A korrekt lakossági tájékoztatás a pánikot megelőzi vagy csillapítja, a lakosságot megnyeri a közös feladatok elvégzéséhez, segíti a területen az élet lehetőségek javítását, a terület lakosságmegtartó képességének helyreállítását.
 

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave