Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

RADIOAKTÍV ANYAGOKKAL SZENNYEZETT SZEMÉLYEK SUGÁRMENTESÍTÉSE

Sugárszennyeződés alapos gyanúja esetén (pl. a szétzúzódott ólomkonténerből kiesett, összetört vagy összelapított sugárforrás láttán, amely közelében magas sugárzási szint mérhető) az ellátó személyzetnek – az életmentő és a súlyos, maradandó károsodások (bénulások) megelőzésére irányuló elsődleges beavatkozások elvégzését követően! – gondoskodnia kell a sugármentesítő (katasztrófaelhárító) szolgálat értesítéséről a sugárforrás mielőbbi biztonságos izolálása (ép konténerbe helyezése) érdekében.

Ha egy sugárbaleset vagy nukleáris veszélyhelyzet során emberek is szennyeződnek radioaktív anyagokkal, akkor az életmentési elsődleges beavatkozások elvégzése és az életveszélyes állapotban lévő sérültek kórházba szállítása után intézkedni kell a sugárszennyeződés mielőbbi biztonságos eltávolításáról az érintett személy(ek) testfelületéről.

Dekontaminálás (mentesítés) és dekorporálás

Külső sugárszennyeződés esetén – amikor a felületi szennyezettségmérő a szabad testfelületeinken (arc, haj, kezek fölött) a háttérérték több tíz- vagy százszorosát mutatja, a személyi sugármentesítés első teendői a kezek majd az arc lemosása vagy tiszta nedves kendővel történő letörölgetése, majd a ruhacsere. Mivel – évszaktól és időjárástól függően – hazai viszonyok között a testünk 50–95%-át általában ruhák fedik, így a felső ruházat tisztára cserélésével (pl. a mentőautóban lévő tartalék kórházi ruhára vagy bármilyen nem sugárszennyezett ruhára) a külső sugárszennyeződés jelentős hányada (akár 95%-a) egyszerűen eltávolítható!

Esetleges nukleáris baleset során, „piszkos bomba” robbantását követően vagy – valamelyest reálisabban – egy nyilt izotópos munkahelyen bekövetkező radioizotópos szennyeződés után addig kell ismételni a langyos vizes szappanos-samponos lemosást és/vagy zuhanyozást, ameddig a felületi szennyezettségmérő készülék biztonságos értéket nem mutat. A haj masszív sugárszennyeződése esetén előfordulhat a haj mielőbbi teljes eltávolításának szükségessége. Ezzel a 2–3 hét múlva törvényszerűen bekövetkező, és pszichésen nehezen feldolgozható erőteljes csomós hajhullást (epilációt) is megelőzhetjük.

Az összes sugárbaleset mindössze egy százalékában és a halálos sugárbalesetek kevesebb mint 10%-ában fordultak elő belső sugárszennyeződéssel járó balesetek. A baleseti sugárterhelés miatt meghalt 179 fő közül 6 fő (3,3%) vesztette életét belső sugárszennyeződés miatt [Turai, 2019].

Megfigyelések alapján a radioaktív anyagok igen erősen tapadnak a felületekhez, sokszor csak nagyon nehezen eltávolíthatóak. Ismeretes, hogy a Goianiai sugárbaleset után (1987 őszén) 4 házat le kellett rombolni és néhány utca burkolatát is konténerekbe szedve radioaktív hulladékként kell még évtizedekig tárolni, mivel a tűzoltófecskendős (nagynyomású mosószeres) lemosás nem érte el a kívánt hatékonyságot [IAEA, 1988, 1998]. A csernobili baleset után az atomerőmű telephelye körüli utakon aszfaltcserét kellett végezni, mivel a masszív sugárszennyeződést többszöri útmosással sem tudták eltávolítani. A szakirodalomból nem ismeretes olyan eset, amikor a baleseti sugárszennyeződéssel bíró személytől az egészségügyi személyzet kimutatható sugárkárosodást, de akár mérhető sugárterhelést kapott volna [Turai et al, 2004; IAEA 2018].

Belső sugárszennyeződés esetén a sugárzó anyag típusától függően a 16/2000. EüM rendeletben kijelölt 9 szakintézetben végzendő az emberi szervezetbe került radioaktív vegyület eltávolítását elősegítő vagy a vérbe való felszívódását és a célszervben a felhalmozódását megelőző, de legalábbis csökkentő gyógyszeres kezelés (antidotum, abszorbens, komplexképző stb. készítménnyel) az Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet 2006. és 2007. évi Módszertani Útmutatói szerint. Ezen Útmutatók ingyenesen hozzáférhetők az Intézet honlapján (www.osski.hu – lásd Kiadványok) [Turai, 2006 és 2007].

Egyetlen esetben, a radioaktív jódizotópok baleseti mértékű felvétele (belégzése) esetén nem kell szakintézetbe szállítani az érintett személyeket, hanem törekedni kell a pajzsmirigy jódblokkolásának mielőbbi elvégzésére, a napi jódszükséglet mintegy ezerszeresét tartalmazó jódtabletta bevételével. A nagydózisú stabil jódadag szervezetbe juttatásával – a radiojód metabolizálódás megtörténte előtt – megelőzhető, illetve ha arra a radiojód aeroszolok belégzése után néhány órán belül sor kerül, számottevően csökkenthető a pajzsmirigy radioaktív jódfelvétele és ezáltal hormonszintézise és sugárterhelése [Turai, 1990, WHO 2017].

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero