Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

AZ IONIZÁLÓ SUGÁRFORRÁSOK LEHETSÉGES HATÁSAI, EGÉSZSÉGÜGYI KÖVETKEZMÉNYEI

Az ionizáló sugárforrások két alapvető típusát különböztethetjük meg az exponált emberi testhez viszonyított lokalizációjuk alapján:

sugárexpozíció távolról, külső sugárforrásból és
sugárexpozíció a testfelületre vagy a szervezetbe került radioaktív anyagoktól (külső és belső sugárszennyeződés).

A nagyaktivitású külső sugárforrástól származó egész testet érő sugárterhelés tünettanát, az akut sugárbetegség lefolyási szakaszait, jellegzetes szindrómáit, a diagnosztikai módszereket és terápiás lehetőségeket, valamint a helyi sugársérülés, a bőr sugárégésének dózisfüggő tüneteit, azok megjelenésének idejét és súlyosságát, továbbá a túlexpozíció következtében hónapok, sőt évek múltán fellépő késői következmények (sugárdermatitis, sugárcataracta), valamint a teratológiai elváltozások és a sztochasztikus hatások dózisfüggő kockázatát részletesen ismerteti a nemzetközi és a hazai szakirodalom (ezek válogatott műveit lásd az Irodalomjegyzékben e fejezet végén).

A sugárorvostani alapismeretek, az esetleges sugársérülések tünetei azért is hangsúlyozandók, mivel az ismeretlen eredetű nemspecifikus panaszokkal jelentkező páciensek esetében az orvosok csak elvétve gondolnak a sugárexpozíció lehetőségére. Az elmúlt évtizedben előfordult súlyos és halálos kimenetelű sugárbalesetek során többször csak hetek múltán (s néhány esetben csak post mortem) állították fel a helyes diagnózist, a sugárexpozíció eshetősége hosszú ideig fel sem vetődött.

Tekintet nélkül arra, hogy a túlexpozíció véletlenszerű baleset vagy szándékos terrorista- alkalmazás következménye-e, az ionizáló sugárhatások megjelenésében jelentős eltérések nem várhatók. A fenti kórképek tünettanának, lefolyásának, és gyógykezelésének részletes ismertetése túllépi e fejezet kereteit. Így az alábbiakban csak egy lényegi áttekintés adható.

A sugárbetegség kezdeti tünetei

Nagyfokú fejfájás, gyengeség, levertség, tartós hányinger, ismétlődő hányás, étvágytalanság, súlyos esetben hasmenés és hirtelen kialakult limfocitopenia sugárexpozíciót indikálnak. Minél nagyobb volt az egész testet avagy a test nagy részét érő sugárterhelés, annál gyorsabban és súlyosabb formában jelennek meg a fenti klinikai és laboratóriumi tünetek. Igen gyakran tévesztik ételmérgezéssel, de utóbbira a limfocitopenia nem jellemző. A limfociták számának csökkenése 0,5 Gy dózisnál jelentkezik (a normális intervallum alatt marad kb. 5–10%-kal), majd az 1–8 Gy dózistartományban szigorúan dózisfüggő – lásd 19.1. ábra.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1337akke_3038/#m1337akke_3038 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1337akke_3038/#m1337akke_3038)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1337akke_3038/#m1337akke_3038)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

19.1. ábra. Limfocitaszám csökkenése a sugárterhelés utáni 2–6. napon az egész testet ért dózis, és következésképpen a sugárbetegség súlyosságának növekedésével

A sugárbetegség felismerése és elkülönítő diagnózisa

A túlexpozíció utáni 3–4. hétre a trombociták és eritrocyták száma is dózisfüggően csökken, súlyos és nagyon súlyos fokozatú sugárbetegségben 10 000/mm3, de akár 1000–2000/mm3 értékre. Ekkor gyakori az orrvérzés (epistaxis) és a pontszerű bevérzések a bőrön (petechiae), az íny vérzése állandósul, a halálos belső vérzések veszélye is kifejezetten nagy. A granulociták száma az első napon jelentkező ideiglenes növekedés (demarginálódás) után fokozatosan csökken, bár a 10–15. napok között egy kisebb csúcs rendszerint megfigyelhető a differenciált granulociták perifáriás vérbe jutása révén. A szepszis kockázata a 20-35. napon a legnagyobb, ilyenkor sebészeti kezelés nem végezhető.

Az egyidejű páncitopenia differenciáldiagnosztikai értékű, sugárexpozíciós eredetre utal, és segít elvetni a fertőző betegség vagy az ételmérgezés diagnózisát, amelyek klinikai megjelenésükben és lefolyásukban emlékeztetnek a sugárbetegségre. Ha egyidőben jól körülhatárolható területen, viszonylag nagyszámú embernél észlelnénk hasonló tüneteket, akkor nagyaktivitású ionizáló sugárforrástól származó jelentős baleseti (véletlenszerű) vagy terrorista szándékú sugárterhelésre és a frissen előállított élelmiszerek, valamint az ivóvízkészlet terrorista szándékú sugárszennyezésére is gondolni kell. (Ilyen esetben a területileg illetékes sugáregészségügyi hatóságot mielőbb értesíteni kell).

A nagyon súlyos és halálos sugárbetegség további klinikai jellemzői: csillapíthatatlan hányás és hasmenés, tudatzavar, magas láz, hypotensio, erythema (a bőrpír ilyen esetben is főleg a fedetlen testfelületen jelentkezik).

Azonnali eszméletvesztéssel, görcsökkel és heveny fájdalommal társuló állapot fellépése nem sugárexpozícióra, hanem toxikus anyagok jelenlétére utal.

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero