Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI EREDETŰ KATASZTRÓFÁI

Geológiai jellegű katasztrófák
A geológiai jellegű katasztrófák közül a legpusztítóbbak a földrengések. Magyarország a földrengések által közepesen veszélyeztetett terület. Nem fekszik földrengésveszélyes zónában, de felelőtlenség volna teljesen kizárni a bekövetkezés lehetőségét, mivel keresztülhúzódik hazánkon néhány törésvonal, amelyek mentén tektonikus eredetű rengés alakulhat ki. A törésvonalak közül inaktív törésvonalak: a Balatontól délre található DNy-ÉK-i, ún. Kapos-vonal, a Móri árok, a Kapos-vonalra merőleges ÉNy-DK-i szerkezeti irány; aktív szeizmicitást mutató törésvonal: a Balaton É-i részét Komárommal összekötő vonal. A 2.10. ábrán szereplő térkép a Kárpát-medencében megtörtént földrengéseket mutatja.16
 
2.10. ábra. A Kárpát-medence földrengései (456–2007) között
 
Magyarországon a legutóbbi jelentős földrengés 1985. aug. 15-én volt Berhida térségében. Az elmúlt száz év legjelentősebb földrengései viszont, 1956. jan. 12-én Dunaharaszti térségében, valamint 1911. júl. 8-án, Kecskemét környékén következtek be.
Annak ellenére, hogy tömeges sérülést és kiemelkedő anyagi és természeti károkat eredményező földrengés hazánkban még nem következett be, a veszélyes technológiát folytató létesítmények telepítésénél az engedélyezési eljárás során figyelembe kell venni a létesítmény földrengésállóságának biztonságát.
 
2.11. ábra. Hazánk árvízi veszélyeztetettsége
 
Hidrológiai jellegű katasztrófák
A hidrológiai jellegű katasztrófák közül a legpusztítóbbak az árvizek és a belvizek. A 2.11. ábrán szereplő térkép hazánk árvízi elöntéssel fenyegetett területeit mutatja.1
Magyarország árvízi és belvízi veszélyeztetettségét meghatározza, hogy a Kárpát-medence legmélyebb területén helyezkedik el. Hazánk árvíz-veszélyeztetettsége Európában a legnagyobb. Az országra jellemző, hogy 2–3 évenként kis vagy közepes, 5–6 évenként jelentős, 10–12 évenként rendkívüli árvizek kialakulásával kell számolni. A nagy árhullámok a folyók felső szakaszán 5-10 napig, a középső és alsó szakaszokon akár 50–120 napig is tartósak lehetnek. A mellékfolyók zöme gyorsfolyású, az ott kialakult nagyobb vízmennyiség a nagyobb folyókon 1–2 napon belül megjelenik, néhány órán belül több méteres árhullámot okozva (Felső-Tisza és mellékfolyói, a Körösök).
Az árvizek mellett további veszélyt jelentenek a belvizek, melyek a termőföldek tönkretételén túl súlyosan veszélyeztetik a belvizes területre épült lakóházakat és gazdasági létesítményeket. A belvízzel való elöntés maximuma az 1940-es években megközelítette a 100 ezer hektárt, de azóta is többször ismétlődtek a nagy belvizes időszakok. A belvízzel potenciálisan veszélyeztetett terület elérheti a 2 millió hektárt. A 2006. év során a belvízzel összefüggésben, 11 megyében, 234 településen keletkeztek károk. Hazánk belvízi veszélyeztetettségét a 2.12. ábra mutatja.
 
2.12. ábra. Magyarország belvízveszélyes területei és azok elhelyezkedése
Készült: a BM OKF Veszélyhelyzeti kezelési Központ ARCVIEW GIS 3.2. adatbázis 1998–99. évi alapján Megjegyzés: A térképen feltüntetett belvízveszélyes területek között olyanok is találhatók, amelyek egyben árvízveszélyesek is. A belvízveszélyes települések száma: 161 db A veszélyeztetett lakosok száma: 1 205 000 fő
 
A nyári időszakon kívül, bizonyos feltételek mellett télen is előfordulhatnak belvízhelyzetek. Kelet-Magyarországon a 2005. évi nyári és őszi esőzések miatt a talaj csapadékvíz befogadó képessége csökkent. 2006 januárjában egy hirtelen lehullott, jelentős csapadékmennyiség és a hólé nem tudott a fagyott talajban elszivárogni, ez belvízhelyzetet okozott. A folyamatosan tartó párás, borús, hűvös időjárás miatt a párolgás hiánya súlyosbította a helyzetet. A továbbiakban hónapokon keresztül ismételten intenzív esőzés sújtotta a területet, mellyel az utóbbi évek legsúlyosabb belvízhelyzete állt elő. A felmelegedés – lehűlés – havazás váltakozása, valamint a további tavaszi, nyár eleji esőzések a fenti körülmények fennállása miatt az események ismétlődését és elhúzódását vonták maga után2. A belvíz-veszélyeztetettség3 szinte valamennyi ártéri öblözetben fekvő települést érint. Ezen kívül további számos községet, várost fenyeget. Sajátossága, hogy a veszélyeztetett területen magas a szociálisan hátrányos helyzetű népesség. A belvízveszély tehát egyben szociális problémákat is felvethet. Az alacsonyabban fekvő települések, településrészek belvíz veszélyeztetettsége miatt, a hajléktalanná váló lakosság elhelyezéséről kell gondoskodni.
Ár- és belvízveszélyes területen található az ország megmunkálható területének egyharmad része, 1,8 millió hektárnyi terület. Itt helyezkedik el a vasutak 32%-a, a közutak 15%-a és több, mint 2000 ipari üzem. Magyarországon 1259 település, az ország lakosságának 55%-a van eltérő mértékben árvíz- és belvízveszélynek kitéve. 700 településünk több mint 2 milliós népességének lakóhelye nagy folyóink mértékadó árvízszintje alatt fekszik, ahol rendszeres és nagymértékű kockázatnak vannak kitéve az ott élők. Magyarországon a folyók és egyéb vízfolyások mentén elhelyezkedő árterület nagysága 35 000 km2. A kistérségek ár- és belvíz veszélyeztetettsége4 a 2.13. ábrán látható.
 
2.13. ábra. A kistérségek ár- és belvíz-veszélyeztetettsége Veszélyességi kategóriák és lakosságszám szerint súlyozva
 
Az ország és környezetének éghajlati és földrajzi adottságai miatt bármely folyón, vagy annak környezetében, valamint a mély fekvésű területeken az év bármely időszakában előfordulhatnak heves és tartós árvizek, vagy belvizek.
 
Meteorológiai jellegű katasztrófák
A meteorológiai jellegű katasztrófák közül a legjellemzőbbek rendkívüli időjárási viszonyokkal összefüggő szárazság és aszály, a rendkívüli hideg, hóesés, valamint a nagy mennyiségű csapadék és a szél, pusztító hatása, esetleg a villámcsapások okozta természeti tűzkatasztrófák. Hazánk időjárással összefüggő veszélyeztetettségét a 2.14. ábra21 szemlélteti.
A szárazság és az aszály a magyar történelem során gyakran előforduló katasztrófák voltak, amelyek következtében tömeges állatelhullás alakult ki, vagy éhínség sújtott. Magyarországon, különösen az alföldi területeken viszonylag gyakoriak az aszályos évek. Az aszály a természeti katasztrófák különleges csoportjába tartozik, mert a károk nem hirtelen és váratlanul jönnek létre; hatásai, következményei hatalmas összegeket felemésztő hosszú távú beruházásokat igénylő mezőgazdasági technológiával, az öntözés fejlesztésével, a vízgazdálkodás korszerűsítésével részben megelőzhetők, részben csökkenthetők. Az aszályok gyakran idéznek elő más katasztrófákat is, mint emberi, állati járványok, növényzet pusztulása. Az aszályok általában kivétel nélkül országos méretűek, vagy országos hatásúak.
 
2.14. ábra. Magyarország időjárási veszélyeztetettségének fajtái és területei
 
A rendkívüli hideg és a hóviharok5 nagy mennyiségű hó leesése – nagy erejű szél kíséretében – katasztrofális helyzetet alakíthatnak ki. Viszonylag kis mennyiség esetén is – egyes vidékek, települések életét béníthatják meg. A hófúvások, okozta közlekedési akadályok, megnehezítik – esetenként lehetetlenné teszik – a szállítást, a közlekedést. Ezzel a veszélyeztetéssel az ország egész területén számolhatunk, 3–5 éves gyakorisággal. A rendkívüli téli időjárási viszonyok között súlyosbítja a helyzetet a zsáktelepüléses településszerkezet. A három napot meghaladó intenzív havazás következtében egyes települések, településrészek elzáródhatnak a külvilágtól.
Az elszórt, egymástól és a főútvonalaktól távol eső településrészeket egyenként kell felszabadítani, jelentős erő-eszköz felhasználásával. Az itt élő emberek ellátásának megoldásához adott esetben helikopter és honvédségi terepjáró eszközök igénybe vételére is szükség lehet. A hóhelyzet felszámolásához szükséges az egyes településen igénybe vehető technikai eszközök, valamint melegedő és parkolóhelyek aktualizált adattára. Hazánk rendkívüli havazással és hótorlasszal veszélyeztetett területeit a 2.15. ábra szemlélteti.
 
2.15. ábra. Hazánk rendkívüli havazással és hótorlasszal veszélyeztetett területei
Megjegyzés: A rendkívüli havazás és a hótorlaszok által veszélyeztetett területek általában megegyeznek, de hófúvások (torlaszok) ott is előfordulhatnak – pl. útátfújások miatt –, ahol rendkívüli havazás a területre nem jellemző. A veszélyeztetett területek száma: 191 db A veszélyeztetett lakosok száma: 196 000 fő
 
A hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék általában a nyári zivatarok velejárója. A probléma akkor jelentkezik, amikor a víz elvezetésére szolgáló csatorna vagy árokrendszer nem képes az összegyűlt vizet befogadni és elvezetni, a víz elönti a mélyebben fekvő területeket, a talajszint alatti helyiségeket, illetve a völgyekben lévő településeket. Jellegét tekintve hasonló a következménye a közepes intenzitású, de hosszan tartó esőzésnek is. A hirtelen lezúduló eső belvizet és árvizet egyaránt okozhat, az ellene való védekezés megszervezése fontos feladatként jelentkezik. A 2005. év során április 18. és augusztus 25. között 6 alkalommal pusztított viharos erejű szél, jelentős mennyiségű esőzéssel és árvízzel kísérve. A rendkívüli időjárás 13 megyét érintett, a legnagyobb kárt szenvedett megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye volt.
Szélviharok, a viharos, orkánszerű szelek, tornádók, jelentős károkat okozhatnak és személyi sérüléssel is járhatnak. Hazánkban a szélvihar gyakorisága 30–40 db/év is lehet. A legszelesebb a Kisalföld, mérsékeltebb a Tiszántúl és a Duna-Tisza köze, legkevésbé a dunántúli dombvidék. 2005. május 18-án 18–20 óra között Hajdú-Bihar megyében a Létavértes-Báránd enyhe ívű tengely mentén erős széllel és heves esőzéssel kísért vihar vonult át. A széllökések sebessége helyenként elérte a 80–120 km/órát. Az erős szél következtében, illetve az ebből adódó fakidőlések miatt az épületek tetőszerkezeteinek károsodása, a lakossági és a vasúti elektromos hálózat sérülései, valamint gépjármű károsodások voltak a jellemzőek. Az elektromos hálózatok sérülései miatt több településen volt teljes, vagy részleges áramszünet. Az áramellátás kimaradása miatt a helyi vízműtelepek leálltak, és így a vezetékes vízellátásban is kimaradások jelentkeztek. A vasúti közlekedés Budapest – Debrecen – Nyíregyháza vonal, Debrecen körzetében több órára teljesen megbénult, illetve a teljes értékű közlekedés csak egy hét elteltével állt helyre. Az érintett térségben a mobil telefonszolgáltatás, valamint a vezetékes szolgáltatás digitális hálózatát szintén több órán keresztül nem lehetett használni. Jelentősebb károk keletkeztek az érintett területek erdőségeiben is.
 
2.16. ábra. Hazánk területeinek erdőtűz-veszélyeztetettségi besorolása és az égett erdőterület
Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat (2002-2003)
 
A villámcsapások által pusztító erejű természeti eredetű tűzkatasztrófák6 jöhetnek létre, amelyek leggyakrabban erdő- és avartüzek formájában jelennek meg. Számtalan külföldi példa bizonyítja, ezek rendkívüli veszélyességét, de hazánkban is van példa ilyen katasztrófákra. (Pl. Bács-Kiskun megyei Ősborókás nagy részét elpusztító erdőtűz.) Emberi gondatlanságból vagy villámcsapás miatt, minden évben, előfordulnak nagykiterjedésű avartüzek, erdőtüzek, amelyek épületeket és lakott településeket is veszélyeztetnek. A veszélyes területek a 2.16. ábrán láthatók.
 
1 http://193.6.55.19/letolt/HEFOP/Vizgazdalkodas_%28KGNB260%29.pdf, Letöltés ideje: 2010-05-01
2 http://www.vati.hu/static/otk/int/jelentes2005178.pdf; Letöltés 2010-05-01.
3 Dr. Tóth Rudolf ny. mk. ddtbk. Hazánk biztonsági környezete, új globális és regionális kihívások, a katasztrófák csoportosítása. Hazánk katasztrófaveszélyeztetettsége. Előadás 2007. 09.05. 32. dia.
4 http://www.vati.hu/static/otk/int/jelentes2005178.pdf;, Letöltés ideje 2010-05-01.
5 Dr. Tóth Rudolf ny. mk. ddtbk. Hazánk biztonsági környezete, új globális és regionális kihívások, a katasztrófák csoportosítása. Hazánk katasztrófa veszélyeztetettsége. Előadás 2007. 09.05. 38. dia.
6 http://www.vati.hu/static/otk/int/jelentes2005178.pdf, Letöltés ideje: 2010-05-01.
A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

OrvostudománySemmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave