Tartalomjegyzék

• A szereplőkonstruálás mintázatai történelmi tárgyú narratívákban
• Impresszum
• Előszó
• chevron_right1. Bevezetés
  • 1.1. A kutatás háttere
  • 1.2. A kutatás célkitűzései, főbb hipotézisei
  • 1.3. A kutatás módszertana
  • 1.4. A könyv felépítése
• chevron_right2. A kutatás elméleti kerete
  • chevron_right2.1. A kognitív nyelvészet elméleti alapvetései
    • 2.1.1. A séma kognitív nyelvészeti értelmezése
    • 2.1.2. A konstruálás kognitív nyelvészeti értelmezése
  • chevron_right2.2. A metafora és a metonímia kognitív nyelvészeti megközelítése
    • 2.2.1. A sztenderd kognitív metaforaelmélet
    • 2.2.2. A metonímia kognitív nyelvészeti megközelítése
• chevron_right3. A történelmi tárgyú narratív diskurzusok
  • 3.1. A narratíva megközelítései a történelemelméletben
  • 3.2. A narratíva strukturális és interakcionalista értelmezése
  • 3.3. A történelmi tárgyú narratív diskurzusok kognitív nyelvészeti leírása
  • 3.4. A történelmi tárgyú narratívák szereplői
  • 3.5. Összefoglalás
• chevron_right4. A szereplők megkonstruálásának lehetőségei
  • 4.1. Nem prototipikus metonímiák
  • 4.2. Metonimikus szereplőkonstruálás
  • 4.3. Metaforikus szereplőkonstruálás
  • 4.4. Összefoglalás
• chevron_right5. A fogalmilag kifejtett anaforák funkciói
  • 5.1. Diskurzusvilág, koreferencialitás, szövegtopik
  • 5.2. A fogalmilag kifejtett anaforák funkciói – első megközelítés
  • 5.3. A történelmi tárgyú narratívák koreferencialáncainak sajátosságai és a fogalmilag kifejtett anaforák funkciói
  • 5.4. Összefoglalás
• chevron_right6. A metonimikus szereplőkonstruálás sémái
  • 6.1. A metonimikus szereplőkonstruálás mikroszintű sémája
  • 6.2. A metonimikus szereplőkonstruálás mezoszintű sémája
  • 6.3. A metonimikus szereplőkonstruálás makroszintű sémái: az első és a második világháború narratív reprezentációinak példája
  • 6.4. Összefoglalás
• chevron_right7. A szereplők episztemologikus helyzete
  • 7.1. A szereplői tudás megkonstruálásának három módja: ismeret, vélelem, ismerethiány
  • 7.2. A szereplők episztemologikus helyzetének korpuszalapú vizsgálata
  • 7.3. A történelmi személyiségekhez és népekhez kapcsolódó tudáskonceptualizációk gyakorisága
  • 7.4. Összefoglalás
• chevron_right8. A narratíva kauzális viszonyainak és a szereplők tudásának összefüggései
  • chevron_right8.1. Episztemikus és evidenciális inferencia kauzális cselekvések nyelvi megjelenítésében
    • 8.1.1. Implicit jelentés
    • 8.1.2. Episztemikus és evidenciális inferencia
    • 8.1.3. Episztemikus jelöletlenség és jelöltség
    • 8.1.4. Evidenciális jelöletlenség és jelöltség
    • 8.1.5. Episztemikus inferencia és tudásminimum
    • 8.1.6. Evidenciális inferencia és evidenciaminimum
  • chevron_right8.2. Episztemikus és evidenciális jelöletlenség és jelöltség történelmi tárgyú narratívákban
    • 8.2.1. Episztemikus jelöletlenség és jelöltség történelmi tárgyú narratívákban
    • 8.2.2. Evidenciális jelöletlenség és jelöltség történelmi tárgyú narratívákban
    • 8.2.3. Történelmi események episztemikus és evidenciális jelölésének konvencionális mintázatai
  • 8.3. Összefoglalás
• 9. Összegzés és további kérdések
• Források
• Hivatkozott szakirodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 782 1

A könyv negyedik kiadásának az a célja, hogy globalizált világunk főszereplőinek, a nemzetközi szervezeteknek hű tükörképét adja. Szándékunk az volt, hogy e kötet nemcsak tankönyv, hanem kézikönyv is legyen. Ezért a szerzők átfogó módon, megfelelően dokumentálva, de a gyakorlati szempontokat is figyelembe véve mutatják be a nemzetközi szervezetek egyre növekvő szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Különös figyelmet szentelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ szakosított intézményeinek, az Európai Uniónak, de részletes elemzést adnak más regionális, illetve fórum jellegű nemzetközi intézményekről is. Az elemzések figyelembe vették a nemzetközi politikában történt lényeges eseményeket is.

A világra való kitekintés mellett a közvetlen és közvetett, valamint sajátos nemzeti érdekeinkre való tekintettel, a könyv részletesen foglalkozik a hazánk szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi szervezetekkel: a már említett ENSZ és Európai Unió mellett az Észak-atlanti Szövetség Szervezetével, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel, de a szűkebb földrajzi régiónkban kialakult együttműködési fórumokkal is. Reméljük, hogy a könyv kedvező fogadtatásra talál a „címzettek”, így az egyetemi és főiskolai hallgatók, az egyetemi oktatók, a nemzetközi kapcsolatokban és a külgazdaságban tevékenykedő szakemberek, diplomaták, valamint a média képviselői körében is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-prandler-nemzetkozi-szervezetek-es-intezmenyek//