MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai
PRIMER ELLÁTÁS
A sérült testtáj és a beteg további sorsa szempontjából alapvető fontosságú a roncsolás mértékének megítélése, hiszen egy esetleges szeptikus szövődmény súlyos testüregi gennyedést, végtag elveszítését eredményezheti, esetleg a sérült életét is veszélyezteti.
Mindezen kívül fel kell mérni azt, hogy mely szöveti struktúrák sérültek, melyek a primer ellátás és a rekonstrukció lehetőségei.
A kiterjedt szövetroncsolás, szennyezettség miatt a sebészi kezelést követően (nem helyette!) elengedhetetlen a széles spektrumú antibiotikum-kezelés és a tetanus-profilaxis. Az antibiotikum adása intravénásan szükséges legalább a kiürítés idejére. Széles spektrumú cephalosporin (cefazolin 3×1 g) javasolt, de bármilyen első generációs cephalosporin megfelelő a legtöbb és legsúlyosabb fertőzést okozó Clostridiumok és Streptococcusok ellen. Aminoglikozidok nem javasoltak shockos vagy kiszáradt betegnél.
A sérülés helyén steril kötés felhelyezése az első lépés.
Orvosi ellátóhelyen a sebellátás elveinek megfelelően az első ellátás során széles alapú, lehetőleg hosszanti irányú sebkimetszés, debridement végzendő. Széles, jó áttekintést nyújtó
feltárás elengedhetetlen, tekintet nélkül a későbbi rekonstrukció lehetőségeire. Elsődleges cél a sérülés ellátása és a fertőzés megelőzése.
Enélkül a későbbi rekonstrukció is lehetetlen. A sebkimetszés az épben történik, valamennyi szennyezett és elhalt, keringésétől megfosztott szövet kimetszése szükséges. Az idegentestek lehetőség szerinti eltávolítása, a seb mechanikai és kémiai tisztítása, többszöri átöblítése szintén alapvető.
A végtagok keringésének és beidegzésének ellenőrzése és dokumentálása szükséges.
Érsérüléskor az ér rekonstrukciója primeren elvégzendő, célja a végtag keringésének helyreállítása, mely nélkül bármilyen egyéb beavatkozás eredménytelen lesz.
Ideg- és ínsérülés ellátása primeren nem végezhető, arra a későbbi rekonstrukció során kerülhet sor.
Nyílt ízületi sérülés esetén feltárás, debridement, öblítő drainage, valamint az ízület rögzítése szükséges.
Végtagi érintettség esetén compartment szindróma gyanújakor a fasciotomia azonnal végrehajtandó beavatkozás, mely során az érintett testtáj valamennyi izomrekeszének behasítását el kell végezni.
A sebek primer zárása tilos, azok nyitva kezelendők. A szabadon lévő képletek: erek, idegek és inak lágyrészekkel való fedése lehetőség szerint szükséges, de a bőrt nyitva kell kezelni.
Az elsődleges ellátásban semmilyen bőrpótló eljárás nem végezhető. A sebek zárására – gyulladásos jelek hiányában! – csak másodlagosan, a későbbiekben kerülhet sor. Sebellátást követően steril kötések felhelyezése, a sérült végtagok gipsszel vagy egyéb rögzítőkkel való immobilizációja történik. A beavatkozásokat követő dokumentáció igen fontos mozzanata a beteg kezelésének, melyben a végtag keringési és beidegzési állapota, az elszenvedett sérülések és az elvégzett beavatkozások kerülnek leírásra.
Tartalomjegyzék
- A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai
- Impresszum
- A könyv szerzői
- Bevezető
- 1. A légoltalomtól a katasztrófavédelemig
- 2. Katasztrófa és biztonság
- 3. Iparbiztonság, válsághelyzeti tervezés
- 3.1. Iparbiztonsági szabályozás és intézményrendszer működése
- 3.2. EGÉSZSÉGÜGYI LÉTFONTOSSÁGÚ RENDSZERELEMEK VÉDELME
- 3.3. Üzembiztonsági és egészségügyi válsághelyzeti tervezés
- 3.4. Egészségügyi válsághelyzeti tervezés
- ALAPTERV
- RIASZTÁSI, BERENDELÉSI TERV
- KITELEPÍTÉSI TERV
- KIMENEKÍTÉSI TERV
- ELZÁRKÓZÁSI TERV
- ORVOSI SEGÉLYHELY (OSH) TELEPÍTÉSI TERV
- SZÜKSÉGKÓRHÁZ TELEPÍTÉSI TERV
- TÖBBLETFELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TERVE BÉKE ÉS KÜLÖNLEGES JOGRENDI IDŐSZAK IDEJÉN
- AZ INTÉZMÉNYBEN KELETKEZETT KÁROK, ILLETVE A MŰKÖDÉST AKADÁLYOZÓ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT AZ ELLÁTÁS FENNTARTÁSÁNAK TERVE
- EGÉSZSÉGÜGYI ÉS EGYÉB ANYAGBIZTOSÍTÁSI TERV
- SZÁLLÍTÁSI TERV
- ÉLELMEZÉSI TERV
- KOMMUNIKÁCIÓS TERV
- VESZÉLYELHÁRÍTÁSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADAT ELLÁTÁS TERVE
- A NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSA KAPCSÁN FELMERÜLŐ FELADATELLÁTÁS TERVE
- ALAPTERV
- 3.5. Az üzembiztonsági és egészségügyi válsághelyzeti tervezés az egészségügyi dolgozók szemszögéből
- FELHASZNÁLT IRODALOM – IPARBIZTONSÁG, VÁLSÁGHELYZETI TERVEZÉS FEJEZET
- JOGI SZABÁLYOZÁS JEGYZÉKE – IPARBIZTONSÁG, VÁLSÁGHELYZETI TERVEZÉS FEJEZET
- 4. Beavatkozásbiztonság, avagy a biztonság új dimenziói
- 4.1. A beavatkozásbiztonság fogalma
- 4.2. A felderítés beavatkozásbiztonsága
- 4.3. A mozgásbiztosítás beavatkozásbiztonsága
- 4.4. Rendvédelem beavatkozásbiztonsága
- 4.5. Egészségügyi biztosítás és a járványvédelem beavatkozásbiztonsági kérdései
- 4.6. Vegyi és sugárvédelem beavatkozásbiztonsága
- 4.7. A tűzvédelem beavatkozásbiztonsági kérdései
- 4.8. Logisztikai feladatok beavatkozásbiztonsága
- 4.9. Híradás, valamint a krízis- és/vagy tömegkommunikáció beavatkozásbiztonsága
- 4.10. Adminisztrációs és informatikai beavatkozásbiztonság
- 4.11. A halottak azonosítása és a kegyeleti biztosítás
- 4.12. Beavatkozásbiztonság
- 4.13. Összegzés
- 5. Speciális munka- és egészségvédelem a beavatkozó erőknél
- A beavatkozás speciális, egészségügyi biztonsági kockázatai terrortámadások, bűncselekmények esetén
- 7. A katasztrófa felszámolásának általános alapjai
- 7.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- A KATASZTRÓFÁK KÖVETKEZMÉNYÉNEK FELSZÁMOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK FOGALMA
- MENTŐ-MENTESÍTŐ MUNKÁK ELSŐDLEGES CÉLJA
- A MENTŐ-MENTESÍTŐ MUNKÁK TERVEZÉSÉNEK, SZERVEZÉSÉNEK ÉS IRÁNYÍTÁSÁNAK FŐBB TARTALMI ELEMEI
- A MENTŐ-MENTESÍTŐ MUNKÁK FŐBB TARTALMI ELEMEI
- A KATASZTRÓFÁK KÖVETKEZMÉNYEINEK MODELLEZÉSE
- A SÉRÜLTEK, ÁLDOZATOK SZÁMÁNAK MODELLEZÉSE
- A MENTÉSRE ALKALMAS SPONTÁN ÉS SZERVEZETT ERŐK, ESZKÖZÖK BEÉRKEZÉSÉNEK MODELLEZÉSE
- A KATASZTRÓFÁK KÖVETKEZMÉNYEINEK RÉSZLETES VIZSGÁLATA
- A KATASZTRÓFÁK KÖVETKEZMÉNYÉNEK FELSZÁMOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK FOGALMA
- 7.2. A katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos tervező, szervező és irányítási feladatok törzsmunkája
- 7.3. A tervezési feladatok és azok tartalma
- 7.4. A szervezési feladatok és azok tartalma
- 7.5. Az irányítási feladatok és azok tartalma
- FELHASZNÁLT IRODALOM
- 7.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 8. A polgári és katasztrófavédelem szerepe a nemzetközi katasztrófaelhárítás egészségügyi kezelésében
- 8.1. Bevezető
- 8.2. Hazánk részvétele a nemzetközi katasztrófasegítségnyújtásban
- 8.3. Nemzetközi egészségügyi csoportok bevethetősége
- 8.4. Felkészülési fázis: a csoporttal, tagokkal szemben felállított követelmények
- 8.5. Mozgósítási és áttelepülési fázis: missziók előkészítése, kiutazás, adminisztráció, nyilvántartások, utazás megszervezése, a szállítás
- 8.6. Beavatkozási fázis: tevékenység a kárhelyen, érkezés, szakfeladatok, alá- és fölérendeltség
- GYÓGYÁSZATI FELTÉTELEK, SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÁS BIZTOSÍTÁSA A MENTŐCSAPAT SZÁMÁRA
- ORVOSSZAKMAI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI IRÁNYÍTÁS RENDSZERE
- A CSAPAT LÉTFENNTARTÁSÁNAK FELTÉTELEI, AZ ÖNELLÁTÁSÖNFENNTARTÁS KÉRDÉSEI
- TEVÉKENYSÉGET VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK. FELKÉSZÜLÉS VÁRATLAN HELYZETEKRE
- EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZETEKKEL. NEMZETKÖZI SEGÉLYSZERVEZETEK
- A VÁROSI KUTATÓ ÉS MENTŐ CSAPATOK (USAR) MŰVELETEI A FÖLDRENGÉS ÁLTAL SÚJTOTT ROMTERÜLETEN
- GYÓGYÁSZATI FELTÉTELEK, SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÁS BIZTOSÍTÁSA A MENTŐCSAPAT SZÁMÁRA
- 8.7. Hazatelepülési fázis: a misszió befejezése. Misszió kiértékelése, jelentések készítése
- ÖSSZEFOGLALÁS
- AJÁNLOTT IRODALOM
- 8.1. Bevezető
- 9. Az egészségügy szerepe katasztrófák elleni védekezés szervezeti rendszerében, az egészségügyi szervezetek együttműködése
- 10. Sürgősségi ellátás katasztrófahelyzetben
- 11. A katasztrófa-orvostan tárgya, feladatrendszere
- 11.1. Bevezetés. Katasztrófa-orvostan fogalma
- 11.2. A katasztrófák egészségügyi csoportosítása, sérüléstípusok, halmozottan jelentkező betegségek
- 11.3. A katasztrófák általános, egészségügyi jellemzői
- 11.4. A katasztrófa-orvostan szakterületei
- 11.5. Az egészségügyi felszámolás alkotó elemei
- IRODALOM
- 11.1. Bevezetés. Katasztrófa-orvostan fogalma
- 12. A preventív medicina jelentősége katasztrófahelyzetekben. A preventív medicina feladatai katasztrófákban
- 12.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 12.2. A természeti katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 12.3. A civilizációs katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 12.4. A társadalmi katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 12.5. A katasztrófákra való felkészülés feladatai
- 12.6. Speciális terület: a járványügyi katasztrófák
- 12.7. Az új közegészségügyi katasztrófahelyzetek
- IRODALOM
- 12.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 13. Kompromisszumos medicina: az ellátandók száma és az ellátó rendszer közötti aránytalanság megoldási lehetősége
- 14. A belgyógyászati ellátás elvei katasztrófahelyzetben
- 15. A sebészeti ellátás alapelvei katasztrófák esetén
- 15.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 15.2. Lövési és repeszsérülések
- 15.3. Égési és fagyási sérülések ellátása
- 15.4. Mellkasi sérülések ellátása rendkívüli körülmények között
- 15.5. Hasi sérülések diagnosztikájának és ellátásának algoritmusa
- 15.6. Kritikus állapotú sérültek ellátása
