Tartalomjegyzék

• Nemzetközi szervezetek és intézmények
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightI. Nemzetközi szervezetek és intézmények
  • chevron_rightI. Nemzetközi szervezetek: történeti áttekintés
    • chevron_right1. A nemzetközi szervezetekről általában
      • 1.1. A nemzetközi rendszer és a nemzetközi szervezetek
      • 1.2. Az államok és a nemzetközi szervezetek
    • chevron_right2. Az államközi együttműködés elméletére, valamint az együttműködés szervezeti kereteire vonatkozó elképzelések rövid történeti áttekintése
      • 2.1. Az ókor
      • 2.2. A középkor
      • 2.3. Az újkor
    • chevron_right3. A nemzetközi konferenciák rendszere és hatásuk a nemzetközi szervezetek kialakulására és működésére
      • 3.1. A XVII. és a XVIII. század
      • 3.2. A XIX. század
      • 3.3. A nem kormányzati szereplők fellépése
      • 3.4. A XIX. század harmadik harmada: két további fontos fejlemény
      • 3.5. A „konferenciadiplomácia”
      • 3.6. A Nemzetek Szövetsége és az Egyesült Nemzetek létrehozása és működése
    • 4. A globális és regionális együttműködés fellendülése az 1945 utáni világban
    • 5. Az Észak–Dél konfrontáció és a gazdasági fejlődés kihívásai
    • 6. Intézményes válaszok az 1970-es évek gazdasági, monetáris és energiaválságaira
    • 7. A multilateralizmus szövetének gyengülése és új nemzetközi problémák az 1980-as években
    • 8. A régi és új nemzetközi szervezetek előtt álló feladatok a hidegháború végétől a XXI. század első éveiig
    • 9. A nemzetközi szervezetek elmélete
  • chevron_rightII. A nemzetek szövetsége
    • chevron_right1. A Nemzetek Szövetsége létrejöttének történelmi körülményei és tagsága
      • 1.1. A nagyhatalmak szövetségi rendszerei
      • 1.2. A nemzetközi szervezetekre vonatkozó elképzelések és az Egyezségokmány elfogadása
      • 1.3. A Nemzetek Szövetségének tagsága
    • chevron_right2. Az Egyezségokmány legfontosabb rendelkezései a béke és a biztonság fenntartása érdekében
      • 2.1. A területi épség és a politikai függetlenség biztosítása
      • 2.2. Kényszerítő intézkedések
      • 2.3. A regionális megállapodások kérdése
    • chevron_right3. Az Egyezségokmány rendelkezései a leszerelés, a mandátumrendszer, a kisebbségvédelem és a nemzetközi együttműködés egyéb kérdéseiről
      • 3.1. A leszerelés
      • 3.2. A mandátumrendszer
      • 3.3. A kisebbségvédelem
      • 3.4. Együttműködés egyéb nemzetközi intézményekkel
    • chevron_right4. A Nemzetek Szövetségének szervei
      • 4.1. A Közgyűlés
      • 4.2. A Tanács
      • 4.3. A Titkárság
      • 4.4. Az Állandó Nemzetközi Bíróság
    • chevron_right5. A Nemzetek Szövetsége tevékenységének értékelése
      • 5.1. Pozitívumok
      • 5.2. Negatívumok
  • chevron_rightIII. A nemzetközi szervezetek fogalma, hatásköre és résztvevői
    • 1. A nemzetközi szervezetek meghatározása, ismérvei és osztályozása
    • 2. A nemzetközi szervezetek osztályozása
    • 3. A nemzetközi szervezetek hatásköre
    • chevron_right4. A nemzetközi szervezetek tagsága és a megfigyelők
      • 4.1. A teljes jogú tagság
      • 4.2. A társult tagság
      • 4.3. A részleges tagság
      • 4.4. A megfigyelők
  • chevron_rightIV. A nemzetközi szervezetek belső működésére vonatkozó általános szabályok
    • chevron_right1. A nemzetközi szervezetek szervei és egymáshoz való viszonyuk
      • 1.1. A plenáris döntéshozó szervek
      • 1.2. A nem plenáris döntéshozó szervek
      • 1.3. A plenáris tanácsadó szervek
      • 1.4. A nem plenáris tanácsadó szervek
      • 1.5. A titkárságok
    • chevron_right2. A nemzetközi szervezetek eljárási szabályai. Az ügyrend
      • chevron_right2.1. A belső, szervezeti keretekkel és működéssel kapcsolatos szabályok
        • 2.1.1. A szervezetek, szervek üléseinek összehívására és a küldöttségek részvételére vonatkozó szabályok
        • 2.1.2. A belső, szervezeti keretek: a napirend, a tisztségviselők és a nyelvek
      • chevron_right2.2. Az ügyrenddel kapcsolatos szabályok
        • 2.2.1. Az általános vita
        • 2.2.2. Az egyes napirendi pontok feletti vita
        • 2.2.3. A felszólalások korlátai
        • 2.2.4. Eljárási indítványok
    • chevron_right3. A nemzetközi szervezetek határozatai és a döntéshozatal
      • chevron_right3.1. A határozatok jellege
        • 3.1.1. Az ajánlás jellegű határozatok
        • 3.1.2. A kötelező jellegű határozatok
      • chevron_right3.2. A döntéshozatalról általában
        • 3.2.1. A döntéshozatal lényege
        • 3.2.2. A döntéshozatal alaki kellékei
      • 3.3. A döntéshozatal főbb formái
      • chevron_right3.4. A szavazáson alapuló határozathozatal
        • 3.4.1. Az egyhangúság
        • 3.4.2. Az egyszerű és minősített többséggel hozott határozatok
        • 3.4.3. A súlyozott szavazási eljárás
      • 3.5. A konszenzuson alapuló döntéshozatal
    • chevron_right4. A nemzetközi szervezetek titkársága. A nemzetközi „közszolgálat” (international civil service)
      • 4.1. Előzmények
      • 4.2. A titkárságok működésének főbb elvei
      • 4.3. A nemzetközi közszolgálatra vonatkozó főbb szabályok
      • 4.4. A nemzetközi tisztviselő felvételére és alkalmazására vonatkozó szabályok
    • chevron_right5. A szervezetek költségvetése és a tagdíj-hozzájárulás
      • 5.1. A költségvetés elkészítése és elfogadása
      • 5.2. A költségvetési fedezet biztosítása: tagdíj-hozzájárulás és egyéb bevételek
  • chevron_rightV. A nemzetközi szervezetek külső kapcsolatrendszere
    • chevron_right1. A nemzetközi szervezetek kiváltságai és mentességei; székhely-megállapodások
      • 1.1. A szervezetek kiváltságairól és mentességeiről szóló egyezmények legfontosabb rendelkezései
      • 1.2. Székhely-megállapodások
    • chevron_right2. Az államok állandó képviseletei a nemzetközi szervezetek mellett
      • 2.1. Az egyetemes jellegű szervezetek mellett működő képviseletek státusa
      • 2.2. A nem egyetemes jellegű szervezetek mellett működő képviseletek státusa
    • chevron_right3. A nemzetközi szervezetek képviseletei, illetve megfigyelői missziói
      • 3.1. Képviseletek a fejlesztés területén
      • 3.2. Képviseletek a szervezetek egyes, meghatározott feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében
      • 3.3. Képviseletek a tájékoztatás területén
      • 3.4. A nemzetközi szervezetek Magyarországon működő képviseletei
    • chevron_right4. A nemzetközi szervezetek és a nemzetközi jogalkotás
      • 4.1. Az ENSZ és az „ENSZ-család” szerepe a nemzetközi jogalkotásban
      • 4.2. A regionális és partikuláris szervezetek szerepe a nemzetközi jogalkotásban
      • 4.3. A nemzetközi szervezetek szerződéskötési képessége
  • chevron_rightVI. A nemzetközi konferenciák és szervezetek szerepe a nemzetközi jog alapelveinek létrehozásában és fejlesztésében
    • chevron_right1. Az alapelvek kialakulásának és tartalmi fejlődésének főbb állomásai
      • 1.1. Az államok szuverén egyenlőségének elve
      • 1.2. A beavatkozás tilalma
      • 1.3. A nemzetközi viták békés rendezése
      • 1.4. Az erőszak tilalma
      • 1.5. A nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése
      • 1.6. Az államok közötti együttműködés
      • 1.7. A népek önrendelkezésének elve
      • 1.8. Az emberi jogok tiszteletben tartásának elve
      • 1.9. A határok sérthetetlenségének és az államok területi épségének elve
      • 1.10. A Párizsi Charta az új Európáért
    • 2. Az alapelvek katalógusa a Helsinki Záróokmány szerint
    • chevron_right3. Az alapelvek értéktartalma és egymáshoz való viszonyuk: dilemmák és kilátások
      • 3.1. Az alapelvek helye az államközi kapcsolatokban és a nemzetközi jogban
      • 3.2. Az alapelvek értéktartalmának jellege
      • chevron_right3.3. Az alapelvek egymáshoz való viszonya és alkalmazásának dilemmái
        • 3.3.1. Koszovó
        • 3.3.2. A „humanitárius beavatkozás” kérdése
        • 3.3.3. Összegzés
  • chevron_rightVII. A nemzetközi bíróságok és választott bíróságok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban. Vitarendezés a nemzetközi szervezeteken belül
    • 1. Az államok közötti viták békés rendezése nemzetközi intézmények segítségével
    • 2. A választott bíráskodás intézményei. Az Állandó Választott Bíróság (Permanent Court of Arbitration)
    • 3. Az ENSZ Nemzetközi Bírósága (International Court of Justice)
    • chevron_right4. A nemzetközi büntetőbíráskodás és a nemzetközi humanitárius jog
      • 4.1. A nemzetközi büntetőjog létrejötte
      • 4.2. A nemzetközi humanitárius jog
      • chevron_right4.3. Az ad hoc büntető törvényszékek
        • 4.3.1. A volt Jugoszlávia Nemzetközi Büntetőtörvényszék (International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia – ICTY)
        • 4.3.2. A Ruandai Nemzetközi Büntetőtörvényszék (International Criminal Tribunal for Rwanda – ICTR)
        • 4.3.3. A két ad hoc törvényszék munkájának befejezése
      • 4.4. A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court)
      • chevron_right4.5. Nemzetközi segédlettel működő büntetőtörvényszékek (Sierra Leone, Kambodzsa, Kelet-Timor, Koszovó, Bosznia és Hercegovina, Libanon)
        • 4.5.1. Sierra Leone
        • 4.5.2. Kambodzsa
        • 4.5.3. Kelet-Timor
        • 4.5.4. Libanon
        • 4.5.5. Koszovó
        • 4.5.6. Bosznia és Hercegovina
    • 5. A tengerjogi viták rendezésének fórumai
    • chevron_right6. A regionális bíróságok
      • 6.1. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (European Court of Human Rights)
      • chevron_right6.2. Az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében létrehozott vitarendezési mechanizmus
        • 6.2.1. A Békéltető és Választott Bíróság
        • 6.2.2. A La Valletta-mechanizmus
      • chevron_right6.3. Az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság és a Közép-amerikai Bíróság
        • 6.3.1. Az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság
        • 6.3.2. A Közép-amerikai Bíróság
      • 6.4. Az Emberi Jogok Afrikai Bírósága
    • 7. A nemzetközi szervezetek adminisztratív bíróságai: ENSZ, ILO, Világbank, IMF
    • 8. A ténymegállapító bizottságok
  • chevron_rightVIII. Az Egyesült Nemzetekről általában
    • chevron_right1. Az ENSZ létrejöttének körülményei (1941–1945)
      • 1.1. Az első elképzelések a nemzetközi – biztonságpolitikai – szervezettel kapcsolatban
      • 1.2. A moszkvai nyilatkozattól a jaltai konferenciáig
      • 1.3. Az Egyesült Nemzetek konferenciája San Franciscóban (1945. április 25. – június 26.)
    • 2. Az ENSZ Alapokmány sajátosságai
    • chevron_right3. Az ENSZ-tagsággal kapcsolatos rendelkezések
      • 3.1. A tagfelvétel
      • 3.2. Felfüggesztés, kizárás és kilépés
    • chevron_right4. Az ENSZ főszervei
      • 4.1. Az ENSZ hat főszerve: a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács, a Gyámsági Tanács, a Titkárság és a Nemzetközi Bíróság
      • 4.2. A Gyámsági Tanács
      • 4.3. A Nemzetközi Bíróság
      • 4.4. A Titkárság
  • chevron_rightIX. Az ENSZ működésének néhány alapvető kérdése (Közgyűlés, Biztonsági Tanács, békefenntartás)
    • chevron_right1. Az ENSZ Közgyűlése
      • 1.1. A Közgyűlés hatásköre és feladatai
      • 1.2. A Közgyűlés szervezete és eljárása
      • 1.3. A Közgyűlés kisegítő szervei
    • chevron_right2. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa
      • 2.1. A Biztonsági Tanács sajátos helye az államközi kapcsolatokban
      • 2.2. A Biztonsági Tanács hatásköre
      • 2.3. A Biztonsági Tanács összetétele és eljárási szabályai
    • chevron_right3. Az ENSZ békefenntartó tevékenysége
      • 3.1. A békefenntartó tevékenység kialakulása, háttere és főbb jellemzői
      • 3.2. A békefenntartó tevékenység „első generációja”
      • 3.3. A békefenntartó tevékenység „második generációja”
      • 3.4. A békefenntartó tevékenység „harmadik generációja”
      • 3.5. Magyarország a nemzetközi békefenntartásban
      • 3.6. A békefenntartó tevékenység pénzügyi fedezete
      • 3.7. A békefenntartó tevékenységgel kapcsolatos fejlemények a 90-es évektől 2010-ig
  • chevron_rightX. Az Egyesült Nemzetek tevékenysége gazdasági, szociális és más fontos területen
    • chevron_right1. Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC)
      • 1.1. A Gazdasági és Szociális Tanács összetétele
      • 1.2. A Gazdasági és Szociális Tanács feladatai és hatásköre
      • chevron_right1.3. A Gazdasági és Szociális Tanács ülései, eljárási rendje
        • 1.3.1. Funkcionális és állandó bizottságok
        • 1.3.2. Regionális gazdasági bizottságok
        • 1.3.3. Koordinációs Adminisztratív Bizottság (ACC)
        • 1.3.4. Szakértői testületek
      • 1.4. Reformelképzelések a Gazdasági és Szociális Tanácsot illetően
    • chevron_right2. A Gazdasági és Szociális Tanács kapcsolt szervezetei
      • chevron_right2.1. Segítségnyújtó/humanitárius szervezetek
        • 2.1.1. Az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja (UNICEF)
        • 2.1.2. Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP)
      • chevron_right2.2. Gazdasági jellegű intézmények
        • 2.2.1. Az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD)
    • chevron_right3. Az Egyesült Nemzetek szakosított intézményei
      • 3.1. A szakosított intézményekről általában
      • chevron_right3.2. Egyes szakosított intézményekről bővebben
        • 3.2.1. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organization – ILO)
        • 3.2.2. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Agricultural Organisation – FAO)
        • 3.2.3. Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization – UNESCO)
        • chevron_right3.2.4. A Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund – IMF)
          • 3.2.4.1. A Nemzetközi Valutaalap létrejötte és céljai
          • 3.2.4.2. A Nemzetközi Valutalap tevékenységének elemzése
          • 3.2.4.3. A Nemzetközi Valutaalap szervezeti felépítése
          • 3.2.4.4. A Nemzetközi Valutaalap tevékenysége
          • 3.2.4.5. A Nemzetközi Valutaalap és a tervezett reformok
          • 3.2.4.6. A Nemzetközi Valutaalap és a 2008–2009. évi globális pénzügyi válság
        • chevron_right3.2.5. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, Világbank (International Bank for Reconstruction and Development – IBRD)
          • 3.2.5.1. A Világbank szervezete és eljárási rendje
          • A Világbank hitelezési és fejlesztési tevékenysége
        • 3.2.6. A Nemzetközi Pénzügyi Társaság (International Finance Corporation – IFC)
        • 3.2.7. A Nemzetközi Fejlesztési Társulás (International Development Association – IDA)
        • 3.2.8. A Nemzetközi Beruházásvédelmi Ügynökség (Multilateral Investment Guarantee Agency – MIGA)
  • chevron_rightXI. Kollektív biztonság a XXI. században. Az ENSZ reformja
    • 1. Két évszázad határán
    • chevron_right2. A nemzetközi béke és biztonság ellen irányuló fenyegetések
      • 2.1. Gazdasági, szociális és környezeti kihívások
      • 2.2. Az államok közötti és államon belüli konfliktusok
      • chevron_right2.3. A hagyományos és tömegpusztító fegyverek
        • 2.3.1. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA)
        • 2.3.2. A Nukleáris kísérletek betiltásáról szóló átfogó Szerződés – CTBTO
        • 2.3.3. Szervezet a Vegyi Fegyverek Betiltásáért (Organisation for the Prohibition of Chemical Weapons – OPCW)
      • 2.4. Terrorizmus
    • chevron_right3. Az erőszak alkalmazása a nemzetközi kapcsolatokban
      • 3.1. Az önvédelem
      • 3.2. Külső fenyegetés
      • 3.3. Államon belüli fenyegetések
    • chevron_right4. Az ENSZ intézményi reformja
      • 4.1. A Közgyűlés
      • 4.2. A Biztonsági Tanács
      • 4.3. A Békeépítési Bizottság
      • 4.4. A Gazdasági és Szociális Tanács
      • 4.5. Az Emberi Jogok Tanácsa
      • 4.6. A Titkárság
      • 4.7. Az ENSZ Alapokmány módosításának kérdése
  • chevron_rightXII. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO)
    • 1. A Szövetség alapvető elvei és feladatai a Washingtoni Szerződés szerint
    • chevron_right2. A NATO legfontosabb intézményei
      • 2.1. Az Észak-atlanti Tanács (North-Atlantic Council – NAC)
      • 2.2. A Védelmi Tervező Bizottság (Defence Planning Committe – DPC)
      • 2.3. Atomtervező Csoport (Nuclear Planning Group – NPG)
      • 2.4. Főtitkár, Titkárság (Secretary General, International Secretariat)
      • 2.5. Katonai Bizottság (Military Committee – MC)
      • 2.6. Bizottságok és ügynökségek
      • 2.7. Parancsnokságok
      • 2.8. Euro-atlanti Partnerségi Tanács (Euro-Atlantic Partnership Council – EAPC)
    • 3. A Szövetség az 1990-es években
    • 4. A NATO az 1999. évi washingtoni csúcsértekezlet döntéseinek fényében
    • 5. A NATO–Oroszország Tanács
    • 6. A NATO–Ukrajna és a NATO–Grúzia Bizottság
    • chevron_right7. A NATO jelenlegi helyzetével (2010–11) kapcsolatos főbb kérdések
      • 7.1. A kétpólusú világ megszűnésének következményei
      • 7.2. A NATO lisszaboni csúcstalálkozója 2010-ben
      • 7.3. A líbiai válság
    • 8. A NATO és Magyarország
  • chevron_rightXIII. Az Európai Unió
    • chevron_right1. Az Európai Unió történeti előzményei
      • 1.1. Rómától Nizzáig
      • 1.2. Szerződés Európa Alkotmányáról
      • 1.3. A Lisszaboni Szerződés
    • chevron_right2. Az Európai Unió intézményei
      • chevron_right2.1. Az Európai Tanács (European Council – EC)
        • 2.1.1. Az Európai Tanács és szerepe a Lisszaboni Szerződés hatályba lépéséig
        • 2.1.2. Az Európai Tanács és szerepe a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után; az Európai Tanács állandó elnöke
        • 2.1.3. A soros elnökség és szerepe
      • chevron_right2.2. A Tanács/Miniszterek Tanácsa (Council of Ministers of the European Union)
        • 2.2.1. A Tanács hatásköre
        • 2.2.2. A döntéshozatal
      • chevron_right2.3. Az Európai Parlament
        • 2.3.1. Az Európai Parlament összetétele
        • chevron_right2.3.2. Az Európai Parlament feladat- és hatásköreinek változása a Lisszaboni Szerződés alapján
          • 2.3.2.1. Az Európai Parlament szerepének változása a döntéshozatali folyamatban
          • 2.3.2.2. A Parlament megnövekedett szerepe a komitológiai eljárásban
          • 2.3.2.3. A Parlament ellenőrzési, konzultációs, véleményezési jogkörei
          • 2.3.2.4. Az Európai Parlament és a költségvetés
          • 2.3.2.5. Nemzetközi megállapodások megkötése
    • chevron_right3. Az Európai Bizottság (European Commission)
      • 3.1. A Bizottság hivatali szervezete
      • chevron_right3.2. A Bizottság feladat- és hatáskörei
        • 3.2.1. Jogszabály-kezdeményezési jogkör
        • 3.2.2. Az európai jogszabályok végrehajtása
        • 3.2.3. Az EU költségvetésének irányítása és a finanszírozás elosztása
        • 3.2.4. Külkapcsolati funkció
    • 4. A közösségi jog
    • chevron_right5. Az Európai Bíróság (European Court of Justice)
      • 5.1. A Bíróság szervezete és eljárása
      • 5.2. A Bíróság jogköre
    • 6. Számvevőszék (Court of Auditors)
    • 7. Gazdasági és Szociális Bizottság (Economic and Social Committee)
    • 8. Régiók Bizottsága (Committee of the Regions)
    • chevron_right9. Az EIB-csoport
      • 9.1. Európai Beruházási Bank (European Investment Bank – EIB)
      • 9.2. Európai Beruházási Alap (European Investment Fund – EIF)
    • chevron_right10. A Gazdasági és Pénzügyi Unió intézményei és fejlődése
      • 10.1. Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank (European System of Central Bank/the European Central Bank)
      • 10.2. Új fejlemények a közös gazdasági kormányzás terén
    • 11. Az Európai Biztos (European Ombudsman)
    • 12. Európai Adatvédelmi Felügyelő (European Data Protection Supervisor – EDPS)
    • 13. Az Európai Unió ügynökségei
    • chevron_right14. Intézményközi testületek
      • 14.1. A Kiadványok Hivatala
      • 14.2. Európai Személyzeti Felvételi Hivatal
      • 14.3. Európai Közigazgatási Iskola
  • chevron_rightXIV. Az ENSZ-családon kívüli nemzetközi gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi szervezetek
    • chevron_right1. Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (General Agreement on Tariffs and Trade – GATT)
      • 1.1. A GATT célkitűzései
      • 1.2. A GATT szervezeti rendszere
    • chevron_right2. Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization – WTO)
      • 2.1. A Kereskedelmi Világszervezet céljai
      • 2.2. A Kereskedelmi Világszervezet szervezeti felépítése
      • 2.3. A Kereskedelmi Világszervezet vitarendezési eljárása
      • 2.4. Kína és Oroszország
      • 2.5. A Kereskedelmi Világszervezet tevékenységének mérlege
    • chevron_right3. Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation of Economic Co-operation and Development – OECD)
      • 3.1. Az OECD története és szervezeti felépítése
      • 3.2. Az OECD tevékenysége
    • chevron_right4. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank for Reconstruction and Development – EBRD)
      • 4.1. Az EBRD tevékenysége
      • 4.2. Az Európai Bank szervezete és működési formái
    • chevron_right5. Nemzetközi Fizetések Bankja (Bank for International Settlements – BIS)
      • 5.1. A Nemzetközi Fizetések Bankjának működési alapelvei és feladatai
      • 5.2. A bank kapcsolatai más nemzetközi szervezetekkel és intézményekkel
    • 6. Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (The North-American Free Trade Agreement – NAFTA)
    • 7. Andesi Közösség (Andean Community – AC)
    • 8. Ázsiai–Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC)
    • 9. Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (Central European Free Trade Agreement – CEFTA)
• chevron_rightII. Regionális szervezetek
  • chevron_rightXV. Az Európán kívüli regionális szervezetek
    • chevron_right1. A regionális szervezetek és az ENSZ Alapokmánya
      • 1.1. A regionális szervezetek fogalma
      • 1.2. A regionális szervezetek és az ENSZ Alapokmánya
    • chevron_right2. Az Amerikai Államok Szervezete (OAS)
      • 2.1. Az OAS története
      • 2.2. Az OAS szervei és tevékenysége
    • 3. Az Arab Államok Ligája (League of Arab States)
    • chevron_right4. Az Afrikai Unió (African Union – AU)
      • 4.1. Az Afrikai Unió alapelvei és céljai
      • 4.2. Az Afrikai Unió tagsága és szervezete
    • 5. A Délkelet-ázsiai Nemzetek Társulása (ASEAN)
    • 6. Ázsia-Európa Találkozó (ASEM)
  • chevron_rightXVI. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)
    • 1. Előzmények
    • chevron_right2. A Helsinki Záróokmány
      • 2.1. A Helsinki Záróokmány három fő része, az ún. „három kosár”
      • 2.2. A helsinki alapelvek
    • 3. Az 1989–1990-ben bekövetkezett változások
    • 4. Az átmenet évei: az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet intézményesülése
    • chevron_right5. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szervei
      • 5.1. Csúcstalálkozók (Summit Meetings)
      • 5.2. Felülvizsgálati Találkozók (Review Conferences)
      • 5.3. Miniszteri Tanács (Ministerial Council)
      • 5.4. Vezető Tanács (Council of Senior Officers)
      • 5.5. Állandó Tanács (Permanent Council)
      • 5.6. Biztonsági Együttműködési Fórum (Forum for Security Cooperation)
      • 5.7. Elnök (Chairman-in-Office)
      • 5.8. Főtitkár, Titkárság
      • 5.9. Nemzeti Kisebbségi Főbiztos (High Commissioner on National Minorities)
      • 5.10. Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája (Office for Democratic Institutions and Human Rights)
      • 5.11. Média Szabadságának Megbízottja (Representative on Freedom of the Media)
      • 5.12. Parlamenti Közgyűlés (Parliamentary Assembly)
      • 5.13. Békéltető és Választott Bíróság (Court of Conciliation and Arbitration)
      • 5.14. Az EBESZ a különböző képviseletei révén a következő földrajzi területeken fejt ki aktivitást (ahány misszió, annyi mandátum)
    • 6. Az EBESZ szerepének és tevékenységének értékelése
    • 7. Az EBESZ csúcsértekezlet
  • chevron_rightXVII. Az Európa Tanács
    • 1. Az Európa Tanács megalakulásának története
    • chevron_right2. Az Európa Tanács Statútumának elfogadása és legfontosabb rendelkezései
      • 2.1. A Statútum elfogadása
      • 2.2. A Statútum legfontosabb rendelkezései
    • chevron_right3. Az Európa Tanács taglétszámának növekedése és a tagfelvételi eljárás
      • 3.1. Az Európa Tanács taglétszámának növekedése
      • 3.2. Az új tagállamok felvételével kapcsolatos eljárás
      • 3.3. A tagfelvételi eljárás gyakorlati lebonyolítása
      • 3.4. Az ellenőrzési mechanizmus
    • chevron_right4. Az Európa Tanács intézményei és működése
      • chevron_right4.1. A Miniszteri Bizottság: a legfőbb döntéshozó szerv
        • 4.1.1. Döntéshozatal a Miniszteri Bizottságban
        • 4.1.2. Raportőri csoportok, valamint tanácsadó vagy technikai bizottságok
      • chevron_right4.2. A Parlamenti Közgyűlés szerepe és működése
        • 4.2.1. A Parlamenti Közgyűlésről általában
        • 4.2.2. A Parlamenti Közgyűlés összetétele
      • chevron_right4.3. Az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa
        • 4.3.1. A Kongresszus szerepe
        • 4.3.2. Kétkamarás közgyűlés
      • 4.4. Emberi Jogok Európai Bírósága
      • 4.5. Emberi jogi biztos
      • 4.6. A főtitkár
      • 4.7. Az Európa Tanács Nemzetközi Nem Kormányzati Szervezetek konferenciája (INGOs)
    • chevron_right5. Az Európa Tanács együttműködése más nemzetközi szervezetekkel
      • 5.1. Az ET kapcsolata az Európai Unióval
      • 5.2. Az ET kapcsolata az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel
      • 5.3. Az ET kapcsolata a NATO-val
      • 5.4. Az ET kapcsolata az ENSZ-szel
    • chevron_right6. Magyar vonatkozások
      • 6.1. A tagság általános politikai céljai
      • chevron_right6.2. Magyarország megítélése az Európa Tanácsban
        • 6.2.1. Magyarország részvétele a Parlamenti Közgyűlés munkájában
        • 6.2.2. A Miniszteri Bizottság 104. budapesti ülése, a Budapesti Nyilatkozat
      • 6.3. Eljárások Magyarország ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságánál
      • chevron_right6.4. Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság jelentései (Velencei Bizottság)
        • chevron_right6.4.1. A kedvezménytörvény
          • 6.4.1.1. A jelentés megállapításai
          • 6.4.1.2. A Bizottság következtetései
        • chevron_right6.4.2. Az új magyar alkotmány tervezetéről
          • 6.4.2.1. Előzmények
          • 6.4.2.2. A jelentés megállapításai
          • 6.4.2.3. Következtetések
        • chevron_right6.4.3. A Bizottság döntése új magyar alkotmányról
          • 6.4.3.1. A magyar kormány előzetes álláspontjaa Bizottság véleményével kapcsolatban
  • chevron_rightXVIII. Nemzetközi együttműködés és szervezetek a fegyveres konfliktusok áldozatainak védelme és a humanitárius segítségnyújtás területén
    • 1. Bevezetés – alapfogalmak
    • chevron_right2. A humanitárius jog érvényesítésének és alkalmazásának szervezeti keretei
      • 2.1. A Vöröskereszt és a nemzetközi humanitárius jog születése
      • 2.2. A nemzetközi humanitárius jog fejlődése
      • 2.3. A humanitárius segítségnyújtás alapelvei
      • 2.4. A biztonság és a humanitárius személyzet nemzetközi védelme
    • chevron_right3. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Nemzetközi Mozgalma
      • 3.1. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága
      • 3.2. A Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége
      • 3.3. Az ENSZ-szel fennálló kapcsolatok természete és formája
    • chevron_right4. Humanitárius segítségnyújtás az ENSZ rendszerében
      • 4.1. OCHA (Office for the Coordination of Humanitarian Affairs – Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodája)
      • 4.2. IASC (Inter-Agency Standing Committee – Intézményközi Állandó Bizottság)
      • 4.3. UNICEF – Az ENSZ Gyermekalapja (United Nations Children’s Fund)
    • chevron_right5. A menekültek nemzetközi védelme és segélyezése
      • 5.1. Történelmi visszapillantás
      • 5.2. A menekültek nemzetközi jogi védelemének kialakulása 1921–1947
      • 5.3. UNHCR (United Nations High Commissioner for Refugees – Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága)
      • 5.4. UNRWA (United Nations Relief and Works Agency for Palestine Refugees in the Near East) Az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala a Közel-Keleten
    • chevron_right6. Migráció
      • chevron_right6.1. Az ENSZ és a migráció
        • 6.1.1. Az UNHCR és a migráció
      • 6.2. Az EU migrációs politikája
      • 6.3. IOM (International Organization for Migration. A Nemzetközi Migrációs Szervezet)
    • chevron_right7. Új fejlemények a fegyveres összeütközések áldozatainak hatékonyabb védelme érdekében
      • 7.1. Kihívások a nemzetközi humanitárius jog előtt
      • 7.2. ENSZ-kezdeményezések
      • 7.3. Az EU és humanitárius jog
      • 7.4. Nemzeti szint
  • chevron_rightXIX. A nemzetközi együttműködés egyes fórum jellegű, illetve partikuláris, zárt formái
    • chevron_right1. A Brit Nemzetközösség (Commonwealth) története
      • 1.1. Tagsági kritériumok
      • 1.2. A Commonwealth szervezeti működése és tevékenysége
    • chevron_right2. Az El Nem Kötelezettek Mozgalma (Non-Aligned Movement – NAM)
      • 2.1. A mozgalom és története
      • 2.2. A Mozgalom adminisztratív szervezete
      • 2.3. A mozgalom szervezeti rendje
    • chevron_right3. Független Államok Közössége (FÁK)
      • 3.1. A szervezet története
      • 3.2. Az Alapokmány rendelkezései
      • 3.3. A Végrehajtó Bizottság tevékenysége
      • 3.4. A gazdasági unió létesítésére vonatkozó egyezmény
    • chevron_right4. Az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC)
      • 4.1. Az Iszlám Konferencia Szervezetének szervei
      • 4.2. A szervezet céljai és tevékenysége
      • 4.3. Az OIC értékelése
    • 5. A Hetvenhetek Csoportja (G-77)
    • 6. A Húszak Csoportja (G-20)
    • 7. Északi Tanács (Nordic Council – NC)
    • 8. Balti-tengeri Államok Tanácsa (Council of the Baltic Sea States – CBSS)
    • chevron_right9. A közép- és kelet-európai térség
      • chevron_right9.1. Közép-európai Kezdeményezés (Central European Initiative – CEI)
        • 9.1.1. Története
        • 9.1.2. Tevékenysége és szervezeti keretei
      • 9.2. Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Szervezet (Organization for the Black Sea Economic Cooperation – OBSEC)
    • 10. Nemzetközi folyami bizottságok
    • chevron_right10.1. Bevezetés
      • chevron_right10.2. Európai folyami bizottságok
        • 10.2.1. Duna Bizottság
        • 10.2.2. Rajnai Hajózás Központi Bizottsága
        • 10.2.3. Mosel Bizottság
      • 10.3. Folyami bizottságok Amerikában
      • 10.4. Folyami bizottságok Afrikában
      • 10.5. Folyami Bizottságok Ázsiában
  • chevron_rightXX. A nem kormányzati nemzetközi szervezetek
    • 1. Az NGO-k kialakulása
    • chevron_right2. Az NGO-król általában
      • 2.1. Az NGO meghatározása és főbb jellemzői
      • 2.2. Az NGO-k nemzetközi jogi státusa
      • chevron_right2.3. A nemzetközi nem kormányzati és a kormányközi szervezetek közötti együttműködés
        • 2.3.1. Az ENSZ keretében kifejtett tevékenység és szabályozása
        • 2.3.2. Európa Tanács – ET
        • 2.3.3. Európai Unió – EU
        • 2.3.4. Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet – EBESZ
    • chevron_right3. A nem kormányzati szervezetek főbb kategóriái
      • 3.1. Szervezetek a biztonságpolitika, a leszerelés, a tudományos kutatás és a fegyverzetkorlátozás területén
      • 3.2. A politikai pártok szövetségei
      • 3.3. Európai mozgalmak, egyesülések
      • 3.4. Érdekvédelmi szervezetek
      • 3.5. Vallási (egyházi) hátterű szervezetek
      • 3.6. Nemzetközi jogi kérdésekkel foglalkozó és emberi jogi szervezetek
      • 3.7. Környezetvédelmi szervezetek
      • 3.8. Orvosi-egészségügyi segélyszervezetek
      • 3.9. Antiglobalista mozgalmak
      • 3.10. Az NGO-k fejlesztésére és erősítésére alakult nemzetközi nem kormányzati szervezetek
  • chevron_rightXXI. A nemzetközi szervezetek jelene és feladataik a jövőben
    • 1. A nemzetközi környezet pozitív és negatív fejleményei a XXI. század kezdetén
    • chevron_right2. A mai realitások: a Millenniumi Fejlesztési Célok mérlege
      • 2.1. A Millenniumi Fejlesztési Célok teljesítésének jelenlegi állása
      • 2.2. A Csúcstalálkozó eredményei
    • chevron_right3. A nemzetközi szervezetek és a globalizáció
      • chevron_right3.1. A globalizáció értékelése
        • 3.1.1. A Világgazdasági Fórum
        • 3.1.2. A Szociális Világfórum
      • 3.2. A globalizáció pozitív folyamatainak erősítése a nemzetközi szervezetek és fórumok közreműködésével
    • chevron_right4. A nemzetközi szervezetek eddigi tevékenységének értékelése és további lehetőségei
      • 4.1. A nemzetközi szervezetek pozitív szerepe a nemzetközi kapcsolatokban
      • 4.2. A nemzetközi szervezetek és intézmények pozitív szerepe a globális és regionális együttműködés előmozdításában
      • 4.3. A nemzetközi szervezetek hozzájárulása a kollektív biztonság rendszerének fenntartásához
• chevron_rightMELLÉKLETEK
  • 1. melléklet Nemzetközi szervezetek alapításának kronológiája
  • 2. melléklet Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya és a Nemzetközi Bíróság Alapszabályai
  • 3. melléklet ENSZ ORGANIGRAM
  • 4. melléklet Az Egyesült Nemzetek tagállamai (2011. július)
  • 5. melléklet A Nemzetközi Bíróság fontosabb ítéletei
  • 6. melléklet A Római Statútum egyes fontosabb rendelkezései (1–8. cikk)
  • 7. melléklet Az Egyesült Nemzetek békefenntartó missziói (2011. június 1.)
  • 8. melléklet A VILÁGBANK SZERVEZETI RENDSZERE
  • 9. melléklet IMF ORGANIGRAM
  • 10. melléklet A NATO Tagállamai (28)
  • 11. melléklet Az Észak-atlanti Szerződés Washington DC, 1949. Április 4.
  • 12. melléklet NATO ORGANIGRAM
  • 13. melléklet Multilaterális fegyverzetellenőrzési megállapodások, exportellenőrzési rendszerek és leszerelési fórumok
  • 14. melléklet EBESZ ORGANIGRAM
  • 15. melléklet Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 56 tagországa
  • 16. melléklet Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet missziói
  • 17. melléklet AZ EURÓPA TANÁCS 1949. május 5-én, Londonban aláírt és az Európa Tanács Főtitkárának 1951. május 22-i, 1951. december 18-i, 1953. május 4-i, 1958. május 30-i, 1961. november 3-i, 1963. május 6-i, 1965. május 24-i, 1970. október 14-i, 1971. február 17-i, 1974. december 9-i, 1976. október 2-i, 1978. január 9-i, 1978. január 20-i, és 1978. november 27-i jegyzőkönyvei szerint módosított ALAPSZABÁLYA
  • 18. melléklet Az Európa Tanács Tagállamai (2011. május)
  • 19. melléklet A Commonwealth tagállamai (53 tagállam) (2011)
  • 20. melléklet DUNA BIZOTTSÁG ORGANIGRAMJA
  • 21. melléklet ALKALMAZOTT ANGOL RÖVIDÍTÉSEK
• IRODALOMJEGYZÉK

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 782 1

A könyv negyedik kiadásának az a célja, hogy globalizált világunk főszereplőinek, a nemzetközi szervezeteknek hű tükörképét adja. Szándékunk az volt, hogy e kötet nemcsak tankönyv, hanem kézikönyv is legyen. Ezért a szerzők átfogó módon, megfelelően dokumentálva, de a gyakorlati szempontokat is figyelembe véve mutatják be a nemzetközi szervezetek egyre növekvő szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Különös figyelmet szentelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ szakosított intézményeinek, az Európai Uniónak, de részletes elemzést adnak más regionális, illetve fórum jellegű nemzetközi intézményekről is. Az elemzések figyelembe vették a nemzetközi politikában történt lényeges eseményeket is.

A világra való kitekintés mellett a közvetlen és közvetett, valamint sajátos nemzeti érdekeinkre való tekintettel, a könyv részletesen foglalkozik a hazánk szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi szervezetekkel: a már említett ENSZ és Európai Unió mellett az Észak-atlanti Szövetség Szervezetével, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel, de a szűkebb földrajzi régiónkban kialakult együttműködési fórumokkal is. Reméljük, hogy a könyv kedvező fogadtatásra talál a „címzettek”, így az egyetemi és főiskolai hallgatók, az egyetemi oktatók, a nemzetközi kapcsolatokban és a külgazdaságban tevékenykedő szakemberek, diplomaták, valamint a média képviselői körében is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-prandler-nemzetkozi-szervezetek-es-intezmenyek//