Tartalomjegyzék

• A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai
• Impresszum
• A könyv szerzői
• Bevezető
• chevron_right1. A légoltalomtól a katasztrófavédelemig
  • 1.1. A kezdetek
  • 1.2. A légoltalom újjászervezése
  • 1.3. A légoltalom (polgári védelem) a Magyar Néphadsereg alárendeltségében (1963–1989)
  • 1.4. A polgári védelem ismét a belügyminisztérium alárendeltségében (1990-től napjainkig)
  • HIVATKOZÁSOK
• chevron_right2. Katasztrófa és biztonság
  • chevron_right2.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
    • A KATASZTRÓFA FOGALMA
    • A KATASZTRÓFÁK CSOPORTOSÍTÁSA
    • A TERMÉSZETI ÉS CIVILIZÁCIÓS KATASZTRÓFÁK FAJTÁI, LEGFONTOSABB JELLEMZŐI
    • A KATASZTRÓFÁK KÁRTERÜLETE, JELLEMZŐI, A KATASZTRÓFÁK PUSZTÍTÓ HATÁSAI
    • A TELEPÜLÉSEK VESZÉLYEZTETETTSÉGI BESOROLÁSÁNAK CÉLJA, TARTALMA, A VÉGREHAJTÁS JOGSZABÁLYI ALAPJA
  • chevron_right2.2. Magyarország biztonsági környezete és katasztrófaveszélyeztetettsége
    • MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGI KÖRNYEZETE
    • MAGYARORSZÁG KATASZTRÓFAVESZÉLYEZTETETTSÉGE
    • MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI EREDETŰ KATASZTRÓFÁI
    • CIVILIZÁCIÓS EREDETŰ KATASZTRÓFÁK
  • IRODALOM
• chevron_right3. Iparbiztonság, válsághelyzeti tervezés
  • chevron_right3.1. Iparbiztonsági szabályozás és intézményrendszer működése
    • AZ IPARBIZTONSÁGI SZABÁLYOZÁS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON
    • AZ „IPARBIZTONSÁGI FELADATRENDSZER” FOGALMI BEMUTATÁSA
  • chevron_right3.2. EGÉSZSÉGÜGYI LÉTFONTOSSÁGÚ RENDSZERELEMEK VÉDELME
    • EURÓPAI UNIÓS ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁS BEMUTATÁSA
    • EGÉSZSÉGÜGYI LÉTFONTOSSÁGÚ RENDSZEREK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK VÉDELME
  • chevron_right3.3. Üzembiztonsági és egészségügyi válsághelyzeti tervezés
    • BEVEZETÉS
    • ÜZEMELTETŐI BIZTONSÁGI TERVEZÉS
  • chevron_right3.4. Egészségügyi válsághelyzeti tervezés
    • ALAPTERV
    • RIASZTÁSI, BERENDELÉSI TERV
    • KITELEPÍTÉSI TERV
    • KIMENEKÍTÉSI TERV
    • ELZÁRKÓZÁSI TERV
    • ORVOSI SEGÉLYHELY (OSH) TELEPÍTÉSI TERV
    • SZÜKSÉGKÓRHÁZ TELEPÍTÉSI TERV
    • TÖBBLETFELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TERVE BÉKE ÉS KÜLÖNLEGES JOGRENDI IDŐSZAK IDEJÉN
    • AZ INTÉZMÉNYBEN KELETKEZETT KÁROK, ILLETVE A MŰKÖDÉST AKADÁLYOZÓ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT AZ ELLÁTÁS FENNTARTÁSÁNAK TERVE
    • EGÉSZSÉGÜGYI ÉS EGYÉB ANYAGBIZTOSÍTÁSI TERV
    • SZÁLLÍTÁSI TERV
    • ÉLELMEZÉSI TERV
    • KOMMUNIKÁCIÓS TERV
    • VESZÉLYELHÁRÍTÁSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADAT ELLÁTÁS TERVE
    • A NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSA KAPCSÁN FELMERÜLŐ FELADATELLÁTÁS TERVE
  • 3.5. Az üzembiztonsági és egészségügyi válsághelyzeti tervezés az egészségügyi dolgozók szemszögéből
  • FELHASZNÁLT IRODALOM – IPARBIZTONSÁG, VÁLSÁGHELYZETI TERVEZÉS FEJEZET
  • JOGI SZABÁLYOZÁS JEGYZÉKE – IPARBIZTONSÁG, VÁLSÁGHELYZETI TERVEZÉS FEJEZET
• chevron_right4. Beavatkozásbiztonság, avagy a biztonság új dimenziói
  • chevron_right4.1. A beavatkozásbiztonság fogalma
    • A BEAVATKOZÁSBIZTONSÁG KOMPLEX FOGALMA
    • A BEAVATKOZÁSBIZTONSÁG FOGALMÁNAK MEGKÖZELÍTÉSE A PARANCSNOKI ÉS TÖRZSMUNKA IRÁNYÁBÓL
    • A BEAVATKOZÁSBIZTONSÁG MEGKÖZELÍTÉSE SZERVEZETI OLDALRÓL
    • A BEAVATKOZÁSBIZTONSÁG FOGALMA ÉS A MINDENOLDALÚ BIZTOSÍTÁS KAPCSOLATA
  • 4.2. A felderítés beavatkozásbiztonsága
  • 4.3. A mozgásbiztosítás beavatkozásbiztonsága
  • 4.4. Rendvédelem beavatkozásbiztonsága
  • 4.5. Egészségügyi biztosítás és a járványvédelem beavatkozásbiztonsági kérdései
  • 4.6. Vegyi és sugárvédelem beavatkozásbiztonsága
  • 4.7. A tűzvédelem beavatkozásbiztonsági kérdései
  • 4.8. Logisztikai feladatok beavatkozásbiztonsága
  • 4.9. Híradás, valamint a krízis- és/vagy tömegkommunikáció beavatkozásbiztonsága
  • 4.10. Adminisztrációs és informatikai beavatkozásbiztonság
  • 4.11. A halottak azonosítása és a kegyeleti biztosítás
  • 4.12. Beavatkozásbiztonság
  • 4.13. Összegzés
• chevron_right5. Speciális munka- és egészségvédelem a beavatkozó erőknél
  • chevron_right5.1. A beavatkozás kockázatai és a védekezés
    • „ESÉSES, JÁRÁSOS, CSÚSZÁSOS” KOCKÁZATOK SPECIALITÁSAI
    • EMELÉSES KOCKÁZATOK SPECIALITÁSAI
    • TŰSZÚRÁSOS KOCKÁZATOK
    • VESZÉLYES ANYAGOK ÉS MUNKAESZKÖZÖK
    • STRESSZ
    • A BEAVATKOZÓ ERŐKET ÉRŐ TÁMADÁSOK
    • VÉDŐESZKÖZÖK
  • chevron_right5.2. A beavatkozás speciális kockázatai
    • TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK
    • CIVILIZÁCIÓS KATASZTRÓFÁK
    • TÖMEGRENDEZVÉNYEK
• chevron_rightA beavatkozás speciális, egészségügyi biztonsági kockázatai terrortámadások, bűncselekmények esetén
  • chevron_right6.1. Beavatkozó és biztosító erők beavatkozás biztonsága
    • ÖSSZEGZÉS
  • chevron_right6.2. Speciális képességekkel rendelkező mentőerők terror vészhelyzet esetén
    • HIVATÁSOS ERŐK FELKÉSZÍTÉSE EGÉSZSÉGÜGYI FELADATOK ELLÁTÁSÁRA
    • CIVIL EGÉSZSÉGÜGYI ERŐK SPECIÁLIS KÉPZÉSE
    • ÖSSZEGZÉS
  • chevron_right6.3. A beavatkozó erők együttműködése, a beavatkozás irányításának egészségügyi aspektusai
    • PARANCSNOKLÁS A KÁRHELYEN – EGÉSZSÉGÜGYI SZEMPONTOK
    • IRÁNYÍTÁS ÉS FELÜGYELET
    • BIZTONSÁG
    • KOMMUNIKÁCIÓ
    • A MENTÉS BEFEJEZÉSE
    • SZAKTERÜLETI ÁTFEDÉSEK – TAKTIKAI MEDICINA
    • ÖSSZEGZÉS
• chevron_right7. A katasztrófa felszámolásának általános alapjai
  • chevron_right7.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
    • A KATASZTRÓFÁK KÖVETKEZMÉNYÉNEK FELSZÁMOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK FOGALMA
    • MENTŐ-MENTESÍTŐ MUNKÁK ELSŐDLEGES CÉLJA
    • A MENTŐ-MENTESÍTŐ MUNKÁK TERVEZÉSÉNEK, SZERVEZÉSÉNEK ÉS IRÁNYÍTÁSÁNAK FŐBB TARTALMI ELEMEI
    • A MENTŐ-MENTESÍTŐ MUNKÁK FŐBB TARTALMI ELEMEI
    • A KATASZTRÓFÁK KÖVETKEZMÉNYEINEK MODELLEZÉSE
    • A SÉRÜLTEK, ÁLDOZATOK SZÁMÁNAK MODELLEZÉSE
    • A MENTÉSRE ALKALMAS SPONTÁN ÉS SZERVEZETT ERŐK, ESZKÖZÖK BEÉRKEZÉSÉNEK MODELLEZÉSE
    • A KATASZTRÓFÁK KÖVETKEZMÉNYEINEK RÉSZLETES VIZSGÁLATA
  • chevron_right7.2. A katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos tervező, szervező és irányítási feladatok törzsmunkája
    • VEZETÉSI ALAPFOGALMAK
    • A KATASZTRÓFA KÖVETKEZMÉNYEINEK FELSZÁMOLÁSA ÉRDEKÉBEN VÉGZETT TÖRZSMUNKA ÉS LEHETSÉGES MUNKAMÓDSZEREI
  • chevron_right7.3. A tervezési feladatok és azok tartalma
    • A „FELADAT” TISZTÁZÁSA
    • AZONNAL FOGANATOSÍTANDÓ RENDSZABÁLYOK
    • KATASZTRÓFAFELDERÍTÉS
    • AZ ELŐZETES INTÉZKEDÉSEK
    • A HELYZET ÉRTÉKELÉSE, ELGONDOLÁS, ELHATÁROZÁS, DÖNTÉS MEGHOZATALA A MENTŐ-MENTESÍTŐ MUNKÁK VÉGREHAJTÁSÁRA
    • A MENTŐ-MENTESÍTŐ MUNKÁKRA VONATKOZÓ ELGONDOLÁS, ELHATÁROZÁS VAGY TERV KIALAKÍTÁSA
  • chevron_right7.4. A szervezési feladatok és azok tartalma
    • ÁLTALÁNOS ÉS AZON BELÜL A SZAKINTÉZKEDÉSEK KIADÁSA
    • MINDENOLDALÚ BIZTOSÍTÁS TARTALMA
    • AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS MEGSZERVEZÉSE
    • A KÉSZENLÉT ELÉRÉSE ÉS ANNAK ELLENŐRZÉSE
  • chevron_right7.5. Az irányítási feladatok és azok tartalma
    • A MENTŐ-MENTESÍTŐ MUNKÁK INDÍTÁSA, IRÁNYÍTÁSA, VEZETÉSE
    • A MENTŐ-MENTESÍTŐ MUNKÁK BEFEJEZÉSÉNEK FELTÉTELEI, KÁRTERÜLET ÁTADÁSA AZ ADOTT SZINTŰ KÖZIGAZGATÁSNAK, A MINŐSÍTETT IDŐSZAK MEGSZÜNTETÉSE
    • HELYREÁLLÍTÁS UTÁNI ÉRTÉKELÉS, JAVASLATOK A KÖZIGAZGATÁS, A JOGSZABÁLYALKOTÓK FELÉ
  • FELHASZNÁLT IRODALOM
• chevron_right8. A polgári és katasztrófavédelem szerepe a nemzetközi katasztrófaelhárítás egészségügyi kezelésében
  • 8.1. Bevezető
  • 8.2. Hazánk részvétele a nemzetközi katasztrófasegítségnyújtásban
  • chevron_right8.3. Nemzetközi egészségügyi csoportok bevethetősége
    • NEMZETKÖZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS RENDSZERE, JOGSZABÁLYOK, ELJÁRÁSI RENDEK, A VEZETÉS-IRÁNYÍTÁS RENDJE
    • EGÉSZSÉGÜGYI CSOPORTOK FELÉPÍTÉSE, KIALAKÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI
  • chevron_right8.4. Felkészülési fázis: a csoporttal, tagokkal szemben felállított követelmények
    • EGÉSZSÉGÜGYI CSOPORT FELKÉSZÍTÉSÉNEK GYAKORLATA
    • A KATASZTRÓFAVÉDELEM KOORDINATÍV SZEREPE AZ EGÉSZSÉGÜGYI CSOPORT MŰKÖDÉSÉBEN
    • USAR CSOPORT FELSZERELÉSÉNEK ALAPVETŐ ÉS SPECIÁLIS ANYAG-TECHNIKAI ESZKÖZEI
  • 8.5. Mozgósítási és áttelepülési fázis: missziók előkészítése, kiutazás, adminisztráció, nyilvántartások, utazás megszervezése, a szállítás
  • chevron_right8.6. Beavatkozási fázis: tevékenység a kárhelyen, érkezés, szakfeladatok, alá- és fölérendeltség
    • GYÓGYÁSZATI FELTÉTELEK, SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÁS BIZTOSÍTÁSA A MENTŐCSAPAT SZÁMÁRA
    • ORVOSSZAKMAI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI IRÁNYÍTÁS RENDSZERE
    • A CSAPAT LÉTFENNTARTÁSÁNAK FELTÉTELEI, AZ ÖNELLÁTÁSÖNFENNTARTÁS KÉRDÉSEI
    • TEVÉKENYSÉGET VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK. FELKÉSZÜLÉS VÁRATLAN HELYZETEKRE
    • EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZETEKKEL. NEMZETKÖZI SEGÉLYSZERVEZETEK
    • A VÁROSI KUTATÓ ÉS MENTŐ CSAPATOK (USAR) MŰVELETEI A FÖLDRENGÉS ÁLTAL SÚJTOTT ROMTERÜLETEN
  • 8.7. Hazatelepülési fázis: a misszió befejezése. Misszió kiértékelése, jelentések készítése
  • ÖSSZEFOGLALÁS
  • AJÁNLOTT IRODALOM
• chevron_right9. Az egészségügy szerepe katasztrófák elleni védekezés szervezeti rendszerében, az egészségügyi szervezetek együttműködése
  • chevron_right9.1. Egészségügyi válsághelyzet első pillére – az egészségügy meglévő, működő intézményrendszere
    • PREHOSPITÁLIS ELLÁTÁS
    • ELSŐKÉNT BEAVATKOZÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZET
    • EGÉSZSÉGÜGYI VÁLSÁGHELYZETI ELLÁTÁSRA KIJELÖLT INTÉZETEK
    • EGÉSZSÉGÜGYI VÁLSÁGHELYZETEK FELSZÁMOLÁSÁNAK SZAKMAI IRÁNYÍTÁSA
  • chevron_right9.2. Egészségügyi válsághelyzet második pillére – a tartalékok
    • EGÉSZSÉGÜGYI TARTALÉKOK MOZGÓSÍTÁSA, SZÜKSÉGGYÓGYINTÉZET
    • TOVÁBBI TARTALÉKOK
  • chevron_right9.3. Az egészségügyi válsághelyzet harmadik pillére – a felkészülés rendszere
    • ÁGAZATI TERVEZÉS ÉS INTÉZMÉNYEI
    • ÜGYELETI HÁLÓZATOK
    • RENDKÍVÜLI HELYZETEK BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
    • REAGÁLÁSI ÉS VÁLASZADÁSI RENDSZER
    • OPERATÍV IRÁNYÍTÁS ÉS A KOORDINÁCIÓ VERTIKÁLIS ÉS HORIZONTÁLIS HÁLÓZATA
    • EGÉSZSÉGÜGYI SZEMÉLYZET ÁTCSOPORTOSÍTÁSA
    • INTÉZMÉNYEK FELADATAI
  • IRODALOM
• chevron_right10. Sürgősségi ellátás katasztrófahelyzetben
  • chevron_right10.1. A sürgősségi ellátórendszer rövid áttekintése
    • A KÓRHÁZON KÍVÜLI ÖSSZETEVŐK (A MENTÉSI LÁNC SORRENDJÉT KÖVETVE)
  • chevron_right10.2. A kórházi sürgősségi rendszer alappillére
    • A TRIÁZS-SZEMÉLET
  • 10.3. Együttműködési feladatok
  • 10.4. A sürgősségi rendszer szerepe a katasztrófaellátásra való felkészülésben
  • IRODALOM
• chevron_right11. A katasztrófa-orvostan tárgya, feladatrendszere
  • 11.1. Bevezetés. Katasztrófa-orvostan fogalma
  • chevron_right11.2. A katasztrófák egészségügyi csoportosítása, sérüléstípusok, halmozottan jelentkező betegségek
    • CSOPORTOSÍTÁS ETIOLÓGIA SZERINT
    • CSOPORTOSÍTÁS KITERJEDÉS SZERINT
    • CSOPORTOSÍTÁS IDŐTARTAM SZERINT
    • CSOPORTOSÍTÁS EGÉSZSÉGÜGYI KÖVETKEZMÉNY SZERINT
  • chevron_right11.3. A katasztrófák általános, egészségügyi jellemzői
    • ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
    • EGÉSZSÉGÜGYI JELLEMZŐK
    • AZ EGÉSZSÉGÜGYI VESZTESÉGET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK
  • 11.4. A katasztrófa-orvostan szakterületei
  • chevron_right11.5. Az egészségügyi felszámolás alkotó elemei
    • EGÉSZSÉGÜGYI MANAGEMENT
    • SÉRÜLTELLÁTÁS
    • KÖZEGÉSZSÉGÜGYI- JÁRVÁNYÜGYI ELLENŐRZÉS
    • KITELEPÍTÉS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS
    • EGÉSZSÉGÜGYI ANYAGELLÁTÁS
  • IRODALOM
• chevron_right12. A preventív medicina jelentősége katasztrófahelyzetekben. A preventív medicina feladatai katasztrófákban
  • 12.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
  • chevron_right12.2. A természeti katasztrófák megelőző orvostani következményei
    • TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁKRÓL ÁLTALÁNOSAN
    • FÖLDRENGÉSEK
    • VULKÁNKITÖRÉSEK
    • ÁRVIZEK
    • SZÉLVIHAROK – ÁRVÍZ NÉLKÜL
    • A TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK MÁSODLAGOS MEGELŐZŐ ORVOSTANI KÖVETKEZMÉNYEI
  • chevron_right12.3. A civilizációs katasztrófák megelőző orvostani következményei
    • A NUKLEÁRIS KATASZTRÓFÁK
    • A (VEGY)IPARI KATASZTRÓFÁK
    • A BIOLÓGIAI IPAR POTENCIÁLIS FENYEGETÉSEI
  • 12.4. A társadalmi katasztrófák megelőző orvostani következményei
  • chevron_right12.5. A katasztrófákra való felkészülés feladatai
    • KÉSZENLÉT
    • VÁLASZADÁSI, REAGÁLÓ ÉS HELYREÁLLÍTÓ SZAKASZ (RESPONSE AND RECOVERY)
  • chevron_right12.6. Speciális terület: a járványügyi katasztrófák
    • ÖNÁLLÓ KATASZTRÓFAKELTŐ KÉPESSÉGŰ JÁRVÁNYOK
    • A FELBUKKANÓ RÉGI ÉS ÚJ BETEGSÉGEK (EMERGING INFECTIONS)
    • A BIOLÓGIAI HÁBORÚ – BIOLÓGIAI TERRORIZMUS
  • chevron_right12.7. Az új közegészségügyi katasztrófahelyzetek
    • A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI
  • IRODALOM
• chevron_right13. Kompromisszumos medicina: az ellátandók száma és az ellátó rendszer közötti aránytalanság megoldási lehetősége
  • chevron_right13.1. A kompromisszumos medicina fogalma, eszközei, alkalmazásának jelentősége katasztrófák során
    • A KOMPROMISSZUMOS MEDICINA FOGALMA
    • A KOMPROMISSZUMOS MEDICINA ESZKÖZEI
  • chevron_right13.2. A sérültellátás taktikája katasztrófában
    • A SÉRÜLTELLÁTÁS ELEMEI
  • IRODALOM
• chevron_right14. A belgyógyászati ellátás elvei katasztrófahelyzetben
  • chevron_right14.1. Belgyógyászati típusú katasztrófák és azok szakellátási igénye
    • ÁRVIZEK
    • FÖLDRENGÉSEK
  • IRODALOM
• chevron_right15. A sebészeti ellátás alapelvei katasztrófák esetén
  • chevron_right15.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
    • A KATASZTRÓFASEBÉSZET FELADATAI
    • AZ EGÉSZSÉGÜGYI VESZTESÉG FOGALMA
  • chevron_right15.2. Lövési és repeszsérülések
    • BALLISZTIKAI ALAPFOGALMAK
    • A LÖVEDÉK
    • A LÖVEDÉK MOZGÁSA
    • A LÖVEDÉK SZÖVETPUSZTÍTÓ HATÁSAI
    • LÖVÉSI SÉRÜLÉSEK KLASSZIFIKÁCIÓJA
    • LÖVÉSI SÉRÜLÉSEK ELLÁTÁSA
  • chevron_right15.3. Égési és fagyási sérülések ellátása
    • ÉGÉSI SÉRÜLÉSEK
    • FAGYÁSI SÉRÜLÉSEK
  • chevron_right15.4. Mellkasi sérülések ellátása rendkívüli körülmények között
    • A MELLKAS SÉRÜLÉSEINEK OSZTÁLYOZÁSA
    • DIAGNOSZTIKA
    • A MELLKASSÉRÜLÉS ELLÁTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS ELVEI
    • A MELLKAS ZÁRT (FEDETT) SÉRÜLÉSEI
    • NYÍLT NEM ÁTHATOLÓ MELLKASI SÉRÜLÉSEK
    • NYÍLT ÁTHATOLÓ MELLKASI SÉRÜLÉSEK
    • THORACOTOMIÁK INDIKÁCIÓJA
    • MELLKASSÉRÜLTEK ELLÁTÁSA A HÁTRASZÁLLÍTÁS KÜLÖNBÖZŐ SZAKASZAIN
  • chevron_right15.5. Hasi sérülések diagnosztikájának és ellátásának algoritmusa
    • HASI SÉRÜLÉSEK OSZTÁLYOZÁSA A SÉRÜLÉS TÍPUSA SZERINT
    • DIAGNOSZTIKAI LEHETŐSÉGEK
    • A HASI SÉRÜLÉSEK KEZELÉSE
    • HASI SÉRÜLÉSEK JELENTŐSÉGE A TÁRSSÉRÜLÉSEK KEZELÉSÉBEN
  • chevron_right15.6. Kritikus állapotú sérültek ellátása
    • A sebészi ellátás „szakaszolása” az életmentés érdekében
  • IRODALOM
• chevron_right16. Nemzetközi orvosi tapasztalatok műveleti területen
  • chevron_right16.1. A Magyar Honvédség egészségügyi szolgálatának tevékenysége műveleti területen
    • TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1990-TŐL
    • AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT JELEN TEVÉKENYSÉGE MŰVELETI TERÜLETEN
  • chevron_right16.2. A műveleti területen végzett tevékenység jellemzői
    • KATONAI KÖRNYEZET
    • A SZOLGÁLATTELJESÍTÉS SPECIÁLIS KATONAI KÖVETELMÉNYEI
    • AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS SZINTJEI
    • SPECIÁLIS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK HÁBORÚS KÖRNYEZETBEN
    • TÖBBNEMZETI KÖRNYEZET
  • chevron_right16.3. Biztonsági kérdések
    • A MŰVELETI TERÜLETEK BIZTONSÁGI JELLEMZŐI
    • EGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉG VESZÉLYEZTETETTSÉGI VISZONYOK KÖZÖTT
  • chevron_right16.4. Speciális sürgősségi ellátás
    • A SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS SZERVEZÉSE
    • A SÉRÜLTELLÁTÁS IRÁNYÍTÁSA A MŰVELETI TERÜLETEN
    • AZ ELLÁTÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
    • LEHETSÉGES BETEGÚTVONALAK
  • chevron_right16.5. Tömeges sérültellátás (MASCAL)
    • FELKÉSZÜLÉS A TÖMEGES SÉRÜLTELLÁTÁSRA: GYAKORLATOK
    • TÖMEGES SÉRÜLTELLÁTÁS VALÓS HELYZETBEN
  • chevron_right16.6. Háborús sérülések
    • ROBBANÁSOS SÉRÜLÉSEK
    • A ROBBANÁSOS SÉRÜLÉSEK KEZELÉSÉNEK ALAPELVEI
    • LÖVÉSI SÉRÜLÉSEK
    • BALESETEK
    • KÜLÖNLEGES HELYZET: A POLGÁRI LAKOSSÁG ELLÁTÁSA
  • chevron_right16.7. Speciális járványügyi szempontok: fertőző betegségek, különleges baktériumkörnyezet
    • KONTROLLÁLATLAN JÁRVÁNYÜGYI HELYZET
    • KÜLÖNLEGES FERTŐZŐ BETEGSÉGEK
    • SEBÉSZI FERTŐZÉSEK: KÜLÖNLEGES BAKTÉRIUMKÖRNYEZET
  • chevron_right16.8. Többnemzeti együttműködés, kommunikáció
    • NYELVTUDÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK
    • KAPCSOLATTARTÁS A SZÖVETSÉGES ERŐK TAGJAIVAL
    • KAPCSOLATTARTÁS A BEFOGADÓ NEMZETTEL
  • FELHASZNÁLT IRODALOM
• chevron_right17. Végtagsérülések ellátása katasztrófa és háborús körülmények között
  • chevron_right17.1. Végtagsérülések ellátása a damage control elvei szerint
    • ELSŐ LÉPÉS: PRIMER FELTÁRÁS, VÉRZÉSCSILLAPÍTÁS, TÖRÖTT CSONTOK RÖGZÍTÉSE, DEKONTAMINÁCIÓ
    • MÁSODIK LÉPÉS: INTENZÍV OSZTÁLYOS KEZELÉS
    • HARMADIK LÉPÉS: VÉGLEGES TÖRÉSEGYESÍTÉS, CSONTPÓTLÁS, LÁGYRÉSZHIÁNYOK FEDÉSE
  • chevron_right17.2. A sebellátás általános elvei
    • PRIMER ELLÁTÁS
    • HALASZTOTT SEBZÁRÁS
  • chevron_right17.3. A csonttörések kezelése
    • ELLÁTÁSI ALAPELVEK
    • A CSÖVES CSONTOK TÖRÉSEINEK ELLÁTÁSA
    • TRANSZPORT RÖGZÍTŐK ÉS GIPSZEK
    • KÜLSŐ RÖGZÍTÉS
    • SCELETALIS EXTENZIÓ
  • chevron_right17.4. Medencesérülések
    • DIAGNÓZIS
    • KEZELÉS
    • ÁTHATOLÓ SÉRÜLÉSEK
    • A MEDENCE KÜLSŐ RÖGZÍTŐ (FIXATEUR EXTERNE) BEHELYEZÉSE
  • 17.5. Ízületi sérülések kezelése
  • chevron_right17.6. A kéz sérüléseinek ellátása
    • ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK
    • A PRIMER ELLÁTÁS TAKTIKAI LÉPÉSEI
    • A SZEKUNDER ELLÁTÁS SORÁN VÉGZENDŐ BEAVATKOZÁSOK
  • chevron_right17.7. Amputáció
    • ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK
    • ELLÁTÁS
  • chevron_right17.8. Compartment-szindróma
    • ELŐFORDULÁS
    • ETIOLÓGIA
    • OKAI
    • KEZELÉS
• chevron_right18. A vegyi sérültek ellátásának kérdései
  • Vegyi katasztrófa okai
  • Megelőzés
  • Felkészülés vegyi katasztrófa ellátására
  • Expozíció
  • chevron_right18.1. Katasztrófaellátás
    • Dekontamináció
    • A méreg meghatározása
    • A diagnózis megállapítása
    • Ellátás
    • Vegyi sérültek osztályozása
    • Katasztrófa utáni teendők
  • IRODALOM
• chevron_right19. A nukleáris katasztrófák és sugárbalesetek sérültjeinek ellátása
  • chevron_right19.1. Nukleáris katasztrófák, sugárbalesetek
    • NUKLEÁRIS KATASZTRÓFÁK KÖVETKEZMÉNYEI
    • RADIONUKLEÁRIS TERRORTÁMADÁSOK VESZÉLYE ÉS LEHETŐSÉGE
  • chevron_right19.2. Sugárbalesetek lehetséges egészségügyi hatásai, ezek felismerése és felkészülés az egészségügyi ellátásukra
    • AZ IONIZÁLÓ SUGÁRFORRÁSOK LEHETSÉGES HATÁSAI, EGÉSZSÉGÜGYI KÖVETKEZMÉNYEI
    • A HELYI SUGÁRTERHELÉS TÜNETEI ÉS KEZELÉSE
    • RADIOAKTÍV ANYAGOKKAL SZENNYEZETT SZEMÉLYEK SUGÁRMENTESÍTÉSE
    • A SUGÁRSÉRÜLTEK ELLÁTÁSA
  • IRODALOM
• chevron_right20. Idegsebészeti sérülések ellátása katasztrófa körülmények között
  • chevron_right20.1. Koponyasérülések
    • BETEGOSZTÁLYOZÁS KATASZTRÓFAHELYZETBEN
    • VIZSGÁLATOK
    • KONZERVATÍV KEZELÉS
    • SEBÉSZI KEZELÉS
  • chevron_right20.2. Gerincsérülések
    • OSZTÁLYOZÁS
    • MENTÉS
    • SÜRGŐS MŰTÉT
• chevron_right21. Fogászati és szájsebészeti elvek katasztrófa körülmények között
  • 21.1. A katasztrófakörülmények hatása a fogászati és szájsebészeti ellátásra
  • chevron_right21.2. A fogászati és szájsebészeti ellátás jelentősége katasztrófakörülmények között
    • FOGÁSZATI SÜRGŐSSÉGI ESETEK
    • A SZÁJSEBÉSZETI SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS ELVEI
  • 21.3. A fogászati áldozatazonosítás katasztrófák esetén
  • IRODALOM
• chevron_right22. A katasztrófák pszichiátriai vonatkozásai
  • chevron_right22.1. A stresszor-stressz következményei
    • STRESSZOR
    • STRESSZ
    • KÖVETKEZMÉNY
  • chevron_right22.2. Katasztrófák egyes fázisai során bekövetkező pszichés zavarok és azok ellátása
    • A KATASZTRÓFA ELŐTTI IDŐSZAK
    • A HATÁS FÁZISA (0-48 ÓRA)
    • SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS RENDEZŐDÉS FÁZISA (0-4 HÉT)
    • VISSZARENDEZŐDÉS FÁZISA (2 HÉT–2 ÉV)
  • IRODALOM
• chevron_right23. Katasztrófák infektológiai vonatkozásai
  • chevron_right23.1. Elsődleges ellátási igény járványok és biológiai fegyver alkalmazása (terrortámadás) esetén
    • ELSŐDLEGES ELLÁTÁSI IGÉNY JÁRVÁNYOK ESETÉN
    • ELSŐDLEGES ELLÁTÁSI IGÉNY BIOLÓGIAI FEGYVER ALKALMAZÁSA ESETÉN (AZ ELŐZŐ PONTBAN FELSOROLTAK MELLETT)
  • 23.2. Hajléktalan tömegek fertőzései
  • chevron_right23.3. Sebészi sérülések fertőzéses szövődményei
    • A FERTŐZÉSEK LOKÁLIS VAGY SZISZTÉMÁS TÉNYEZŐI
    • SZISZTÉMÁS ANTIBIOTIKUM-PROFILAXIS (SZAP)
    • BACTERIAEMIA SÉRÜLTEKBEN
    • PERITONITIS SÉRÜLTEKBEN
    • INTRAABDOMINALIS TÁLYOG SÉRÜLTEKNÉL
    • SZEPSZIS
    • ZÁRT MELLŰRI DRAINAGE
    • PULMONALIS FERTŐZÉSEK
    • LÉPELTÁVOLÍTÁST KÖVETŐ INFEKCIÓK
  • IRODALOM
• chevron_right24. Összegzés és szintézis
  • 24.1. A POLGÁRI VÉDELEMRŐL
  • 24.2. A KOCKÁZATBECSLÉS, A KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA, A VÁLSÁGHELYZETI TERVEZÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN
  • 24.3. A VESZÉLYHELYZETI TERVEZÉS FOGALMA
  • 24.4. A BEAVATKOZÁSBIZTONSÁG
  • 24.5. A LAKOSSÁG ELŐZETES FELKÉSZÍTÉSE ÉS TÁJÉKOZTATÁSA
  • 24.6. REAGÁLÁS-IRÁNYÍTÁS ÉS A VÉDELMI IGAZGATÁS
  • 24.7. IDŐ–KÖLTSÉG–EREDMÉNY EGYENSÚLY
  • 24.8. NUKLEÁRIS SÉRÜLTEK
  • 24.9. TAPASZTALATOK MŰVELETI TERÜLETEN
  • 24.10. MI AZ, AMIRŐL NEM ÍRTUNK?
• chevron_rightFüggelék
  • chevron_rightAZ 1. FEJEZET FÜGGELÉKE
    • chevron_rightI. sz. függelék
      • chevron_rightAz 1949. évi Genfi Jegyzőkönyvek előírásai
        • A HÁBORÚ ÁLDOZATAINAK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 1949. ÉVI GENFI EGYEZMÉNYEK ELŐZMÉNYEI
        • AZ I. GENFI EGYEZMÉNY – A HADRAKELT FEGYVERES ERŐK SEBESÜLTJEI ÉS BETEGEI HELYZETÉNEK JAVÍTÁSÁRA VONATKOZÓ, GENFBEN 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN KÖTÖTT EGYEZMÉNY
        • AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAKULATOKRÓL ÉS INTÉZETEKRŐL
        • A SZEMÉLYZETRŐL
        • AZ ÉPÜLETEKRŐL ÉS A FELSZERELÉSEKRŐL
        • AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZÁLLÍTÁSOKRÓL
        • AZ ISMERTETŐJELRŐL
      • chevron_rightI. Jegyzőkönyv – az 1949. augusztus 12-én kötött Genfi Egyezményeket kiegészítő, a nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről szóló Jegyzőkönyv
        • A POLGÁRI VÉDELEM MŰKÖDÉSE A MEGSZÁLLT TERÜLETEKEN
        • A SEMLEGES, ILLETVE AZ ÖSSZEÜTKÖZÉSBEN RÉSZT NEM VEVŐ MÁS ÁLLAMOK POLGÁRI LAKOSSÁGÁNAK POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETE ÉS A NEMZETKÖZI KOORDINÁCIÓS SZERVEZET
        • A VÉDELEM MEGSZŰNÉSE
        • AZONOSÍTÁS
        • POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK MELLÉ RENDELT KATONÁK ÉS KATONAI ALAKULATOK
  • chevron_rightA 2. FEJEZET FÜGGELÉKE
    • chevron_rightI. sz. függelék
      • A különleges jogrend
      • chevron_rightCélszerű magatartási formák az egyes katasztrófák, katasztrófaszerű események bekövetkezése esetén
        • ELZÁRKÓZÁS
        • Az elzárkózás néhány alapszabálya
      • Kitelepítés, kimenekítés
  • chevron_rightA 3. FEJEZET FÜGGELÉKE
    • I. sz. függelék
    • chevron_rightII. sz. függelék. Feljegyzés elzárkóztatási gyakorlat értékeléséről
      • A GYAKORLAT SZERVEZÉSE SORÁN TAPASZTALTAK ÉRTÉKELÉSE
      • A GYAKORLAT VÉGREHAJTÁSA SORÁN TAPASZTALTAK ÉRTÉKELÉSE
      • ÖSSZEGZÉS, ELSŐDLEGES ÁLTALÁNOS INTÉZKEDÉSEK
    • chevron_rightFeljegyzés kiürítési gyakorlatról
      • A GYAKORLAT SORÁN FELTÉTELEZETT ESEMÉNY
      • A GYAKORLAT ÉRTÉKELÉSE ÁLTALÁNOSSÁGBAN
      • ÖSSZEFOGLALÁS
      • A GYAKORLAT LEFOLYÁSA VÁZLATOSAN, A TELJESSÉG IGÉNYE NÉLKÜL
      • A GYAKORLAT ÉRTÉKELÉSE SZAKTERÜLETEKRE LEBONTVA
      • A BIZTONSÁGOS ÜZEMELTETÉS ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES, JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK
  • chevron_rightAZ 5. FEJEZET FÜGGELÉKE
    • I. sz. függelék
    • II. sz. függelék
    • III. sz. függelék
  • chevron_rightA 7. FEJEZET FÜGGELÉKE
    • chevron_rightI. sz. függelék
      • Mintapélda az együttműködés (EMÜ) megszervezésére egy járványügyi felderítő szakaszparancsnok szerepében
  • chevron_rightA 8. FEJEZET FÜGGELÉKE
    • chevron_rightI. sz. függelék
      • Jelentősebb magyar missziók tapasztalatai (esettanulmányok)
• Rövidítések
• Tárgymutató

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//