- IRODALOM
- 16. Nemzetközi orvosi tapasztalatok műveleti területen
- 16.1. A Magyar Honvédség egészségügyi szolgálatának tevékenysége műveleti területen
- 16.2. A műveleti területen végzett tevékenység jellemzői
- 16.3. Biztonsági kérdések
- 16.4. Speciális sürgősségi ellátás
- 16.5. Tömeges sérültellátás (MASCAL)
- 16.6. Háborús sérülések
- 16.7. Speciális járványügyi szempontok: fertőző betegségek, különleges baktériumkörnyezet
- 16.8. Többnemzeti együttműködés, kommunikáció
- FELHASZNÁLT IRODALOM
- 17. Végtagsérülések ellátása katasztrófa és háborús körülmények között
- 18. A vegyi sérültek ellátásának kérdései
- 19. A nukleáris katasztrófák és sugárbalesetek sérültjeinek ellátása
- 20. Idegsebészeti sérülések ellátása katasztrófa körülmények között
- 21. Fogászati és szájsebészeti elvek katasztrófa körülmények között
- 22. A katasztrófák pszichiátriai vonatkozásai
- 23. Katasztrófák infektológiai vonatkozásai
- 24. Összegzés és szintézis
- 24.1. A POLGÁRI VÉDELEMRŐL
- 24.2. A KOCKÁZATBECSLÉS, A KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA, A VÁLSÁGHELYZETI TERVEZÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN
- 24.3. A VESZÉLYHELYZETI TERVEZÉS FOGALMA
- 24.4. A BEAVATKOZÁSBIZTONSÁG
- 24.5. A LAKOSSÁG ELŐZETES FELKÉSZÍTÉSE ÉS TÁJÉKOZTATÁSA
- 24.6. REAGÁLÁS-IRÁNYÍTÁS ÉS A VÉDELMI IGAZGATÁS
- 24.7. IDŐ–KÖLTSÉG–EREDMÉNY EGYENSÚLY
- 24.8. NUKLEÁRIS SÉRÜLTEK
- 24.9. TAPASZTALATOK MŰVELETI TERÜLETEN
- 24.10. MI AZ, AMIRŐL NEM ÍRTUNK?
- 24.1. A POLGÁRI VÉDELEMRŐL
- Függelék
- AZ 1. FEJEZET FÜGGELÉKE
- I. sz. függelék
- Az 1949. évi Genfi Jegyzőkönyvek előírásai
- A HÁBORÚ ÁLDOZATAINAK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 1949. ÉVI GENFI EGYEZMÉNYEK ELŐZMÉNYEI
- AZ I. GENFI EGYEZMÉNY – A HADRAKELT FEGYVERES ERŐK SEBESÜLTJEI ÉS BETEGEI HELYZETÉNEK JAVÍTÁSÁRA VONATKOZÓ, GENFBEN 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN KÖTÖTT EGYEZMÉNY
- AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAKULATOKRÓL ÉS INTÉZETEKRŐL
- A SZEMÉLYZETRŐL
- AZ ÉPÜLETEKRŐL ÉS A FELSZERELÉSEKRŐL
- AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZÁLLÍTÁSOKRÓL
- AZ ISMERTETŐJELRŐL
- A HÁBORÚ ÁLDOZATAINAK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 1949. ÉVI GENFI EGYEZMÉNYEK ELŐZMÉNYEI
- I. Jegyzőkönyv – az 1949. augusztus 12-én kötött Genfi Egyezményeket kiegészítő, a nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről szóló Jegyzőkönyv
- A POLGÁRI VÉDELEM MŰKÖDÉSE A MEGSZÁLLT TERÜLETEKEN
- A SEMLEGES, ILLETVE AZ ÖSSZEÜTKÖZÉSBEN RÉSZT NEM VEVŐ MÁS ÁLLAMOK POLGÁRI LAKOSSÁGÁNAK POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETE ÉS A NEMZETKÖZI KOORDINÁCIÓS SZERVEZET
- A VÉDELEM MEGSZŰNÉSE
- AZONOSÍTÁS
- POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK MELLÉ RENDELT KATONÁK ÉS KATONAI ALAKULATOK
- A POLGÁRI VÉDELEM MŰKÖDÉSE A MEGSZÁLLT TERÜLETEKEN
- Az 1949. évi Genfi Jegyzőkönyvek előírásai
- I. sz. függelék
- A 2. FEJEZET FÜGGELÉKE
- A 3. FEJEZET FÜGGELÉKE
- AZ 5. FEJEZET FÜGGELÉKE
- A 7. FEJEZET FÜGGELÉKE
- A 8. FEJEZET FÜGGELÉKE
- AZ 1. FEJEZET FÜGGELÉKE
- Rövidítések
- Tárgymutató
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 706 8
A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.
Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
