Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

ELSŐ LÉPÉS: PRIMER FELTÁRÁS, VÉRZÉSCSILLAPÍTÁS, TÖRÖTT CSONTOK RÖGZÍTÉSE, DEKONTAMINÁCIÓ

A vérzések csillapítása az életmentő testüregi beavatozások részeként, azokkal párhuzamosan történik. Vérzéscsillapításra alkalmas módszer az érlekötés. Shunt, illetve áthiadaló bypass végezhető a keringés azonnali helyreállítására, hiszen 2 órán túli vérkeringési elégtelenség a végtagi szövetek elhalásához vezethet. Felső végtagi érsérülés esetén az a. radialis vagy az a. ulnaris leköthető, amennyiben a másik artéria ép és az arcus palmarison keresztül a kéz vérellátása biztosított.

A nagy csöves csontok, valamint a medence töréseinek mielőbbi rögzítése szükséges. Erre konzervatív és műtéti módszerek állnak rendelkezésre. Cél a megfelelő stabilitás elérése elsősorban a szállíthatóság miatt, illetve a későbbi végleges töréskezelés lehetőség szerinti legjobb feltételeinek biztosítása.

A leggyorsabb és megfelelő stabilitást biztosító eljárás a külső rögzítők (fixateur externe) alkalmazása.

A NATO katonai egészségügyi szolgálatainál is kívánatos lenne egységesített, kompatibilis fixateur externe rendszerek bevezetése. A módszer lényege az extrafokális rögzítés biztosítása. Ezt nyílt törésben intrafokális antibiotikum-kezeléssel (GMMA lánc) egészítjük ki. Mélybe süllyesztett implantátunok alkalmazása az időveszteség és a fémanyag felületén mélyen a szövetek között végbemenő baktériumkolonizáció miatt nem megengedett. A lehető legkisebb invazivitásra kell törekedni. Nagy elmozdulással járó medencetörések repozíciója és rögzítése a törött csontból történő vérveszteséget csökkenti a tört felszínek egyesítésével. Jelentős vérzés esetén feltárásos műtéti vérzéscsillapítás szükséges a retroperitoneum kitamponálásával. A leggyorsabb medencerögzítési módszer a pelvic clamp vagy egyéb külső rögzítő felhelyezése.

A primer sebellátásban valamennyi sérült és szennyezett szövet radikális kimetszésére kell törekedni tekintet nélkül annak szerkezetére. A kialakult lágyrészhiányokat nyitva kell kezelni. A felületek átmeneti fedésére az infekció szempontjából jól kontrollálható Epigard megfelelő. Igen jó eredmény érhető el a vákuum-asszisztált sebkezelési módszer alkalmazásával, mely a termelődő váladékot és a baktériumkolóniákat folyamatosan távolítja el és a granulációs szövetképződést serkenti. Az ízületek üregét lehetőleg primeren zárni kell, ez azonban nem mindig lehetséges.

Nyílt törések és kiterjedt lágyrészkárosodások esetén a csont- és lágyrészferőzések kockázata igen nagy. Dekontamináció céljából a könnyen elérhető idegentesteket eltávolítjuk. A mélyen a szövetek között lévők eltávolítására nem feltétlenül kell törekedni, amennyiben az általuk okozott képletsérülés lehetősége nem áll fenn. A primer eltávolítás némely esetben aránytalanul nagy szövetroncsolással járna, fokozva a vérveszteséget és növelve a műtéti időt. Amennyiben szükséges, a panaszt okozó idegentestek stabil betegből sebgyógyulás után, választott időpontban eltávolíthatók. Gyulladt, fertőzött környezetben lévő idegentestek ezzel szemben azonnal eltávolítandók.

Compartment-szindróma veszélyekor a fasciotomiát azonnal el kell végezni. Amennyiben a végtag keringése nem biztosítható és a szövetek roncsolása kiterjedt, primer amputáció szükséges. Aknasérülések bekövetkeztekor legtöbb esetben az amputáció a robbanáskor bekövetkezik, ekkor már csak annak befejezése a feladat. A csonkot minden esetben nyitva kell kezelni.

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero