20. melléklet

DUNA BIZOTTSÁG ORGANIGRAMJA

search

Forrás: www.danubecommission.org

Tartalomjegyzék

• NYELV, KULTÚRA, IDENTITÁS. I. Terminológia, lexikográfia, fordítás
• Impresszum
• A sorozatszerkesztő előszava
• A főszerkesztők előszava
• chevron_rightPLENÁRIS ELŐADÁSOK
  • chevron_rightA határhelyzet termékenysége. Nyelvelmélet, módszertan és alkalmazás a nyelvtudományban – Tolcsvai Nagy Gábor –
    • 1. Bevezetés
    • 2. Az alkalmazott nyelvészet
    • 3. Hasznos tudomány – mit jelent a haszon?
    • 4. Az alkalmazott nyelvészet diszkurzív közege az ezredfordulós nyelvtudományban
    • 5. Alapkutatás, alkalmazás és innováció a határon túli magyar régiók ügyében
    • 6. Szemantika a szójelentés kutatásában és a szótárírásban
    • 7. Összefoglalás
    • Irodalom
    • Források
  • chevron_rightA nyelv kutatásának módszeréről – Honti László –
    • 1. Bevezetés
    • 2. Elöljáróban
    • 3. A témával kapcsolatos közvetlen megjegyzések
    • 4. Összefoglalás gyanánt
    • Irodalom
    • Források
• chevron_rightBRASSAI-ELŐADÁSOK
  • chevron_rightKi a jobb nyelvtanár: az anyanyelvű vagy a nem-anyanyelvű? – Medgyes Péter –
    • 1. Bevezetés
    • 2. A kétfelé bontás elleni érvek
    • 3. Mik a hátrányaink? Az első hipotézissor bemutatása
    • 4. Mik az előnyeink? A második hipotézissor bemutatása
    • 5. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right„Óriások vállán álltam.” A szerzői identitás megjelenése angol nyelvpedagógiai szakdolgozatokban – Sárdi Csilla –
    • 1. Bevezetés
    • 2. A szerzői identitás megjelenése tudományos szövegekben
    • 3. Az empirikus kutatás felépítése és menete
    • chevron_right4. Kutatási eredmények
      • 4.1. A gyakoriságmérés eredményei
      • 4.2. A tartalomelemzés eredményei
    • 5. Összegzés
    • Irodalom
    • Források
• chevron_rightTERMINOLÓGIA, LEXIKOGRÁFIA, KORPUSZOK
  • chevron_rightSzínasszociáció és színszimbolika Füst Milán költészetében – Boda István Károly1 – Porkoláb Judit2 – Máté Éva†3 –
    • 1. Bevezetés
    • 2. Színmodell
    • 3. Színasszociáció és színszimbolika
    • 4. Színasszociáció és színszimbolika Füst Milán egy kiválasztott versrészletében
    • 5. Következtetések
    • Irodalom
    • Források
  • chevron_rightTárgyszavak mint terminusok vizsgálata jogi korpuszon – Dodé Réka –
    • 1. Bevezetés
    • 2. Elméleti háttér
    • 3. Módszertan
    • 4. Eredmények
    • 5. Következtetések
    • Irodalom
    • Források
  • chevron_rightA terminológia mint minőségbiztosítási tényező az interkulturális transzfer folyamatában – Fóris Ágota1 – Faludi Andrea1,2 –
    • 1. Bevezetés. A fordítás integrációja a dokumentáció folyamatába
    • 2. A tanulmány célja, a kutatás módszere és forrásai
    • 3. A terminológia mint minőségbiztosítási (megfelelőségértékelési) tényező szerepe a fordítási folyamatban
    • 4. Következtetések
    • Irodalom
    • Források
  • chevron_rightEgyetemi hallgatók szótárhasználati szokásai – szlovéniai esettanulmány – Gaál Péter –
    • 1. Bevezetés
    • 2. A kutatás körülményei: résztvevők, módszerek, a mérőeszköz
    • 3. Kutatási kérdések és hipotézisek
    • 4. A felmérés eredményei
    • 5. Összegzés
    • Irodalom
    • Források
  • chevron_rightAz információtechnológia (IT) kölcsönigéinek beilleszkedése a magyar nyelv morfológiai rendszerébe – H. Varga Márta –
    • 1. Bevezetés
    • 2. A vizsgált korpuszról
    • 3. Az emotikonok nyelvi jelölői
    • 4. Eredmények, következtetések
    • Irodalom
  • chevron_rightFejlesztések a szótárhasználat oktatásában – P. Márkus Katalin –
    • 1. Előzmények a fejlesztéshez
    • 2. A fejlesztést megelőző kutatások
    • 3. A fejlesztés végeredménye: a munkafüzetek
    • 4. A jövő…
    • Irodalom
    • Források
  • chevron_rightVizsgálati szempontrendszer online terminológiai adatbázisokhoz – Sermann Eszter1 – Tamás Dóra Mária2 –
    • 1. Bevezetés
    • 2. A kutatás előzményei, módszere, forrásai és célja
    • chevron_right3. Vizsgálati szempontrendszer online terminológiai adatbázisokhoz
      • 3.1. A központi terminológiai adatbázissal kapcsolatos háttér-információk
      • 3.2. A terminológiai adatbázis technikai paraméterei
      • 3.3. A terminológiai adatbázis tartalmáról szóló információk
    • 4. Az adatbázis használatáról szóló információk
    • 5. A szempontrendszer hasznosíthatósága, összegzés
    • Irodalom
    • Források
  • chevron_rightAz Oxford 3000 definiáló alapszókincs és annak 2019. évi változása – Tóth Ágoston –
    • 1. Bevezetés
    • 2. Kutatási cél és módszer
    • 3. Longman Defining Vocabulary (LDV), a Longman tanulószótár definiáló szókincse
    • 4. Az Oxford Advanced Learner’s Dictionary definiáló szókincse
    • 5. Konklúzió
    • Irodalom
    • Források
  • chevron_rightAz orvosi latin használatának változása kórházi zárójelentésekben – Varga Éva Katalin –
    • 1. Bevezetés
    • 2. A kutatás célja, korpusza és módszere
    • 3. A vizsgálat eredményei
    • 4. Következtetések
    • Irodalom
    • Források
  • chevron_rightMit keres(s)ünk a múltban? Adatbázis a történeti magánéleti nyelvhasználatról (nemcsak nyelvtörténészeknek) – Varga Mónika – Bácsi Enikő –
    • 1. Bevezetés, a tanulmány célja, módszere
    • 2. A forrásról: a TMK felépítése és a keresési lehetőségek
    • 3. Korpusz, módszer és részeredmények: böngészve a korszak nyelvében
    • 4. Korpusz, módszer és (további) alkalmazás: a nyelvművelésben és az oktatásban
    • 5. „Hát hiszen avval szokás” – részeredmények a társadalmi helyesség feltárásához
    • 6. Következtetések és távlati célok
    • Irodalom
    • Források
• chevron_rightFORDÍTÁSTUDOMÁNY
  • chevron_rightA fordítási folyamat művelet- és eljárásalapú konceptualizálása – Dudits András –
    • 1. Bevezetés
    • 2. A fordítási folyamat nyelvi dimenziójának hierarchikus leképezése
    • 3. A fordítás művelet- és eljárásalapú konceptualizálásának előnyei
    • 4. Konklúzió
    • Irodalom
  • chevron_rightAz újrafordítási hipotézis vizsgálata William Shakespeare Julius Caesar című tragédiájának újabb magyar fordításaiban – Goron Sándor –
    • 1. Bevezetés
    • 2. Az újrafordítási tendencia
    • 3. Stíluseltolódás a klasszikus fordításban
    • 4. Fordítási hibák Vörösmarty Julius Caesarjában
    • 5. Következtetések
    • Irodalom
    • Források
  • chevron_rightKözös nyelvet beszélünk? Ami a 123 fordítástudományi terminusból kimaradt – Klaudy Kinga –
    • 1. A tudományos terminológiáról általában
    • 2. Van-e a magyar fordítástudománynak saját terminológiája?
    • 3. Hol lehet most utánanézni a magyar fordítástudományi terminusoknak?
    • 4. Miért fontos a fordítástudománynak a terminológia?
    • 5. Az alapfogalmak definíciója
    • 6. Kiegészítési javaslatok
    • 7. Mit várunk a fordítástudományi terminológiai szótártól?
    • Irodalom
  • chevron_rightA fordítás és a tolmácsolás nem-kognitív összetevői – Lesznyák Márta –
    • 1. Bevezetés
    • 2. A fordító és a tolmács személyisége
    • 3. Az érzelmek és az érzelmi kompetencia (EQ) szerepe a fordításban és a tolmácsolásban, valamint a képzésben
    • 4. Az én-hatékonyság és az önbecsülés szerepe
    • 5. Lehetséges további kutatási irányok
    • 6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_rightFeliratok didaktikai célú lektorálása – Malaczkov Szilvia –
    • 1. Bevezetés
    • 2. A kutatás
    • 3. Eredmények
    • 4. Összegzés
    • Irodalom
    • Források
  • chevron_rightA fantasztikus irodalom fordítása a Kádár-rendszerben – Sohár Anikó –
    • 1. Bevezetés
    • 2. Miért épp a fantasztikus irodalom?
    • 3. A tudományos-fantasztikus regény a korszakban
    • 4. A Kádár-korszak viszonyulása az irodalomhoz, könyvkiadáshoz, műfordításhoz
    • 5. Támogatott, tűrt, tiltott fantasztikus írók, művek, fordítók
    • 6. A kiadott műfordítások jellegzetességei
    • 7. Miért tanulságos számunkra?
    • Irodalom
    • Források
  • chevron_rightAz EMT-kompetenciamodell és a képesítőfordítások lektori javításainak, megjegyzéseinek és kérdéseinek tanulságai a szakfordítói kompetenciák fejlesztéséhez – Veresné Valentinyi Klára –
    • 1. Bevezetés
    • 2. Korábbi kutatásaink
    • 3. Az új kutatás módszerei
    • 4. Megvitatás
    • 5. A szakfordító szakirányú továbbképzés és az EMT-kompetenciamodell
    • 6. Az EMT-kompetenciamodell
    • 7. Konklúzió
    • 8. Kitekintés
    • Irodalom
    • Források
• chevron_rightMŰHELY A FORDÍTÓI KOMPETENCIÁRÓL
  • chevron_rightAttitűdvizsgálatok a fordítói kompetenciáról: hallgatók, oktatók és gyakorló tolmácsok nézőpontjai – Lesznyák Márta1 – Bakti Mária2 –
    • 1. Bevezetés
    • 2. Anyag és módszer
    • 3. Eredmények
    • 4. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_rightA terminológiai kompetencia a fordítóképzésben. Egy intézményközi projekt tanulságai – Seidl-Péch Olívia1 – Kóbor Márta2 – Sermann Eszter3 –
    • 1. Bevezetés
    • 2. A projekt megvalósításának lépései
    • 3. Fejlesztő értékelés
    • 4. Piacorientált kompetenciafejlesztés
    • 5. Összegzés
    • Irodalom
    • Források
  • chevron_rightA technológiai kompetencia fejlesztése: előnyök és kockázatok – Ugrin Zsuzsanna –
    • 1. Bevezetés
    • 2. Instrumentális/technológiai kompetencia: modellek és transzverzalitás
    • 3. Fordítástechnológia a fordítóképzésben
    • 4. A CAT előnyei mondat alatti szinten
    • 5. A CAT-használat kockázatai mondat feletti szinten
    • 6. Megoldásjavaslatok egyéni és képzési szinten
    • 7. Összegzés és kitekintés
    • Irodalom
    • Források
• chevron_rightGYAKORLATI MEGOLDÁSOK A FORDÍTÁS ÉS TERMINOLÓGIA TERÜLETÉN – 150 ÉVES AZ ÁLLAMI FORDÍTÓSZOLGÁLAT
  • chevron_rightAz OFFI Zrt. tevékenységének és terminológiai projektjeinek bemutatása – Tamás Dóra Mária –
    • 1. Bevezetés: az OFFI Zrt. tevékenységéről
    • 2. A tanulmány célja és forrásai
    • 3. Az OFFI Zrt. terminológiai projektjeiről
    • 4. Összegzés és kitekintés
    • Irodalom
    • Források
  • chevron_rightA jogszabályfordítás sajátosságai – az Alaptörvény francia fordítása – Pablényi Magdolna –
    • 1. Bevezetés: A jogi fordításról általában
    • 2. A tanulmány célja; a vizsgálat módszere és forrásai
    • 3. A jogszabályfordítás sajátosságai
    • 4. Az Alaptörvény francia fordítása
    • 5. Összegzés
    • Irodalom
    • Források
  • chevron_rightA szerb, valamint a horvát jogi és közigazgatási terminológia megfeleltetési problémáiról – Guelmino Szilvia –
    • 1. Bevezetés
    • 2. A tanulmány célja, a vizsgálat módszere és forrásai
    • 3. A szerb és a horvát terminológia fejlődése és jellemzői
    • 4. Összefoglalás és kitekintés
    • Források
  • chevron_rightAz Alaptörvény német nyelvű fordításának gyakorlati jellegű kihívásairól – Pöschl Dániel –
    • 1. Bevezetés
    • 2. A tanulmány célja, a vizsgálat forrása és módszere
    • 3. A jogszabályfordításokról általában
    • 4. Konkrét gyakorlati példák bemutatása
    • 5. Összefoglalás
    • Irodalom
    • Források
• chevron_rightSzerkesztési útmutató a Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus írott tanulmányainak elkészítéséhez, „A MANYE Kongresszusok Előadásai” sorozatban történő megjelentetéshez
  • 1. Tartalmi útmutató a tanulmányok elkészítéséhez
  • 2. Szerkesztési útmutató (formai előírások)

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 782 1

A könyv negyedik kiadásának az a célja, hogy globalizált világunk főszereplőinek, a nemzetközi szervezeteknek hű tükörképét adja. Szándékunk az volt, hogy e kötet nemcsak tankönyv, hanem kézikönyv is legyen. Ezért a szerzők átfogó módon, megfelelően dokumentálva, de a gyakorlati szempontokat is figyelembe véve mutatják be a nemzetközi szervezetek egyre növekvő szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Különös figyelmet szentelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ szakosított intézményeinek, az Európai Uniónak, de részletes elemzést adnak más regionális, illetve fórum jellegű nemzetközi intézményekről is. Az elemzések figyelembe vették a nemzetközi politikában történt lényeges eseményeket is.

A világra való kitekintés mellett a közvetlen és közvetett, valamint sajátos nemzeti érdekeinkre való tekintettel, a könyv részletesen foglalkozik a hazánk szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi szervezetekkel: a már említett ENSZ és Európai Unió mellett az Észak-atlanti Szövetség Szervezetével, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel, de a szűkebb földrajzi régiónkban kialakult együttműködési fórumokkal is. Reméljük, hogy a könyv kedvező fogadtatásra talál a „címzettek”, így az egyetemi és főiskolai hallgatók, az egyetemi oktatók, a nemzetközi kapcsolatokban és a külgazdaságban tevékenykedő szakemberek, diplomaták, valamint a média képviselői körében is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-prandler-nemzetkozi-szervezetek-es-intezmenyek//