MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai
A VÉDELEM MEGSZŰNÉSE
A polgári lakosság polgári védelmi szervezeteit azok személyzetét, épületeit, óvóhelyeit és eszközeit megillető védelem csak akkor szűnik meg, ha ezek az ellenségnek ártó cselekményeket is elkövetnek, illetve ilyen cselekmények elkövetésére használják fel azokat. Nem minősül az ellenségnek ártó cselekménynek, ha a polgári lakosság polgári védelmi személyzete a rend fenntartása vagy önvédelem céljából könnyű egyéni fegyvereket visel. A polgári lakosság polgári védelmi szervezeteinek katonai jellegű kialakítása és az ott teljesített kötelező szolgálat nem fosztja meg e szervezeteket a jelen fejezetben szabályozott védelemtől.
Tartalomjegyzék
- A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai
- Impresszum
- A könyv szerzői
- Bevezető
- 1. A légoltalomtól a katasztrófavédelemig
- 2. Katasztrófa és biztonság
- 3. Iparbiztonság, válsághelyzeti tervezés
- 3.1. Iparbiztonsági szabályozás és intézményrendszer működése
- 3.2. EGÉSZSÉGÜGYI LÉTFONTOSSÁGÚ RENDSZERELEMEK VÉDELME
- 3.3. Üzembiztonsági és egészségügyi válsághelyzeti tervezés
- 3.4. Egészségügyi válsághelyzeti tervezés
- ALAPTERV
- RIASZTÁSI, BERENDELÉSI TERV
- KITELEPÍTÉSI TERV
- KIMENEKÍTÉSI TERV
- ELZÁRKÓZÁSI TERV
- ORVOSI SEGÉLYHELY (OSH) TELEPÍTÉSI TERV
- SZÜKSÉGKÓRHÁZ TELEPÍTÉSI TERV
- TÖBBLETFELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TERVE BÉKE ÉS KÜLÖNLEGES JOGRENDI IDŐSZAK IDEJÉN
- AZ INTÉZMÉNYBEN KELETKEZETT KÁROK, ILLETVE A MŰKÖDÉST AKADÁLYOZÓ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT AZ ELLÁTÁS FENNTARTÁSÁNAK TERVE
- EGÉSZSÉGÜGYI ÉS EGYÉB ANYAGBIZTOSÍTÁSI TERV
- SZÁLLÍTÁSI TERV
- ÉLELMEZÉSI TERV
- KOMMUNIKÁCIÓS TERV
- VESZÉLYELHÁRÍTÁSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADAT ELLÁTÁS TERVE
- A NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSA KAPCSÁN FELMERÜLŐ FELADATELLÁTÁS TERVE
- ALAPTERV
- 3.5. Az üzembiztonsági és egészségügyi válsághelyzeti tervezés az egészségügyi dolgozók szemszögéből
- FELHASZNÁLT IRODALOM – IPARBIZTONSÁG, VÁLSÁGHELYZETI TERVEZÉS FEJEZET
- JOGI SZABÁLYOZÁS JEGYZÉKE – IPARBIZTONSÁG, VÁLSÁGHELYZETI TERVEZÉS FEJEZET
- 4. Beavatkozásbiztonság, avagy a biztonság új dimenziói
- 4.1. A beavatkozásbiztonság fogalma
- 4.2. A felderítés beavatkozásbiztonsága
- 4.3. A mozgásbiztosítás beavatkozásbiztonsága
- 4.4. Rendvédelem beavatkozásbiztonsága
- 4.5. Egészségügyi biztosítás és a járványvédelem beavatkozásbiztonsági kérdései
- 4.6. Vegyi és sugárvédelem beavatkozásbiztonsága
- 4.7. A tűzvédelem beavatkozásbiztonsági kérdései
- 4.8. Logisztikai feladatok beavatkozásbiztonsága
- 4.9. Híradás, valamint a krízis- és/vagy tömegkommunikáció beavatkozásbiztonsága
- 4.10. Adminisztrációs és informatikai beavatkozásbiztonság
- 4.11. A halottak azonosítása és a kegyeleti biztosítás
- 4.12. Beavatkozásbiztonság
- 4.13. Összegzés
- 5. Speciális munka- és egészségvédelem a beavatkozó erőknél
- A beavatkozás speciális, egészségügyi biztonsági kockázatai terrortámadások, bűncselekmények esetén
- 7. A katasztrófa felszámolásának általános alapjai
- 7.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- A KATASZTRÓFÁK KÖVETKEZMÉNYÉNEK FELSZÁMOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK FOGALMA
- MENTŐ-MENTESÍTŐ MUNKÁK ELSŐDLEGES CÉLJA
- A MENTŐ-MENTESÍTŐ MUNKÁK TERVEZÉSÉNEK, SZERVEZÉSÉNEK ÉS IRÁNYÍTÁSÁNAK FŐBB TARTALMI ELEMEI
- A MENTŐ-MENTESÍTŐ MUNKÁK FŐBB TARTALMI ELEMEI
- A KATASZTRÓFÁK KÖVETKEZMÉNYEINEK MODELLEZÉSE
- A SÉRÜLTEK, ÁLDOZATOK SZÁMÁNAK MODELLEZÉSE
- A MENTÉSRE ALKALMAS SPONTÁN ÉS SZERVEZETT ERŐK, ESZKÖZÖK BEÉRKEZÉSÉNEK MODELLEZÉSE
- A KATASZTRÓFÁK KÖVETKEZMÉNYEINEK RÉSZLETES VIZSGÁLATA
- A KATASZTRÓFÁK KÖVETKEZMÉNYÉNEK FELSZÁMOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK FOGALMA
- 7.2. A katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos tervező, szervező és irányítási feladatok törzsmunkája
- 7.3. A tervezési feladatok és azok tartalma
- 7.4. A szervezési feladatok és azok tartalma
- 7.5. Az irányítási feladatok és azok tartalma
- FELHASZNÁLT IRODALOM
- 7.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 8. A polgári és katasztrófavédelem szerepe a nemzetközi katasztrófaelhárítás egészségügyi kezelésében
- 8.1. Bevezető
- 8.2. Hazánk részvétele a nemzetközi katasztrófasegítségnyújtásban
- 8.3. Nemzetközi egészségügyi csoportok bevethetősége
- 8.4. Felkészülési fázis: a csoporttal, tagokkal szemben felállított követelmények
- 8.5. Mozgósítási és áttelepülési fázis: missziók előkészítése, kiutazás, adminisztráció, nyilvántartások, utazás megszervezése, a szállítás
- 8.6. Beavatkozási fázis: tevékenység a kárhelyen, érkezés, szakfeladatok, alá- és fölérendeltség
- GYÓGYÁSZATI FELTÉTELEK, SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÁS BIZTOSÍTÁSA A MENTŐCSAPAT SZÁMÁRA
- ORVOSSZAKMAI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI IRÁNYÍTÁS RENDSZERE
- A CSAPAT LÉTFENNTARTÁSÁNAK FELTÉTELEI, AZ ÖNELLÁTÁSÖNFENNTARTÁS KÉRDÉSEI
- TEVÉKENYSÉGET VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK. FELKÉSZÜLÉS VÁRATLAN HELYZETEKRE
- EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZETEKKEL. NEMZETKÖZI SEGÉLYSZERVEZETEK
- A VÁROSI KUTATÓ ÉS MENTŐ CSAPATOK (USAR) MŰVELETEI A FÖLDRENGÉS ÁLTAL SÚJTOTT ROMTERÜLETEN
- GYÓGYÁSZATI FELTÉTELEK, SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÁS BIZTOSÍTÁSA A MENTŐCSAPAT SZÁMÁRA
- 8.7. Hazatelepülési fázis: a misszió befejezése. Misszió kiértékelése, jelentések készítése
- ÖSSZEFOGLALÁS
- AJÁNLOTT IRODALOM
- 8.1. Bevezető
- 9. Az egészségügy szerepe katasztrófák elleni védekezés szervezeti rendszerében, az egészségügyi szervezetek együttműködése
- 10. Sürgősségi ellátás katasztrófahelyzetben
- 11. A katasztrófa-orvostan tárgya, feladatrendszere
- 11.1. Bevezetés. Katasztrófa-orvostan fogalma
- 11.2. A katasztrófák egészségügyi csoportosítása, sérüléstípusok, halmozottan jelentkező betegségek
- 11.3. A katasztrófák általános, egészségügyi jellemzői
- 11.4. A katasztrófa-orvostan szakterületei
- 11.5. Az egészségügyi felszámolás alkotó elemei
- IRODALOM
- 11.1. Bevezetés. Katasztrófa-orvostan fogalma
- 12. A preventív medicina jelentősége katasztrófahelyzetekben. A preventív medicina feladatai katasztrófákban
- 12.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 12.2. A természeti katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 12.3. A civilizációs katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 12.4. A társadalmi katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 12.5. A katasztrófákra való felkészülés feladatai
- 12.6. Speciális terület: a járványügyi katasztrófák
- 12.7. Az új közegészségügyi katasztrófahelyzetek
- IRODALOM
- 12.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 13. Kompromisszumos medicina: az ellátandók száma és az ellátó rendszer közötti aránytalanság megoldási lehetősége
- 14. A belgyógyászati ellátás elvei katasztrófahelyzetben
- 15. A sebészeti ellátás alapelvei katasztrófák esetén
- 15.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 15.2. Lövési és repeszsérülések
- 15.3. Égési és fagyási sérülések ellátása
- 15.4. Mellkasi sérülések ellátása rendkívüli körülmények között
- 15.5. Hasi sérülések diagnosztikájának és ellátásának algoritmusa
- 15.6. Kritikus állapotú sérültek ellátása
- IRODALOM
- 16. Nemzetközi orvosi tapasztalatok műveleti területen
- 16.1. A Magyar Honvédség egészségügyi szolgálatának tevékenysége műveleti területen
- 16.2. A műveleti területen végzett tevékenység jellemzői
- 16.3. Biztonsági kérdések
- 16.4. Speciális sürgősségi ellátás
- 16.5. Tömeges sérültellátás (MASCAL)
- 16.6. Háborús sérülések
- 16.7. Speciális járványügyi szempontok: fertőző betegségek, különleges baktériumkörnyezet
- 16.8. Többnemzeti együttműködés, kommunikáció
- FELHASZNÁLT IRODALOM
- 17. Végtagsérülések ellátása katasztrófa és háborús körülmények között
- 18. A vegyi sérültek ellátásának kérdései
- 19. A nukleáris katasztrófák és sugárbalesetek sérültjeinek ellátása
- 20. Idegsebészeti sérülések ellátása katasztrófa körülmények között
- 21. Fogászati és szájsebészeti elvek katasztrófa körülmények között
- 22. A katasztrófák pszichiátriai vonatkozásai
- 23. Katasztrófák infektológiai vonatkozásai
- 24. Összegzés és szintézis
- 24.1. A POLGÁRI VÉDELEMRŐL
- 24.2. A KOCKÁZATBECSLÉS, A KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA, A VÁLSÁGHELYZETI TERVEZÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN
- 24.3. A VESZÉLYHELYZETI TERVEZÉS FOGALMA
- 24.4. A BEAVATKOZÁSBIZTONSÁG
- 24.5. A LAKOSSÁG ELŐZETES FELKÉSZÍTÉSE ÉS TÁJÉKOZTATÁSA
- 24.6. REAGÁLÁS-IRÁNYÍTÁS ÉS A VÉDELMI IGAZGATÁS
- 24.7. IDŐ–KÖLTSÉG–EREDMÉNY EGYENSÚLY
- 24.8. NUKLEÁRIS SÉRÜLTEK
- 24.9. TAPASZTALATOK MŰVELETI TERÜLETEN
- 24.10. MI AZ, AMIRŐL NEM ÍRTUNK?
- 24.1. A POLGÁRI VÉDELEMRŐL
- Függelék
- AZ 1. FEJEZET FÜGGELÉKE
- I. sz. függelék
- Az 1949. évi Genfi Jegyzőkönyvek előírásai
- A HÁBORÚ ÁLDOZATAINAK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 1949. ÉVI GENFI EGYEZMÉNYEK ELŐZMÉNYEI
- AZ I. GENFI EGYEZMÉNY – A HADRAKELT FEGYVERES ERŐK SEBESÜLTJEI ÉS BETEGEI HELYZETÉNEK JAVÍTÁSÁRA VONATKOZÓ, GENFBEN 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN KÖTÖTT EGYEZMÉNY
- AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAKULATOKRÓL ÉS INTÉZETEKRŐL
- A SZEMÉLYZETRŐL
- AZ ÉPÜLETEKRŐL ÉS A FELSZERELÉSEKRŐL
- AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZÁLLÍTÁSOKRÓL
- AZ ISMERTETŐJELRŐL
- A HÁBORÚ ÁLDOZATAINAK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 1949. ÉVI GENFI EGYEZMÉNYEK ELŐZMÉNYEI
- I. Jegyzőkönyv – az 1949. augusztus 12-én kötött Genfi Egyezményeket kiegészítő, a nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről szóló Jegyzőkönyv
- A POLGÁRI VÉDELEM MŰKÖDÉSE A MEGSZÁLLT TERÜLETEKEN
- A SEMLEGES, ILLETVE AZ ÖSSZEÜTKÖZÉSBEN RÉSZT NEM VEVŐ MÁS ÁLLAMOK POLGÁRI LAKOSSÁGÁNAK POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETE ÉS A NEMZETKÖZI KOORDINÁCIÓS SZERVEZET
- A VÉDELEM MEGSZŰNÉSE
- AZONOSÍTÁS
- POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK MELLÉ RENDELT KATONÁK ÉS KATONAI ALAKULATOK
- A POLGÁRI VÉDELEM MŰKÖDÉSE A MEGSZÁLLT TERÜLETEKEN
- Az 1949. évi Genfi Jegyzőkönyvek előírásai
- I. sz. függelék
- A 2. FEJEZET FÜGGELÉKE
- A 3. FEJEZET FÜGGELÉKE
- AZ 5. FEJEZET FÜGGELÉKE
- A 7. FEJEZET FÜGGELÉKE
- A 8. FEJEZET FÜGGELÉKE
- AZ 1. FEJEZET FÜGGELÉKE
- Rövidítések
- Tárgymutató
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 706 8
A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.
Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
