Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

VÁLASZADÁSI, REAGÁLÓ ÉS HELYREÁLLÍTÓ SZAKASZ (RESPONSE AND RECOVERY)

A válaszadás (response) szakasza az eseménnyel kezdődik, a helyzet felismerésével, amely az egészségügyi vészhelyzet bekövetkezésének elismerését és a katasztrófavédelmi tervek életbeléptetését jelenti, amelyet minden ország általában törvényi eszközökkel is megerősít. Célja az emberi és anyagi erőforrások legteljesebb koncentrálása a krízishelyzet megszüntetése érdekében. A szakaszt a rendkívüli információigény jellemzi a helyzet tisztázása érdekében. Az esemény bekövetkezése utáni szak, a tényleges műszaki mentés megindulásától a tömegsérülési góc felszámolásáig tart. Régebben a válaszadási szak volt maga a védelem egészében.
A válaszadást a helyreállítás (recovery) és a károk nyomainak teljes eltüntetése (rekonstrukció) követi, ezzel zárul a ciklusreagálási fél-részciklusa.
A hatások csökkentése (mitigation) a készenléttel (preparedness) együtt alkotja a katasztrófaciklusnak a megelőzési oldalát, és a legtöbb lehetőséget adja a sérülékenység csökkentésére (12.2. ábra). Részei az egészségügyi intézetek vészhelyzeti felkészítése, vízellátó rendszerek sérülékenységének csökkentése stb.
A fázisoktól függetlenül és folyamatosan ellátandó szükséges feladatok a szaktevékenység biztosításához: a kommunikáció, az információs technológia, a pontosan meghatározott vezetési (jelentési) rend, a szállítás, az ellátás-logisztika és az egyéb feladatok koordinációja (önkéntesek, NGO-k, gazdasági és jogi feladatok, rendfenntartás).
 
12.2. ábra. A katasztrófa-egészségügyi felkészülés és reagálás fázisai
 
Az egészségügy feladatai a katasztrófák reagálási szakaszában két elkülönülő alrendszerre különíthetők tovább.
Egészségügyi (gyógyító-kiürítő) szakfeladatok: a tömegsérülési góc sérültjeinek helyszíni sürgősségi ellátása, az osztályozás, a kiürítés és a definitív ellátás. A prehospitális, majd a gyógyító-kiürítő és a teljes terjedelmű kórházi ellátás szabályait a könyv más területei részletesen tárgyalják.
A reagálási szakban a megelőző orvostani feladatok sokrétűek és az elsődleges és másodlagos egészségkárosító tényezők katasztrófa specifikus megoszlásától függenek. A válaszadást öt fő területre választhatjuk szét:
  • Környezet-egészségügyi feladatok:
    • ivóvíz biztosítása,
    • egyebek (szennyvíz és hulladékkezelés megoldása).
  • Táplálkozás – élelem biztosítása.
  • Menekültek elhelyezése – táborok szervezése.
  • Menekültek orvosi ellátása (+ mentálhigiénés teendők).
  • Surveillance, vakcináció és a kárterületen egyéb járványügyi intézkedések rendszere:
    • DDD tevékenység,
    • holtakkal kapcsolatos teendők,
    • mentőállomány speciális ellátási egészségvédelmi feladatai.
 
A katasztrófákkal kapcsolatos környezet-egészségügyi feladatok a tömegsérülési gócban az azonnali reagálás elemi higiénés feltételeinek biztosításától a kárhely teljes helyreállítás ellenőrzéséig terjedhet. Fontossága miatt főként a sürgős feladatokra koncentrál a jegyzet. Jelentőségüket az adja, hogy az egyes részterületek mellőzése a túlélés lehetőségét csökkenti: részei egyetlen láncolatot alkotnak, de az ivóvízellátás biztonsága után a csatornázás, a folyékony és szilárd hulladékkezelés éppolyan fontos lehet a kárhely járványügyi biztonsága szempontjából, mint a tömegek katasztrófa táplálásának kielégítő megszervezése.
A 12.6. táblázat néhány példával mutatja az egyes természeti katasztrófatípusok és a környezeti-egészségügyi hatások közötti összefüggéseket.
 
12.6. táblázat. Katasztrófák környezet-egészségügyi hatásmátrixa
HATÁSTERÜLET
KÁROSÍTÁS
FÖLD-RENGÉS
ÁRVÍZ
HURRIKÁN
Víz-, szennyvízellátó rendszer
Forráskárosodás, kutak sérülése, rendszer-elszennyeződés stb.
1
2
3
Szilárdhulladékkezelés
Infrastruktúra rombolt, szállítás lassú, emberhiány
1
2
2
Élelmiszer-kezelés
Energiahiány, hűtésleállás, ellátási szünet, szállítás lassú
1
1
1
Otthonok
civilizáltsága
Sérült épület, szennyezett víz, energiakimaradás
1
2
1
Rovar-rágcsáló irtás
Vektorszaporodás, sérült higiénés rendszerek
1
1
1
Súlyos károsodás: 1: sérült, 2: alig sérült, 3: PAHO után
 
 
Az életben maradáshoz a levegő utáni második legfontosabb feltétel az elégséges mennyiségű és minőségű ivóvíz, ezért a környezet-egészségügyi feladatok első helyére a vízellátási problémák kerülnek:
 
AZ IVÓVÍZ BIZTOSÍTÁSA
A katasztrófák elsődleges hatására változó mértékben sérülhet az ivóvízellátás rendszere, a források betemetődnek, a tározók, kutak roncsolódnak, a vízkivételi művek károsodnak, energiaellátásuk kimarad, a vezetékes hálózatot szakadások béníthatják. A vezetékekben, átmenti tárolókban pangó vizek fertőződnek, miközben a lakossági igény egyre fokozódik.
A kárterület mellett, ha a lakosság szükségkitelepítésére is sor kerül, a mentési útvonalak mentén pihenőket és bennük ellenőrzött vízellátó pontokat is kell létesíteni.
A menekült táborokban a folyóvízellátás feltétlenül megoldandó kérdés. Egy háztartás szükséglete átlagosan napi 15 liter személyenként. A folyóvizes vízkivételi helyeket úgy kell létesíteni, hogy a maximális távolság az otthonoktól legfeljebb 500 m lehessen, olyan ellátási kapacitással, hogy a sorban állás ne legyen több 15 percnél, illetve egy 20 literes kanna 3-4 perc alatt teljen meg, és egy csapra 250 embernél ne jusson több. A tervezési minimumszükségleteket a 12.7. táblázat foglalja össze.
 
12.7. táblázat. Katasztrófák környezet-egészségügyi hatásmátrixa
A KATASZTRÓFÁK ESETÉN A TÚLÉLÉSHEZ SZÜKSÉGES ALAPVETŐ VÍZELLÁTÁSI SZÜKSÉGLET, NAPONTA
KÁROSÍTÁS
FÖLDRENGÉS
Vízbevitel (túlélési minimum) élelemmel és ivóvízzel
2,5–3 l
(klimatikus viszonyoktól egyedi fiziológiai szükséglettől függően)
Alapvető higiénés szükséglet
2–6 liter
Függ a szociális és kulturális normától
Főzési szükséglet
3–6 liter
Függ a társadalmi szokásoktól és a helyi lehetőségektől
Teljes szükséglet
7–15 liter
 
A Sphere adatai nyomán
 
Az ivóvíz-ellátási minimumok meghatározása mindig viszonylagos, a WHO által javasolt normák általában alacsonyabbak, mert az öt kontinens lakosságára és a sivatagos területekre átlagolt értékeket határoznak meg. Az ivóvízellátás megoldása után időben csak rövid ideig halasztható a személyi tisztaság szükségleteinek kezelése: napi 250 g szappan adag és a fürdéshez 15–20 liter víz biztosítandó. Száz főre egy vizesblokk (mosási és fürdési lehetőséggel) minimálisan szükséges. Figyelembe kell venni, hogy a sérülékeny csoportok igénye (gyermekek, asszonyok betegek stb.) magasabb lehet.
A környezet-egészségügyi egyéb feladatok katasztrófakörülmények között (szennyvíz- és hulladékkezelés megoldása). A megfelelő ivóvízellátás szükségszerűen kiköveteli a szennyvíz és emberi anyagcseretermékek kezelésének megoldását. A szennyvíz és emberi ürülék higiénikus és biztonságos kezelése a legfontosabb első akadály a enterális járványok keletkezésének az útjában. Minimum 20 emberre kell egy WC létesítését számítani. A nemek szétválasztása az első percektől alapvető. Lehetőség szerint ne legyen a közösségi WC a lakóhelytől 50 méternél távolabb, és mindig a gyermekek szükségletére is előre kell gondolni. A biztonságos székletkezelés technikai megoldási lehetőségei ismertek, a latrinától a csatornázott kommunális WC-k telepítéséig. Ezen a ponton a szennyvízkezelés, az ideiglenes csatornázás és szennyvízkezelés feladatai már meghaladják az egyszerű katasztrófaellátás kereteit. Tartalmilag az eddig leírtakhoz csatolható a zárt szilárd hulladék (szemét) kezelés szabályozása is. Az ételmaradék, a hulladék a rágcsálók és az azokra vadászó, pl. mérgeskígyók közös ökológiai élettere lehet, ami az ideiglenes táborok számára nem kívánatos szomszédságot jelent. Hasonlóan értékelhető a legyek, később szúnyogok tömeges megjelenése is.
A zárt rendszerű szilárdhulladék-kezelés a vektorok elszaporodásának megakadályozó eszköze, egyben az enteralis járványok megelőzésének második védelmi vonala lehet. Általában kívánatos 100 méteren belül legalább egy szemetes konténert kihelyezni. 10 családonként kell, legalább egy 100 literes konténert kell biztosítani. Az egészségügyi és a veszélyes hulladék kezelésének a szabályai a szükség körülményekre is érvényesek.
Külön, megkülönböztetett figyelmet igényelnek a katasztrófák során újra működésbe lépő közintézmények vízellátási igényei: kórházakban az 5 l/személy szükséglet mellett további 40–60 l páciens/napi igénnyel lehet számolni. Iskolákban 3 l/tanuló norma lehet az irányadó. Köztoiletteknél 3–10 liter/használat/látogató a vízigény. Sokszor az állatok jelenlétét is figyelembe kell venni és meg kell tervezni az állatok fogyasztását: 5 l/kedvencek és 20–40 liter/lovak, illetve kérődzők fejadagjai (fejlődő államokban). A normatívák mellett a válaszadás szakában már figyelembe kell venni a környezetkárosítás megelőzésének további szempontjait.
 
TÁPLÁLKOZÁS
A katasztrófák kezdetén az élelem biztosítása, ezen belül is a energiapótlás az első követelmény. A szállítási útvonalak és kárhely infrastrukturálisan rombolt, a kárterületen elérhető készletek hamarosan hűtés, illetve energia hiányában megromlanak. A deficites táplálkozás kezdetben eléggé általános lesz. Hosszabb távon a készletek vegyi/toxikológiai vagy bakteriális elszennyeződésével, illetve romlásával is számolni kell. Mindez a lakosság ellátásának mennyiségi és minőségi lehetőségeit erősen korlátozza.
A legfontosabb teendők. Az első lépés a lakosság tápláltsági helyzetének haladéktalan tisztázása. Ismerni kell az ellátásra szoruló népesség nagyságát, eloszlását, a kárterület jellegét, az ideiglenes menedékek helyét. Az ellátást csak ellenőrzött forrásból származó élelmiszerekből készített ételekkel szabad megszervezni. Napi 1-szeri meleg étel az elérendő alapcél.
A háborús és katasztrófaellátás minimális szükségleteinek irányelveit sokféle közelítésben adták meg. Az emberiség ebben a tekintetben sajnos nagy tapasztalatokkal rendelkezik. Az emberi energiapótlás minimumszükséglete Magyarországon: 2200 kcal (4 MJ), de a WHO 1600-1200 kcal-t is elfogad a világ más, mostohább területein.
Kritikus katasztrófaellátási terület: a bébiétel-, tejporellátás és ellenőrzött minőségű és mennyiségű folyadékbevitel biztosítása. Hosszabb távon a közösségi méretű malnutritio (súlyos alultápláltság) megelőzése a legfontosabb cél, de később a táplálkozás minőségi oldalainak kielégítése is egyre fokozódó jelentőséget kap. Terheseknél célszerű + 285 kcal-val, szoptató anyánál + 500 kcal-val több szükséglettel számolni. A kalorikus alultáplálás mellett a proteinhiányos táplálás a második leggyakoribb elhárítandó probléma. A további minőségi táplálékhiányok rövid távú megoldása lehet a szupplementáció: a szükségellátmány kiegészítése vitaminokkal, napi 60 mg napi vassal és 0,4 mg/nap folsav adagolásával. Az igényeket a 12.8. táblázatban adom meg.
 
12.8. táblázat. háborús táplálkozás szabályai. A háborús és katasztrófa táplálkozás és élelmezés egészségügyi vonatkozásai – irányelvek, normatívák, dietetikai ajánlások (Sphere)
TÁPLÁLÉK / ÖSSZETEVŐ
ÁTLAGOS SZÜKSÉGLET
Energia
2,100 kcal
Szénhidrát
10–20% total energy 52–63 g. – but <15%
Fehérje
17% (40 g)
A-vitamin (retinol)
1666 retinolekvivalens
B1-vitamin (tiamin)
0,9/1000 kcal
B2-vitamin (riboflavin)
1,4 mg/1000 kcal
B3-vitamin (niacin)
1,4 mg/1000 kcal
C-vitamin (aszkorbinsav)
12,4/1000 kcal
D-vitamin (kalciferol)
3,2 mg
Vas
22 mg
Jód
150 mg
 
Ameddig a katasztrófa utáni helyzet normalizálódni nem kezd és a természetes vegyes étrend más, pl. kereskedelmi úton történő biztosítása meg nem oldható, szükséges lehet a táplálék-szupplementáció és az élelem kalorikus, protein-, vitamin-, makro- és mikroelem-tartalmát szoros ellenőrzés alatt kell tartani. A tápláltsági helyzet állapotának felméréséhez a táplálék-összetétel ellenőrzését a lakossági tápláltsági vizsgálatokkal (főleg a gyerekeknél) is rendszeresen ki kell egészíteni (12.9. táblázat).
 
12.9. táblázat. A háborús és katasztrófanormák. A háborús és katasztrófa táplálkozás és élelmezés egészségügyi vonatkozásai – irányelvek, normatívák, dietetikai ajánlások (Sphere)
ÁSVÁNYIANYAG-SZÜKSÉGLET/100 KCAL
KÍVÁNATOS
ALSÓ HATÁR
Kálium
190 mg
74 mg
Nátrium
60 mg
26 mg
Magnézium
30 mg
10 mg
Kalcium
84 mg
28 mg
Foszfor
70 mg
21 mg
Cink
0,9 mg
0,4 mg
Réz
95 mg
28 mg
Szelén
3,6 mg
1,85 mg
Mangán
0,3 mg
 
Króm
2,0 mg
 
Molibdén
5,0 mg
 
Fluorid
<1 mg
 
 
A katasztrófaélelmezés makro- és mikroelem-szükséglete. A megelőző orvostan feladata a katasztrófák során a dezorganizálódott táplálkozási lánc helyreállításának folyamatos ellenőrzése, a táplálkozás összetevőinek figyelemmel kísérése, a szupplementáció elrendelése, a minőségi követelmények és a higiénikus étkeztetés megteremtetése, a hiánybetegségek jelentkezésének és az ételfertőzéseknek a megelőzése.
 
MENEKÜLTEK ELHELYEZÉSE – TÁBOROK SZERVEZÉSE
A menekülttáborok létesítésében az egészségügyi hatóságoknak közvetlen szerepe nincs. A működtetés normatíváinak kidolgozásában, az üzemeltetés biztonságának megőrzésében viszont egyre fokozódó mértékben. Az első szükségtáborok sokszor spontán alakulnak ki, és csak később válnak állandóbb létesítménnyé. Szomorú szélsőséges példák vannak rá, hogy egyes ilyen ideiglenes létesítmények évtizedeken át fennállhatnak.
A segélycsapatok elhelyezése is hasonló módon történhet, itt vigyázni kell arra, hogy a segítségre szorulók és a segítők életszínvonala ne különbözzön túlságosan! A menekültek orvosi ellátását, beleértve a mentálhigiénés ellátási teendőket is, minél előbb biztosítani kell, mert a lakossággal együtt menekülnek a krónikus betegségeik is. Végül, igen fontos a táborokban a menekült családok gyermekeinek az oktatás megkezdése, a munkalehetőségek felkínálása és a közigazgatás helyreállítása és a rendfenntartás beindítása.
 
SURVEILLANCE, VAKCINÁCIÓ ÉS A KÁRTERÜLETEN EGYÉB JÁRVÁNYÜGYI INTÉZKEDÉSEK RENDSZERE
A katasztrófa sújtotta területen a katasztrófák másodlagos hatásai között tárgyaltuk a járványtani jelentőségű eseményeket, amelyek a elsődleges károk mellett várhatóan megjelenik. Különösen érvényes ez az állítás, ha a kárterület gazdaságilag elmaradottabb országban jön létre. A káosz, a katasztrófakészültségi tervek és eszközök teljes hiánya súlyosabbá teheti a helyzetet. A menekültek tömege, a zsúfoltság és a nyomor a fogékony egyedek olyan koncentrálódását hozza létre, ahol a fertőző betegségek minden terjedési módja lehetséges, és a kórokozók az endémiás zoonótikus gócok megélénkülése miatt, a vektorok akadálytalan elszaporodása következtében és a higiénés minimum hiányában szinte akadálytalanul megkezdhetik cirkulációjukat. Minden szükséges feltétel rendelkezésre áll a pusztító járványok kirobbanásához. A helyzetet tovább rontja az alultápláltság, a meneküléssel kapcsolatos lelki-testi megerőltetések hatása. A természeti katasztrófa kárterület esemény előtti epidemiológiai és demográfiai adatai a járványügyi kockázatok felméréséhez kiindulásként kiemelkedően fontosak. A megelőzés egyik eszköze (a higiénés technológiai eljárásokon túl) a kárterületen életbe lépetetett katasztrófa-surveillance, amely a járványok legfontosabb kockázataira irányul:
  1. Ivóvízzel kapcsolatos fertőző megbetegedések, járványok,
  2. Zsúfoltsággal összefüggő fertőző megbetegedések, járványok,
  3. Vektorhoz kötött zoonózisok,
  4. Egyéb speciális kórformák.
 
IVÓVÍZZEL KAPCSOLATOS FERTŐZŐ MEGBETEGEDÉSEK, JÁRVÁNYOK
A járványos enteralis megbetegedések gyakran jelentkeznek az elfertőződött vízellátás miatt: ilyen eset volt 2004-ben a Bangladesben az árvíz utáni kolerajárvánnyal, amely laboratóriumi vizsgálattal igazolt 17 000 esettel és enterotoxin-termelő E. coli okozta esetekkel járt. A dél kelet-ázsiai tsunami után az indonéziai lakosság köréből azoknál, akik kezeletlen vizet fogyasztottak, a hasmenés 85%-ban két héten belül jelentkezett. A USA-ban a Catrina hurrikán után a noro vírusok, Salmonella fajok, kolera törzsek előfordulását észlelték a menekültek között. Bizonyos területeken a hepatitis-A és -E, valamint a leptospirosis megjelenése is fenyegethet.
 
ZSÚFOLTSÁGGAL ÖSSZEFÜGGŐ FERTŐZŐ MEGBETEGEDÉSEK, JÁRVÁNYOK
A cseppfertőzéssel és kontakt úton terjedő betegségek közül a legfontosabb és védőoltással is megelőzhető betegség a kanyaró. Mondhatni azt is, hogy igazi katasztrófabetegség, 100%os fertőzőképességével a „táborok réme”. 1991-ben a Pinatubó kitörése után a 15 év alatti menekültek körében 18 000 eset fordult elő a Fülöp-szigeteken. A védőoltások erőteljes alkalmazása a tsunami után, a 2005-ös Pakisztáni földrengés után a járvány kitörését ugyan meg tudta akadályozni, de a sporadikus esetek és kisebb halmozódások hosszú időn át fennálltak. A légúti fertőzések kockázatai között a második legfontosabb a Neisseria meningitis okozta megbetegedés. Pakisztáni tapasztalatok alapján az időben elkezdett kemoprofilaxis és oltások a járvány kitörését meg tudták előzni.
 
VEKTORHOZ KÖTÖTT ZOONÓZISOK
A ciklonok, árvizeket követően fellépő szúnyog-, légyinvázió a vektorok útján terjedő betegségek halmozódását eredményezi. Ázsiában a malária és a dengue a leggyakrabban jelentkező kockázati tényező. A helyzetre súlyosbítólag hat a közegészségügyi intézmény rendszer károsodása, a korábbi közegészségügyi programok leállása, valamint a vadállatok és az elszabaduló háziállatok kártételei is.
 
EGYÉB, SPECIÁLIS KATASZTRÓFÁKHOZ IS TÁRSÍTHATÓ KÓRFORMÁK
A tsunami követően, Aceh környékén két héttel a tsunami után 106 tetanus előfordulását jelentették, akik közül 20 beteg számára a betegség halálos kimenetelű volt. Földrengés után is észleltek hasonló tetanushalmozódásokat, főleg alacsony átoltottságú területeken. Ismeretes veszettségi esetek halmozódása is a katasztrófák kutyákra gyakorolt izgalmi hatása következtében. A felsorolt események meghatározzák a kockázatcsökkentés lehetséges útjait. A kárterületen és környékén be kell vezetni a betegforgalmi adatok figyelését, a morbiditási adatok elemzését kor, nem stb. szerinti bontásban. Kiemelt figyelmet kell fordítani a fertőző betegség eseteire, és az általános morbiditástól elkülönülve egy teljes terjedelmű surveillance-t kell kiépíteni.
 
A pontosság kedvéért: A surveillance a járványügyi ellenőrző tevékenység legmagasabb foka, amely tartalmazza a szükséges intézkedések megalapozásához szükséges célzott és folyamatos adatgyűjtés rendszerét, magukat az intézkedéseket, és azokat követően az adatgyűjtés tovább folytatódik, az újabb módosító intézkedések megalapozott elrendelése céljából. Az járványügyi intézkedések a kötelező laboratóriumi vizsgálatokra, a betegek és környezetük biztonságos kezelésére, védőoltások és a kemoprofilaxis elrendelésére, a mozgáskorlátozásokra, fertőtlenítésekre és más rendszabályok életbe léptetésére terjednek ki, hogy a járványfolyamatot meg lehessen szakítani.
A surveillance operatív jellegében különbözik több, a monitoring műszaki eredetű fogalmától, ami inkább folyamatos adatgyűjtést jelent, és komplexitásában szűkebb fogalom. A tömeges vakcinációs kampányok alkalmazását a hastífusz és kolera esetében kevésbé, a kanyaró és tetanusz toxoid széles körű alkalmazását az elsők között javasolja az EVSZ . Legcélszerűbb mielőbb az adott ország saját, jól átgondolt és bevezetett védőoltási rendjére visszatérni, mert a védőoltások a laikus lakosságban hamis biztonságot sugallhatnak, és csökkenhet a higiénés fegyelem betartásának hajlandósága.
A fertőtlenítés és a vektorok elleni küzdelem, a magyar szóhasználatban a DDD tevékenység, az egyik legfontosabb eszközünk a fertőzési láncolatok megszakításával és a külvilágba kerülő korokozók elpusztításával. Példaként említem a fertőző betegek környezetére irányuló folyamatos és záró fertőtlenítések alkalmazását vagy más preventív okból elrendelhető eljárást (pl. a kutak, a vízhálózat és vízszállítók szakszerű fertőtlenítését vagy a terület és épületfertőtlenítést az árvizek után). A rovar-, rágcsálóirtás katasztrófavonatkozásai már kifejtésre kerültek. A megtévesztő katasztrófa mitológia részeként már idéztük e helyt a holttestekhez fűződő tévhitek sorát. Az „egészséges” holttestekkel kapcsolatos teendők betartásánál az adott ország jogi és kulturális szokásai szerint kell eljárni. Az egyetlen kivételt a fertőző betegségekben elhunyt betegek tetemei (himlő, pestis) jelentenek, amelyek temetésére külön szigorító előírások vonatkoznak.
 
A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

OrvostudománySemmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave