MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Nemzetközi szervezetek és intézmények
Az ET kapcsolata az Európai Unióval
A két szervezet viszonyában kettős tendencia figyelhető meg: a közeledés és a távolodás mintha egyszerre volna jelen. A közeledés egyik alapvető oka az ET jelentős bővülése és az, hogy jelentősen hozzájárult a kelet-európai államok demokratikus átalakulásához. Az EU felismerte az ET szerepét a közép- és kelet-európai országok demokratizálási folyamatában, és kifejezte készségét ezen tapasztalatok felhasználására. Az EU számára az ET alapvetően olyan nemzetközi szervezetként jelenik meg, mely képes a kelet-európai államok felé hatékonyan közvetíteni a nyugati demokráciák alapértékeit. Az EU és az ET hatékonyan működik együtt a közép- és kelet-európai országok megsegítésére kialakított együttműködési programokban. Megvizsgálták annak lehetőségét is, hogy milyen módon lehet az ET tapasztalatait hasznosítani az EU-hoz csatlakozni kívánó országok vonatkozásában kialakított EU-stratégiák megvalósítására. A PKGY 1347 (1997) sz. ajánlása konkrétan megfogalmazza azt, hogy az egyes tagjelölt államok ET-beli szereplése, nevezetesen a demokrácia, az emberi jogok védelme és a jogállamiság területén vállalt kötelezettségek teljesítésének mértéke egyben az EU-tagság politikai kritériuma teljesítését is jelzi. Azonban éppen az ET keleti bővítése az oka az ET és az EU távolodásának is, hiszen a demokratikus fejlettség egyre alacsonyabb szintjén álló államok kerültek be az ET-be. Míg eleinte úgy tűnt, az ET-hez való csatlakozás mintegy előszobája az EU-hoz való csatlakozásnak, később számos olyan ország nyert felvételt az ET-be, politikai okokból, melyeknél az ET-tagság kritériumainak teljesítését a tagság elnyerése után is vitatták.
Tartalomjegyzék
- Nemzetközi szervezetek és intézmények
- Impresszum
- Előszó
- I. Nemzetközi szervezetek és intézmények
- I. Nemzetközi szervezetek: történeti áttekintés
- 1. A nemzetközi szervezetekről általában
- 2. Az államközi együttműködés elméletére, valamint az együttműködés szervezeti kereteire vonatkozó elképzelések rövid történeti áttekintése
- 3. A nemzetközi konferenciák rendszere és hatásuk a nemzetközi szervezetek kialakulására és működésére
- 4. A globális és regionális együttműködés fellendülése az 1945 utáni világban
- 5. Az Észak–Dél konfrontáció és a gazdasági fejlődés kihívásai
- 6. Intézményes válaszok az 1970-es évek gazdasági, monetáris és energiaválságaira
- 7. A multilateralizmus szövetének gyengülése és új nemzetközi problémák az 1980-as években
- 8. A régi és új nemzetközi szervezetek előtt álló feladatok a hidegháború végétől a XXI. század első éveiig
- 9. A nemzetközi szervezetek elmélete
- II. A nemzetek szövetsége
- 1. A Nemzetek Szövetsége létrejöttének történelmi körülményei és tagsága
- 2. Az Egyezségokmány legfontosabb rendelkezései a béke és a biztonság fenntartása érdekében
- 3. Az Egyezségokmány rendelkezései a leszerelés, a mandátumrendszer, a kisebbségvédelem és a nemzetközi együttműködés egyéb kérdéseiről
- 4. A Nemzetek Szövetségének szervei
- 5. A Nemzetek Szövetsége tevékenységének értékelése
- III. A nemzetközi szervezetek fogalma, hatásköre és résztvevői
- IV. A nemzetközi szervezetek belső működésére vonatkozó általános szabályok
- 1. A nemzetközi szervezetek szervei és egymáshoz való viszonyuk
- 2. A nemzetközi szervezetek eljárási szabályai. Az ügyrend
- 3. A nemzetközi szervezetek határozatai és a döntéshozatal
- 4. A nemzetközi szervezetek titkársága. A nemzetközi „közszolgálat” (international civil service)
- 5. A szervezetek költségvetése és a tagdíj-hozzájárulás
- V. A nemzetközi szervezetek külső kapcsolatrendszere
- VI. A nemzetközi konferenciák és szervezetek szerepe a nemzetközi jog alapelveinek létrehozásában és fejlesztésében
- 1. Az alapelvek kialakulásának és tartalmi fejlődésének főbb állomásai
- 1.1. Az államok szuverén egyenlőségének elve
- 1.2. A beavatkozás tilalma
- 1.3. A nemzetközi viták békés rendezése
- 1.4. Az erőszak tilalma
- 1.5. A nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése
- 1.6. Az államok közötti együttműködés
- 1.7. A népek önrendelkezésének elve
- 1.8. Az emberi jogok tiszteletben tartásának elve
- 1.9. A határok sérthetetlenségének és az államok területi épségének elve
- 1.10. A Párizsi Charta az új Európáért
- 1.1. Az államok szuverén egyenlőségének elve
- 2. Az alapelvek katalógusa a Helsinki Záróokmány szerint
- 3. Az alapelvek értéktartalma és egymáshoz való viszonyuk: dilemmák és kilátások
- 1. Az alapelvek kialakulásának és tartalmi fejlődésének főbb állomásai
- VII. A nemzetközi bíróságok és választott bíróságok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban. Vitarendezés a nemzetközi szervezeteken belül
- 1. Az államok közötti viták békés rendezése nemzetközi intézmények segítségével
- 2. A választott bíráskodás intézményei. Az Állandó Választott Bíróság (Permanent Court of Arbitration)
- 3. Az ENSZ Nemzetközi Bírósága (International Court of Justice)
- 4. A nemzetközi büntetőbíráskodás és a nemzetközi humanitárius jog
- 4.1. A nemzetközi büntetőjog létrejötte
- 4.2. A nemzetközi humanitárius jog
- 4.3. Az ad hoc büntető törvényszékek
- 4.4. A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court)
- 4.5. Nemzetközi segédlettel működő büntetőtörvényszékek (Sierra Leone, Kambodzsa, Kelet-Timor, Koszovó, Bosznia és Hercegovina, Libanon)
- 4.1. A nemzetközi büntetőjog létrejötte
- 5. A tengerjogi viták rendezésének fórumai
- 6. A regionális bíróságok
- 7. A nemzetközi szervezetek adminisztratív bíróságai: ENSZ, ILO, Világbank, IMF
- 8. A ténymegállapító bizottságok
- 1. Az államok közötti viták békés rendezése nemzetközi intézmények segítségével
- VIII. Az Egyesült Nemzetekről általában
- IX. Az ENSZ működésének néhány alapvető kérdése (Közgyűlés, Biztonsági Tanács, békefenntartás)
- 1. Az ENSZ Közgyűlése
- 2. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa
- 3. Az ENSZ békefenntartó tevékenysége
- 3.1. A békefenntartó tevékenység kialakulása, háttere és főbb jellemzői
- 3.2. A békefenntartó tevékenység „első generációja”
- 3.3. A békefenntartó tevékenység „második generációja”
- 3.4. A békefenntartó tevékenység „harmadik generációja”
- 3.5. Magyarország a nemzetközi békefenntartásban
- 3.6. A békefenntartó tevékenység pénzügyi fedezete
- 3.7. A békefenntartó tevékenységgel kapcsolatos fejlemények a 90-es évektől 2010-ig
- 3.1. A békefenntartó tevékenység kialakulása, háttere és főbb jellemzői
- X. Az Egyesült Nemzetek tevékenysége gazdasági, szociális és más fontos területen
- 1. Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC)
- 2. A Gazdasági és Szociális Tanács kapcsolt szervezetei
- 3. Az Egyesült Nemzetek szakosított intézményei
- 3.1. A szakosított intézményekről általában
- 3.2. Egyes szakosított intézményekről bővebben
- 3.2.1. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organization – ILO)
- 3.2.2. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Agricultural Organisation – FAO)
- 3.2.3. Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization – UNESCO)
- 3.2.4. A Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund – IMF)
- 3.2.4.1. A Nemzetközi Valutaalap létrejötte és céljai
- 3.2.4.2. A Nemzetközi Valutalap tevékenységének elemzése
- 3.2.4.3. A Nemzetközi Valutaalap szervezeti felépítése
- 3.2.4.4. A Nemzetközi Valutaalap tevékenysége
- 3.2.4.5. A Nemzetközi Valutaalap és a tervezett reformok
- 3.2.4.6. A Nemzetközi Valutaalap és a 2008–2009. évi globális pénzügyi válság
- 3.2.4.1. A Nemzetközi Valutaalap létrejötte és céljai
- 3.2.5. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, Világbank (International Bank for Reconstruction and Development – IBRD)
- 3.2.6. A Nemzetközi Pénzügyi Társaság (International Finance Corporation – IFC)
- 3.2.7. A Nemzetközi Fejlesztési Társulás (International Development Association – IDA)
- 3.2.8. A Nemzetközi Beruházásvédelmi Ügynökség (Multilateral Investment Guarantee Agency – MIGA)
- 3.2.1. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organization – ILO)
- 3.1. A szakosított intézményekről általában
- XI. Kollektív biztonság a XXI. században. Az ENSZ reformja
- 1. Két évszázad határán
- 2. A nemzetközi béke és biztonság ellen irányuló fenyegetések
- 3. Az erőszak alkalmazása a nemzetközi kapcsolatokban
- 4. Az ENSZ intézményi reformja
- 1. Két évszázad határán
- XII. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO)
- 1. A Szövetség alapvető elvei és feladatai a Washingtoni Szerződés szerint
- 2. A NATO legfontosabb intézményei
- 2.1. Az Észak-atlanti Tanács (North-Atlantic Council – NAC)
- 2.2. A Védelmi Tervező Bizottság (Defence Planning Committe – DPC)
- 2.3. Atomtervező Csoport (Nuclear Planning Group – NPG)
- 2.4. Főtitkár, Titkárság (Secretary General, International Secretariat)
- 2.5. Katonai Bizottság (Military Committee – MC)
- 2.6. Bizottságok és ügynökségek
- 2.7. Parancsnokságok
- 2.8. Euro-atlanti Partnerségi Tanács (Euro-Atlantic Partnership Council – EAPC)
- 2.1. Az Észak-atlanti Tanács (North-Atlantic Council – NAC)
- 3. A Szövetség az 1990-es években
- 4. A NATO az 1999. évi washingtoni csúcsértekezlet döntéseinek fényében
- 5. A NATO–Oroszország Tanács
- 6. A NATO–Ukrajna és a NATO–Grúzia Bizottság
- 7. A NATO jelenlegi helyzetével (2010–11) kapcsolatos főbb kérdések
- 8. A NATO és Magyarország
- 1. A Szövetség alapvető elvei és feladatai a Washingtoni Szerződés szerint
- XIII. Az Európai Unió
- 1. Az Európai Unió történeti előzményei
- 2. Az Európai Unió intézményei
- 2.1. Az Európai Tanács (European Council – EC)
- 2.2. A Tanács/Miniszterek Tanácsa (Council of Ministers of the European Union)
- 2.3. Az Európai Parlament
- 2.3.1. Az Európai Parlament összetétele
- 2.3.2. Az Európai Parlament feladat- és hatásköreinek változása a Lisszaboni Szerződés alapján
- 2.3.2.1. Az Európai Parlament szerepének változása a döntéshozatali folyamatban
- 2.3.2.2. A Parlament megnövekedett szerepe a komitológiai eljárásban
- 2.3.2.3. A Parlament ellenőrzési, konzultációs, véleményezési jogkörei
- 2.3.2.4. Az Európai Parlament és a költségvetés
- 2.3.2.5. Nemzetközi megállapodások megkötése
- 2.3.2.1. Az Európai Parlament szerepének változása a döntéshozatali folyamatban
- 2.3.1. Az Európai Parlament összetétele
- 3. Az Európai Bizottság (European Commission)
- 4. A közösségi jog
- 5. Az Európai Bíróság (European Court of Justice)
- 6. Számvevőszék (Court of Auditors)
- 7. Gazdasági és Szociális Bizottság (Economic and Social Committee)
- 8. Régiók Bizottsága (Committee of the Regions)
- 9. Az EIB-csoport
- 10. A Gazdasági és Pénzügyi Unió intézményei és fejlődése
- 11. Az Európai Biztos (European Ombudsman)
- 12. Európai Adatvédelmi Felügyelő (European Data Protection Supervisor – EDPS)
- 13. Az Európai Unió ügynökségei
- 14. Intézményközi testületek
- XIV. Az ENSZ-családon kívüli nemzetközi gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi szervezetek
- 1. Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (General Agreement on Tariffs and Trade – GATT)
- 2. Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization – WTO)
- 3. Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation of Economic Co-operation and Development – OECD)
- 4. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank for Reconstruction and Development – EBRD)
- 5. Nemzetközi Fizetések Bankja (Bank for International Settlements – BIS)
- 6. Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (The North-American Free Trade Agreement – NAFTA)
- 7. Andesi Közösség (Andean Community – AC)
- 8. Ázsiai–Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC)
- 9. Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (Central European Free Trade Agreement – CEFTA)
- I. Nemzetközi szervezetek: történeti áttekintés
- II. Regionális szervezetek
- XV. Az Európán kívüli regionális szervezetek
- XVI. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)
- 1. Előzmények
- 2. A Helsinki Záróokmány
- 3. Az 1989–1990-ben bekövetkezett változások
- 4. Az átmenet évei: az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet intézményesülése
- 5. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szervei
- 5.1. Csúcstalálkozók (Summit Meetings)
- 5.2. Felülvizsgálati Találkozók (Review Conferences)
- 5.3. Miniszteri Tanács (Ministerial Council)
- 5.4. Vezető Tanács (Council of Senior Officers)
- 5.5. Állandó Tanács (Permanent Council)
- 5.6. Biztonsági Együttműködési Fórum (Forum for Security Cooperation)
- 5.7. Elnök (Chairman-in-Office)
- 5.8. Főtitkár, Titkárság
- 5.9. Nemzeti Kisebbségi Főbiztos (High Commissioner on National Minorities)
- 5.10. Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája (Office for Democratic Institutions and Human Rights)
- 5.11. Média Szabadságának Megbízottja (Representative on Freedom of the Media)
- 5.12. Parlamenti Közgyűlés (Parliamentary Assembly)
- 5.13. Békéltető és Választott Bíróság (Court of Conciliation and Arbitration)
- 5.14. Az EBESZ a különböző képviseletei révén a következő földrajzi területeken fejt ki aktivitást (ahány misszió, annyi mandátum)
- 5.1. Csúcstalálkozók (Summit Meetings)
- 6. Az EBESZ szerepének és tevékenységének értékelése
- 7. Az EBESZ csúcsértekezlet
- 1. Előzmények
- XVII. Az Európa Tanács
- 1. Az Európa Tanács megalakulásának története
- 2. Az Európa Tanács Statútumának elfogadása és legfontosabb rendelkezései
- 3. Az Európa Tanács taglétszámának növekedése és a tagfelvételi eljárás
- 4. Az Európa Tanács intézményei és működése
- 4.1. A Miniszteri Bizottság: a legfőbb döntéshozó szerv
- 4.2. A Parlamenti Közgyűlés szerepe és működése
- 4.3. Az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa
- 4.4. Emberi Jogok Európai Bírósága
- 4.5. Emberi jogi biztos
- 4.6. A főtitkár
- 4.7. Az Európa Tanács Nemzetközi Nem Kormányzati Szervezetek konferenciája (INGOs)
- 5. Az Európa Tanács együttműködése más nemzetközi szervezetekkel
- 6. Magyar vonatkozások
- 6.1. A tagság általános politikai céljai
- 6.2. Magyarország megítélése az Európa Tanácsban
- 6.3. Eljárások Magyarország ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságánál
- 6.4. Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság jelentései (Velencei Bizottság)
- 6.1. A tagság általános politikai céljai
- 1. Az Európa Tanács megalakulásának története
- XVIII. Nemzetközi együttműködés és szervezetek a fegyveres konfliktusok áldozatainak védelme és a humanitárius segítségnyújtás területén
- 1. Bevezetés – alapfogalmak
- 2. A humanitárius jog érvényesítésének és alkalmazásának szervezeti keretei
- 3. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Nemzetközi Mozgalma
- 4. Humanitárius segítségnyújtás az ENSZ rendszerében
- 5. A menekültek nemzetközi védelme és segélyezése
- 5.1. Történelmi visszapillantás
- 5.2. A menekültek nemzetközi jogi védelemének kialakulása 1921–1947
- 5.3. UNHCR (United Nations High Commissioner for Refugees – Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága)
- 5.4. UNRWA (United Nations Relief and Works Agency for Palestine Refugees in the Near East) Az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala a Közel-Keleten
- 5.1. Történelmi visszapillantás
- 6. Migráció
- 7. Új fejlemények a fegyveres összeütközések áldozatainak hatékonyabb védelme érdekében
- 1. Bevezetés – alapfogalmak
- XIX. A nemzetközi együttműködés egyes fórum jellegű, illetve partikuláris, zárt formái
- 1. A Brit Nemzetközösség (Commonwealth) története
- 2. Az El Nem Kötelezettek Mozgalma (Non-Aligned Movement – NAM)
- 3. Független Államok Közössége (FÁK)
- 4. Az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC)
- 5. A Hetvenhetek Csoportja (G-77)
- 6. A Húszak Csoportja (G-20)
- 7. Északi Tanács (Nordic Council – NC)
- 8. Balti-tengeri Államok Tanácsa (Council of the Baltic Sea States – CBSS)
- 9. A közép- és kelet-európai térség
- 10. Nemzetközi folyami bizottságok
- 10.1. Bevezetés
- XX. A nem kormányzati nemzetközi szervezetek
- 1. Az NGO-k kialakulása
- 2. Az NGO-król általában
- 3. A nem kormányzati szervezetek főbb kategóriái
- 3.1. Szervezetek a biztonságpolitika, a leszerelés, a tudományos kutatás és a fegyverzetkorlátozás területén
- 3.2. A politikai pártok szövetségei
- 3.3. Európai mozgalmak, egyesülések
- 3.4. Érdekvédelmi szervezetek
- 3.5. Vallási (egyházi) hátterű szervezetek
- 3.6. Nemzetközi jogi kérdésekkel foglalkozó és emberi jogi szervezetek
- 3.7. Környezetvédelmi szervezetek
- 3.8. Orvosi-egészségügyi segélyszervezetek
- 3.9. Antiglobalista mozgalmak
- 3.10. Az NGO-k fejlesztésére és erősítésére alakult nemzetközi nem kormányzati szervezetek
- 3.1. Szervezetek a biztonságpolitika, a leszerelés, a tudományos kutatás és a fegyverzetkorlátozás területén
- 1. Az NGO-k kialakulása
- XXI. A nemzetközi szervezetek jelene és feladataik a jövőben
- MELLÉKLETEK
- 1. melléklet Nemzetközi szervezetek alapításának kronológiája
- 2. melléklet Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya és a Nemzetközi Bíróság Alapszabályai
- 3. melléklet ENSZ ORGANIGRAM
- 4. melléklet Az Egyesült Nemzetek tagállamai (2011. július)
- 5. melléklet A Nemzetközi Bíróság fontosabb ítéletei
- 6. melléklet A Római Statútum egyes fontosabb rendelkezései (1–8. cikk)
- 7. melléklet Az Egyesült Nemzetek békefenntartó missziói (2011. június 1.)
- 8. melléklet A VILÁGBANK SZERVEZETI RENDSZERE
- 9. melléklet IMF ORGANIGRAM
- 10. melléklet A NATO Tagállamai (28)
- 11. melléklet Az Észak-atlanti Szerződés Washington DC, 1949. Április 4.
- 12. melléklet NATO ORGANIGRAM
- 13. melléklet Multilaterális fegyverzetellenőrzési megállapodások, exportellenőrzési rendszerek és leszerelési fórumok
- 14. melléklet EBESZ ORGANIGRAM
- 15. melléklet Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 56 tagországa
- 16. melléklet Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet missziói
- 17. melléklet AZ EURÓPA TANÁCS 1949. május 5-én, Londonban aláírt és az Európa Tanács Főtitkárának 1951. május 22-i, 1951. december 18-i, 1953. május 4-i, 1958. május 30-i, 1961. november 3-i, 1963. május 6-i, 1965. május 24-i, 1970. október 14-i, 1971. február 17-i, 1974. december 9-i, 1976. október 2-i, 1978. január 9-i, 1978. január 20-i, és 1978. november 27-i jegyzőkönyvei szerint módosított ALAPSZABÁLYA
- 18. melléklet Az Európa Tanács Tagállamai (2011. május)
- 19. melléklet A Commonwealth tagállamai (53 tagállam) (2011)
- 20. melléklet DUNA BIZOTTSÁG ORGANIGRAMJA
- 21. melléklet ALKALMAZOTT ANGOL RÖVIDÍTÉSEK
- 1. melléklet Nemzetközi szervezetek alapításának kronológiája
- IRODALOMJEGYZÉK
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 782 1
A könyv negyedik kiadásának az a célja, hogy globalizált világunk főszereplőinek, a nemzetközi szervezeteknek hű tükörképét adja. Szándékunk az volt, hogy e kötet nemcsak tankönyv, hanem kézikönyv is legyen. Ezért a szerzők átfogó módon, megfelelően dokumentálva, de a gyakorlati szempontokat is figyelembe véve mutatják be a nemzetközi szervezetek egyre növekvő szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Különös figyelmet szentelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ szakosított intézményeinek, az Európai Uniónak, de részletes elemzést adnak más regionális, illetve fórum jellegű nemzetközi intézményekről is. Az elemzések figyelembe vették a nemzetközi politikában történt lényeges eseményeket is. A világra való kitekintés mellett a közvetlen és közvetett, valamint sajátos nemzeti érdekeinkre való tekintettel, a könyv részletesen foglalkozik a hazánk szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi szervezetekkel: a már említett ENSZ és Európai Unió mellett az Észak-atlanti Szövetség Szervezetével, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel, de a szűkebb földrajzi régiónkban kialakult együttműködési fórumokkal is.
Reméljük, hogy a könyv kedvező fogadtatásra talál a „címzettek”, így az egyetemi és főiskolai hallgatók, az egyetemi oktatók, a nemzetközi kapcsolatokban és a külgazdaságban tevékenykedő szakemberek, diplomaták, valamint a média képviselői körében is.
Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-prandler-nemzetkozi-szervezetek-es-intezmenyek//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
