Blahó András, Prandler Árpád (szerk.)

Nemzetközi szervezetek és intézmények


A nemzetközi szervezetek meghatározása, ismérvei és osztályozása

A bevezetőben már szó volt arról, hogy a nemzetközi szervezetek történetileg a kibontakozó államközi együttműködés igényeit voltak hivatottak kielégíteni. Saját szervezeti és eljárási rendszerük elsősorban a „konferenciadiplomácia” eszköztárára épült. A nemzetközi szervezetek elnevezést először a XIX. században egy skót jogász, JAMES LORIMER használta,22 de az elnevezés a XX. század első felében még nem volt általánosan elfogadott. Az 1919-ben létrehozott Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Alkotmánya a „nemzetközi közszervezet” kifejezést használta (international public organization). A meghatározás nehézségeiről tanúskodik, hogy az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága (NJB) számos alkalommal úgy döntött, hogy nem vállalkozik a fogalom meghatározására. Ennek ellenére az NJB következetesen a kormányközi szervezet (intergovernmental organization) kifejezést használta és használja több évtizedes tevékenysége során, amikor az államközi-kormányközi együttműködés formáit vizsgálja.

Nemzetközi szervezetek és intézmények

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 782 1

A könyv negyedik kiadásának az a célja, hogy globalizált világunk főszereplőinek, a nemzetközi szervezeteknek hű tükörképét adja. Szándékunk az volt, hogy e kötet nemcsak tankönyv, hanem kézikönyv is legyen. Ezért a szerzők átfogó módon, megfelelően dokumentálva, de a gyakorlati szempontokat is figyelembe véve mutatják be a nemzetközi szervezetek egyre növekvő szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Különös figyelmet szentelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ szakosított intézményeinek, az Európai Uniónak, de részletes elemzést adnak más regionális, illetve fórum jellegű nemzetközi intézményekről is. Az elemzések figyelembe vették a nemzetközi politikában történt lényeges eseményeket is.

A világra való kitekintés mellett a közvetlen és közvetett, valamint sajátos nemzeti érdekeinkre való tekintettel, a könyv részletesen foglalkozik a hazánk szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi szervezetekkel: a már említett ENSZ és Európai Unió mellett az Észak-atlanti Szövetség Szervezetével, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel, de a szűkebb földrajzi régiónkban kialakult együttműködési fórumokkal is. Reméljük, hogy a könyv kedvező fogadtatásra talál a „címzettek”, így az egyetemi és főiskolai hallgatók, az egyetemi oktatók, a nemzetközi kapcsolatokban és a külgazdaságban tevékenykedő szakemberek, diplomaták, valamint a média képviselői körében is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-prandler-nemzetkozi-szervezetek-es-intezmenyek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave