Blahó András, Prandler Árpád (szerk.)

Nemzetközi szervezetek és intézmények


A nagyhatalmak szövetségi rendszerei

Az I. világháború tragikus módon bizonyította be, hogy a nagyhatalmak szövetségi rendszerei – így a XIX. század második felére jellemző „Európai koncert” vagy később a „Hármasszövetség” és az „Antant-hatalmak” (Entente cordiale) létrejötte – nem képesek tartós biztonsági és békerendszert teremteni. Először Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia lépett az ún. kettős szövetségre 1879-ben, majd ehhez csatlakozott 1882-ben Olaszország. Az „Entente cordiale”-nak, azaz „szívélyes egyetértés”-nek nevezett angol– francia megállapodás 1904-ben jött létre. Bár a megállapodás elsősorban a Nagy-Britannia és Franciaország között fennálló, a gyarmatokkal kapcsolatos nézeteltéréseket volt hivatott rendezni, hosszú távú kihatásaiban Németország ellen irányult. Így került sor, 1911-ben, az angol–francia katonai egyezmény megkötésére és a cári Oroszországgal való megegyezésre. A látszólagosan „védelmi” célokat és az ellentétek elsimítását szolgáló megállapodások azonban csak siettették az I. világháború katasztrófájának bekövetkezését.

Nemzetközi szervezetek és intézmények

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 782 1

A könyv negyedik kiadásának az a célja, hogy globalizált világunk főszereplőinek, a nemzetközi szervezeteknek hű tükörképét adja. Szándékunk az volt, hogy e kötet nemcsak tankönyv, hanem kézikönyv is legyen. Ezért a szerzők átfogó módon, megfelelően dokumentálva, de a gyakorlati szempontokat is figyelembe véve mutatják be a nemzetközi szervezetek egyre növekvő szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Különös figyelmet szentelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ szakosított intézményeinek, az Európai Uniónak, de részletes elemzést adnak más regionális, illetve fórum jellegű nemzetközi intézményekről is. Az elemzések figyelembe vették a nemzetközi politikában történt lényeges eseményeket is.

A világra való kitekintés mellett a közvetlen és közvetett, valamint sajátos nemzeti érdekeinkre való tekintettel, a könyv részletesen foglalkozik a hazánk szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi szervezetekkel: a már említett ENSZ és Európai Unió mellett az Észak-atlanti Szövetség Szervezetével, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel, de a szűkebb földrajzi régiónkban kialakult együttműködési fórumokkal is. Reméljük, hogy a könyv kedvező fogadtatásra talál a „címzettek”, így az egyetemi és főiskolai hallgatók, az egyetemi oktatók, a nemzetközi kapcsolatokban és a külgazdaságban tevékenykedő szakemberek, diplomaták, valamint a média képviselői körében is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-prandler-nemzetkozi-szervezetek-es-intezmenyek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave