Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁKRÓL ÁLTALÁNOSAN

A természeti katasztrófák várható általános, egészségügyi és közegészségügyi-járványügyi következményei a lakossági csoportokra meghatározhatóak, ezáltal a védekezés lépései előzetesen megtervezhetőek, és a hatékony védekezés megvalósítására az országot fel lehet készíteni. A készenlét (preparedness) mindazon tényezők (kiképzés, készletezés, tervezés) együttese, amely az esemény bekövetkezése esetén a sérülékenységet vagy a veszélytényező hatását csökkenti. Egy adott közösség katasztrófasérülékenysége egy adott veszélytényező vonatkozásában, a közösségi válaszadási képesség és a környezeti változások eredője, amely befolyásolható, elemenként csökkenthető és növelhető. A katasztrófa-készenlét fordítottan arányos a kockázattal, csökkenti a katasztrófakockázatot. Az összefüggés matematikailag is kifejezhető.

A sérülékenység csökkentése függ a kárterület gazdasági szociális kulturális színvonalától és egyéb jellemzőitől. Például vizsgáljuk meg Japán lakosságának viszonyát a földrengésekhez: előre elkészített menekülőcsomagok, könnyű fa-papír szerkezetű épületek építése, összevetve pl. az örmény földrengés tapasztalataival, de akár magyar helyzetet is említhetném, mivel a földrengések hazánkban viszonylagosan ritkán észlelhetők. Másképpen fogalmazva, ahol a földrengések kockázata alacsony, a lakosság sérülékenysége a felkészületlenség miatt, Japánéhoz képest, sokkal magasabb. A helyzetet kedvező irányba befolyásolni lehet a vészhelyzeti készenléti képességek erősítésével.

Lényegében a katasztrófák prevenciója és a tömeges egészségkárosodások megelőzése a bemutatott gondolatok jegyében valósítható meg. A veszélytényező bekövetkezésének valószínűsége befolyásolható a sérülékenységre való rugalmasabb reagálással és a hatásokra való fokozottabb érzékenységgel. A természeti katasztrófáknak vannak közös és jellemzően eltérő tulajdonságai, amelyek ismerete az egészségügyi szakemberek számára döntő jelentőségű lehet (12.1. táblázat).

12.1. táblázat. Néhány kiválasztott természeti katasztrófa elsődleges és másodlagos egészségügyi hatásának összehasonlítása

HATÁSFAJTA	VULKÁN-KITÖRÉS	FÖLDRENGÉS	SZÉLVIHAR ÁRVÍZ NÉLKÜL	ÁRVÍZ	SZŐKŐÁR
Halálozás	Magas	Magas	Alacsony	Alacsony	Magas
Súlyos sérülések	Kevés	Magas	Közepes	Kevés	Kevés
Fokozott járványveszély	Változó	Közepes	Változó	Változó	Változó
Ivóvízrendszer sérül	Súlyos	Súlyos	Könnyű	Könnyű	Komoly
Eü. létesítmény sérül	Súlyos	Súlyos	Súlyos lokalizált	Súlyos berendezések	Komoly
Táplálékhiány	Ritka	Ritka	Általános	Általános	Ritka
Menekült tömegek mérete	Általános (városias területen)	Változó	Ritka	Általános	Változó

Forrás: Natural disasters, protecting the Public’s Health. 2000. Pan American Health Organization.(PAHO) Scientific Publication 575. nyomán

A 12.1. táblázatban szereplő járványok fellépése például a jól irányított menekültáramlás és a jól szervezett befogadás esetén, jó ivóvíz-szolgáltatás mellett elkerülhető. Hasonló, de kaotikus helyzetben, ugyanakkor, amikor a zsúfolt, nyomorgó, szervezetlen tömegmenedékek elesett lakói között könnyen robbannak ki tömeges enteralis (sőt akár kolera) és más járványok. Mielőtt az egyes katasztrófatípusokat részletes tárgyalására áttérnénk, az európai katasztrófa fenyegetettség epidemiológiáját érdemes megvizsgálni a WHO jelentése alapján (12.2. táblázat).

Az adatokat szemléltetésként mutatom be, hogy láthassuk, még a gazdasági/kulturális értelemben viszonylagosan fejlett régió számára is milyen veszteségeket (emberi életek) és károkat (dollár milliárdok) jelent a természeti katasztrófák fenyegetése. A 874 esemény 81 263 személy „többlet halálozását” eredményezte. A katasztrófa 42 milló emberre fejtette ki hatását, és az okozott károk, gazdasági veszteségek nagysága 157 milliárd US dollárt (csaknem 120 milliárd €) érték el. A természeti katasztrófák fenyegető egészségügyi hatásai között fordított arányosság áll fenn a tömegsérülési góc sérültjeinek ellátási sürgőssége és a megelőző orvostan feladatainak végrehajtása között. Nyilvánvaló ez a következtetés a földrengések esetében, ahol a műszaki mentés és az orvosi élet- és végtagmentés, shocktalanítás időrendi aktualitását csak később követi a preventív intézkedések életbe léptetése. Végül, a katasztrófák következményei érintik a környezetet, az egészségügyi infrastruktúrát és a lakosság mentális állapotát is.

12.2. táblázat. Természeti katasztrófák az EU régióban 1990-2006 között

ESEMÉNY	ELŐFORDULÁS	HALÁLOZÁS	POPULÁCIÓ	A KÁR NAGYSÁGA (MILLIÁRD USD)
Árvíz	344	3 593	11 569 509	66
Extrém hőmérséklet	112	52 119	1 394 529	9
Szárazság	31	2	14 865 575	14
Erdőtűz	58	228	286 969	3
Földrengés	102	21 840	5 875 138	30
Földcsuszamlás, lavina	57	2 084	90 196	<1
Szélviharok	170	1 397	8 063 234	33
Összesen	874	81 263	42 137 150	157

A WHO EU. adatai nyomán, eredet: Emergency Disasters Database

Az általános elemzések után irányítsuk figyelmünket néhány természeti katasztrófatípus részletesebb megbeszélésére.

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero