Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

20.1. Koponyasérülések

A koponyasérülések mortalitását, morbiditását úgy csökkenthetjük, ha az egyértelmű tünetek és vizsgálati eredmények alapján a sérültet úgynevezett rizikócsoportba sorolja az ellátó orvos. E csoportokhoz aztán világosan rendelhetőek a további diagnosztikus és terápiás teendők.

A mortalitás súlyos koponyasérülteknél 30–50%-os, ennek legjelentősebb prediktorai a felvételkor észlelt neurológiai állapot (GCS), az életkor, az esetleges hypotensio, a kialakuló másodlagos károsodások és a tudatzavar mélysége és időtartama.

Zárt és nyílt (penetráló) koponyasérüléseket különböztetünk meg. Sérülhet a bőr, a skalp, a koponyacsont, illetve az agy és burkai. Békeidőben az agysérülések 77%-a zárt, 23%-a nyílt, és ezekhez az esetek 4-5%-ában társul gerincsérülés (elsősorban a C1-3 szakasz érintett).

A betegek állapotának jellemzésére általánosan használatos a Glasgow Coma Scale: a szemnyitás, a verbalis productio és a motoros válasz értékelése, 4, 5, illetve 6 pontig. Súlyosnak nevezzük a koponyasérülést, ha beteg állapotát GCS szerint 8 vagy annál kisebb szám jellemzi. A súlyos koponyasérültek 56–60%-ának egy vagy több más szervrendszere is sérült, 25%-ban sebészileg ellátandó a koponya-agysérülés.

Az idegsebészeti ellátás a szakorvosi segély keretében történhet, olyan intézményben, ahol adottak az idegsebészeti-neurotraumatológiai ellátás feltételei.

Századok teltek el, mielőtt a sebészek megértették a gyulladás okát és természetét, a sebfertőzés mechanismusát. A craniocerebralis (és más) sérülések sebészeti ellátásának alapelvei tulajdonképpen a XX. században kristályosodtak ki. A idegsebészet kialakulásával, a betegmonitorizálás és az orvosi adatrögzítés fejlődésével, a tudományos igényű statisztikai adatfeldolgozás és a sebészi gyakorlat és tapasztalatok gyaraporodásával nagyban sikerült javítani a craniocerebralis sérülések prognózisát. Harvey Cushing volt ezen elvek gyakorlatba ültetésének úttörője: a primer durazárás bevezetésével a craniocerebralis sérülések mortalitását a korábbi 55%-ról 29%-ra csökkentette. A II. világháborúban Small és Turner 16%-os mortalitásról számolnak be, míg a koreai háborúban – elsősorban a gyors helikopteres légimentés, a definitív idegsebészeti ellátás előretolása, az antibiotikumok és a teljes vér könnyebb hozzáférhetősége, a primer ellátás során alkalmazott durazárás kombinációjának eredményeként – a mortalitás tovább csökkent. A vietnami háborúban ezen lehetőségek tökéletesítése folytán a mortalitás 9%-ra esett. Segített ebben a fenti elveken túl a gyors reszuszcitáció, az adakvát sebkimetszés, a primer, minden rétegre kiterjedő sebzárás, a posztoperatív radiologiai vizsgálatok, illetve az ezek alapján indikált azonnali reoperáció, továbbá a profilaktikus antibiotikumok és az antikonvulzívumok bevezetése.

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero