Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

IRODALOM

Blaisdell FW, Trunkey DD: Abdominal trauma. Thieme Medical Publisher 1993.
Arrillaga A, Graham R, York JW, Miller RS: Increased efficiency and cost-effectiveness in the evaluation of the blunt abdominal trauma patient with use of ultrasound. Am. Surg. 1999; 65: 31–35.
Brown MA, Casola G, Sirlin CB, Patel NY, Hoyt DB: Blunt abdominal trauma: screening us in 2,693 patients. J Radiology. 2001; 218:352–358.
Goodwin H, Holmes JF, Wisner DH: Abdominal ultrasound examination in pregnant blunt trauma patients. J Trauma. 2001; 50:689–693.
Dolich MO, McKenney MG, Varela JE, Compton RP, McKenney KL, Cohn SM: 2,576 ultrasounds for blunt abdominal trauma. J Trauma. 2001; 50:108–112.
Ergene U, Coskun F, Eray O, Gokce O, Fowler J, Haciyanli M, et al: Current value of peritoneal tap in blunt abdominal trauma. Eur J Emerg Med. 2002; 9:253–257.
Nagy KK, Roberts RR, Joseph KT, Smith RF, An GC, Bokhari F, Barrett J: Experience with over 2500 diagnostic peritoneal lavages. Injury. 2000; 31:479–482.
Willmann JK, Roos JE, Platz A, Pfammatter T, Hilfiker PR, Marincek B, et al: Multidetector CT: detection of active hemorrhage in patients with blunt abdominal trauma. Am J Roentgenol. 2002; 179:437–444.
Watts DD, Fakhry SM: Incidence of hollow viscus injury in blunt trauma: an analysis from 275,557 trauma admissions from the East multi-institutional trial. J Trauma 2003; 54:289–294.
Rodriguez C, Barone JE, Wilbanks TO, Rha CK, Miller K: Isolated free fluid on computed tomographic scan in blunt abdominal trauma: a systematic review of incidence and management. J Trauma 2002; 53:79–85.
Crist DW, Shapiro MB, Gadacz TR: Emergency laparoscopy in trauma, acute abdomen and intensive care unit patients. Baillieres clin. Gastroenterol 1993; 7:214–218.
Meyer L, Kluge J, Marusch F, Zippel R, Gastinger I: The importance of laparoscopy in blunt abdominal trauma. Zentralbl Chir. 2002; 127:533–537.
Taner AS, Topgul K, Kucukel F, Demir A, Sari S: Diagnostic laparoscopy decreases the rate of unnecessary laparotomies and reduces hospital costs in trauma patients. J Laparoendosc Adv Surg Part 2001; 11:207–211.
Siki N, Kora Z, Krajaci I, Zuni J: War abdominal trauma: usefulness of Penetrating Abdominal Trauma Index, Injury Severity Score, and number of injured abdominal organs as predictive factors. J Mil Med 2001; 166:226–230.
Skinner D, Driscoll P, Earlam R: ABC of major trauma. BMJ Supl. 1993; 46–50.
Timerbulatov VM, Khasanov AG, Faiazov RR, Kalanov RG, Urazbakhtin IM, Timerbulatov MV: Minimally invasive and organ-saving operations in abdominal trauma. J Khirurgiia (Mosk) 2002; 4:29–33.
Orgován Gy, Farkas J: Katona- és katasztrófaorvostan alapjai. Sebészet (Jegyzet). HVK EÜCsF-ség kiadványa. 1997; 153–171.
Richards JR, Derlet RW: Computed tomography and blunt abdominal injury: patient selection based on examination, haematocrit and haematuria. J Injury 1997; 28: 181–185.
Neugebauer H, Wallenboeck E, Hungerford M. Seventy cases of injuries of the small intestine caused by blunt abdominal trauma: a retrospective study from 1970 to 1994. J Trauma 1999; 46: 116–121.
Demetriades D, Murray JA, Chan L, Ordonez C, Bowley D, at al: Penetrating colon injuries requiring resection: diversion or primary anastomosis? An AAST prospective multicenter study. J Trauma 2001; 50: 765–775.
Jacobson LE, Gomez GA, Broadie A: Primary repair of 58 consecutive penetrating injuries of the colon: should colostomy be abandoned? J Am Surg. 1997; 63: 170-7.
Emergency War Surgery 3. U.S. Revision. 2004
Rotondo MR, Zonies DH: The damage control sequence and underlying logic. Surg Clin North Am 1997; 77: 771.
Bashir MO, et al: Influence of damage control concept. Int. J. Disaster Medicine. 2003; 2:97–102.
Berkutov NN: Polevaja kirurgia. Leningrád 1973.
Bowen TE, Bellamy RF: Emergency War Surgery. NATO Handbook 1988.
Dillingham TR, Spellman NT, et al: Analysis of casualties referred to army physical medicine services during the persian gulf conflict. Am. J. Phys. Med. Rehabil. 1993; 72(4):214–218.
Disler-DG, Deluca-SA: Traumatic rupture of the diaphragm and herniation of the liver. Am-Fam-Physician. 1992 Aug; 46(2): 453–456.
Ozrovenyki LD és mtsa: Tüdő contusiós sérülése lőtt felhasi sérüléseknél. Vesztn. Hir. 1975; 11: 95.
Radonic V, Aras N, Pavic A: Organization and functioning of the front-line surgical station at Rama in Bosnia and Herzegovina. Military Med. 1993; 158(12):763.
Svéd L: Inter-operability of health services of the coalition forces: the hungarian military hospital’s experience in the persian gulf war. Military Med. 1994; 159(2):95.
Tábori sebészeti utasítás a Varsói Szerződés csapatai egészségügyi szolgálatainak számára. 1981. Moszkva, Voen. Izdat.
Thomas E, Bowen HD, Ronald F, Bellamy HD: Emergency War Surgery I-II United States Government printing Office Washington D.C. 1988.
Tominaga GT, Waxman K, Scannell G, Annas C, Ott RA, Gazzaniga AB : Emergency thoracotomy with lung resection following trauma. Am-Surg. 1993 Dec; 59(12): 834–837.
Williams JF: A Falkland szigeti események tapasztalatai a sérültellátás terén. Abstr. Moudon. Svájc, 1988.

Amennyiben húznánk egy választóvonalat a tankönyvünkben, akkor azt mondhatnánk, hogy most kezdődik a katasztrófaorvoslás mélyebb szakmai részletezése. Nem tévedünk, a fiatal sebészszerző megjárta a különböző hadszíntereket és azok különböző szintű gyógyító intézményeit. Beavat a sérültellátásba veszélyeztetett környezetben, vizsgálja annak pszichológiai hatásait. Külön vizsgálja a sürgősségi ellátást műveleti területen, amit érdemes összevetni a korábbi fejezetben megismert sürgősségi ellátás elveivel. Szembesít bennünket a háborús sérülésekkel, amelyek végső soron egy civilizációs katasztrófa következményei. A fejezet erőssége, hogy rögtön kapcsolja a polgári lakosság érintettségét és ellátásuk lehetőségét. Nem kerüli el az ilyenkor reális kockázatként jelentkező járványügyi kérdéseket sem. A negyedik fejezetben már érintett multikulturális környezet egy speciális helyzetét is érinti a szerző, ez pedig a különböző nemzeti haderők egészségügyi együttműködése. Ezek igen hasznos információk azoknak, akik az orvosi pályájukat a Magyar Honvédségben vagy esetleg nemzetközi segélyszervezetekben kívánják eltölteni.

A szerkesztők

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero