Blahó András, Prandler Árpád (szerk.)

Nemzetközi szervezetek és intézmények


A Vöröskereszt és a nemzetközi humanitárius jog születése

A mai értelemben vett egyetemes humanitárius jog Svájcban született meg. Alapelveit HENRY DUNANT fektette le az 1862-ben megjelent „Solferinoi emlék” című művében. Dunant két javaslatot fogalmazott meg: az egyik az, hogy minden országban már békeidőben hozzanak létre olyan semleges és önkéntes segélyszervezeteket, amelyek majd a háborúban vállalják a sebesültek ápolását és ellátását. A másik arra irányult, hogy a háborúban megsebesült katonák és betegek védelmét, helyzetük javítását nemzetközi egyezményben szabályozzák. Az 1863. október 16-ra összehívott nemzetközi konferencia, tulajdonképpen a Vöröskereszt Alkotmányozó Konferenciája volt, hiszen 14 kormány részvételével itt döntöttek a háborúk idején megsebesült katonák segítésére szolgáló segélytársaságok létrehozásáról. Dufour391 elnökletével a svájci kormány 1864. augusztus 12-re nemzetközi diplomáciai konferenciát hívott össze, amelyen 16 állam képviselői392 elfogadták a Vöröskereszt Alkotmányozó Konferencia ajánlásait, azaz megszületett a Hadra kelt fegyveres erők sebesültjei és betegei helyzetének javítására vonatkozó Genfi Egyezmény (Első Egyezmény). Az 1864. évi egyezményt az aláíró államok gyorsan ratifikálták, és a többi állam követte példájukat.

Nemzetközi szervezetek és intézmények

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 782 1

A könyv negyedik kiadásának az a célja, hogy globalizált világunk főszereplőinek, a nemzetközi szervezeteknek hű tükörképét adja. Szándékunk az volt, hogy e kötet nemcsak tankönyv, hanem kézikönyv is legyen. Ezért a szerzők átfogó módon, megfelelően dokumentálva, de a gyakorlati szempontokat is figyelembe véve mutatják be a nemzetközi szervezetek egyre növekvő szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Különös figyelmet szentelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ szakosított intézményeinek, az Európai Uniónak, de részletes elemzést adnak más regionális, illetve fórum jellegű nemzetközi intézményekről is. Az elemzések figyelembe vették a nemzetközi politikában történt lényeges eseményeket is.

A világra való kitekintés mellett a közvetlen és közvetett, valamint sajátos nemzeti érdekeinkre való tekintettel, a könyv részletesen foglalkozik a hazánk szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi szervezetekkel: a már említett ENSZ és Európai Unió mellett az Észak-atlanti Szövetség Szervezetével, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel, de a szűkebb földrajzi régiónkban kialakult együttműködési fórumokkal is. Reméljük, hogy a könyv kedvező fogadtatásra talál a „címzettek”, így az egyetemi és főiskolai hallgatók, az egyetemi oktatók, a nemzetközi kapcsolatokban és a külgazdaságban tevékenykedő szakemberek, diplomaták, valamint a média képviselői körében is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-prandler-nemzetkozi-szervezetek-es-intezmenyek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave