Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Császy Zsolt (Béla) (1965)*

Jogász, privatizációs szakember, aki ellen – a magyar privatizáció történetében példátlan módon – három privatizációhoz kapcsolódó bűntető eljárást is indítottak.

Császy 1991-ben szerezte meg jogi diplomáját az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd államközi posztgraduális ösztöndíj programban vett részt 1992-ben az Universität Wienen. Környezetirányítási szakértő másoddiplomáját 2007-ben kapta a Pannon Egyetem Mérnöki Karán.

Szakmai pályafutását 1993-ban az ÁVÜ-nél, illetve jogutódjánál az ÁPV Rt.-nél kezdte. Először a Vállalati Igazgatóságon tanácsosként, majd a Jogi igazgatóságon dolgozott, végül a Tőkepiaci és Vállalatfinanszírozási Igazgatóság jogtanácsosa lett.

1996-2002 között a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Rt. jogtanácsosa, portfolió menedzsere. Ezt követően 2005-ig a Nemzeti Autópálya Rt. vezető jogtanácsosa és közbeszerzési igazgatója. 2006-ban a Swietelsky Építő Kft. igazgatója, majd a KVI Vagyonkezelési Főosztályának, ezt követően az Értékesítési Főosztályának főosztályvezetője. Emellett 1993-97 között megbízott oktatója az ELTE ÁJK Magyar Jogtörténeti Tanszékének, 2000-től a Közgazdasági Tanszékének. 2000-2007 között IG elnök a RÉV 8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt-nél, 2006-2007-ben FB elnöke a Club Aliga Zrt.-nek, 2006-tól a Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége Önkormányzati munkacsoportjának a vezetője.

2008 januárjától az MNV Zrt. jogtanácsosa és egyben értékesítési igazgatója. Ezzel – az MNV Zrt. delegáltjaként - egyidőben a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. FB tagja. Császy 2009 novemberében közös megegyezéssel távozott az MNV-től. A későbbiekben öt bűntető eljárás is indult ellene, amelyből négy közvetlenül kapcsolódott a privatizáció szervezet működéséhez.

(i) 2010 szeptemberében egy Jobbikos képviselő a Club Aliga 2006-os privatizációja kapcsán tett feljelentést (⇓3.8.4), s a televízióban név szerint is említette Császyt. Ez a kezdeményezés viszonylag hamar, 2011 októberében még a nyomozati szakaszban elhalt.

(ii) 2011. március 25-én Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a Legfőbb Ügyésznél feljelentést tett Császy és Tátrai ellen - különösen jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntette elkövetésének gyanúja alapján – az FTC pálya és a klubcsapat 2008-as privatizációja ügyében is.1 Az ügyben végül vádemelés sem történt.

(iii) 2011 szeptemberében a KNYF Császyt gyanúsítottként hallgatta ki a moszkvai kereskedelmi kirendeltség épületének (KERKI) privatizációja kapcsán (⇓4.8.2) is.2 Ebben az ügyben, 2012 júliusában Császy ellen – bűnsegédi minőségben - különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt gyanúsította meg az ügyészség.3 2013 májusában a gyanút módosították: Hűtlen kezelés helyett minősített bűnpártolás lett a vád tárgya, amelyet folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás egészített ki. 2017 márciusában, mint mindenki mást, jogerősen őt is felmentették.

(iv) 2012 novemberében Császyt hűtlen kezeléssel gyanúsítottak meg az ún. Corvin-negyed rehabilitációs projektje ügyében, amellyel 2000 és 2007 között volt kapcsolatban, mint a RÉV 8 Rt. IG elnöke. Három év után bűncselekmény hiánya miatt ezt az ügyet is lezárták.

(v) A FIDESZ őt tette meg bűnbaknak az ún. sukorói ingatlancsere-szerződés (⇓9.5.8) megkötéséért.4 2010. augusztus 31-én Császyt Tátrai Miklós ex-vezérigazgatóval együtt vette őrizetbe a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF).5 Az előzetesből mindketten 2010. december 18-án szabadultak azaz 3 ½ hónapot töltöttek börtönben. A sukorói bűntető per, melynek fő vádlottja Tátrai Miklós, az MNV Zrt. egykori vezérigazgatója volt, 2013. január 7-én – négy és fél évvel az állítólagos bűncselekmény megtörténte után - kezdődött el a Szolnoki Törvényszéken. (Amiatt, hogy ügyét Budapestről vidékre helyezték, Császy még 2013-ban beadvánnyal fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz.)

A vádirat szerint 1,3 Mrd Ft vagyoni kár érte volna a Magyar Államot, ha a telekcsere-ügylet megvalósult volna.6 A 2015 szeptemberében megszületett elsőfokú ítélet 3 ½ év letöltendő börtön volt. A 2016. október 26-án megszületett másodfokú ítélet Császyt – bűncselekmény hiányában – a vádak alól felmentette. A harmadfokú, jogerős ítélet a Kúria Molnár Gábor Miklós vezette tanácsában született meg, 2017. június 8-án. Hűtlen kezelés kísérlete miatt Császy 2 és fél év letöltendő börtönbüntetést kapott és – Tátrai Miklóssal közösen - viselni kell a 7 millió Ft-os bűnügyi költségeket is.7 Császy 2017. szeptember 19-én vonult be a tököli börtönbe8, ahonnan 2018. április 11-i hatállyal szabadult.9 Császy ezt követően ismételten Strasbourghoz fordult, de keresetét a bíróság 2022 áprilisában elutasította.10

1	http://inforadio.hu/hir/sport/hir-422330
2	MH, 2011. szept. 14. Bonyolult áttételeken keresztül az épületet egy ismert orosz nagytőkés, Viktor Vekszelberg vásárolta meg. Geréb (2012).
3	NSZ, 2012. júl. 21-22.
4	Ld. A FIDESZ hivatalos közleményét, http://www.FIDESZ.hu/index.php?Cikk=141547
5	Az őrizetbevételével kapcsolatos bánásmód miatt Császy a strasbourgi Európai Bírósághoz fordult, amely 2014 őszén neki adott igazat, és 3000 € kártérítést ítélt meg. NSZ, 2014. okt. 22.
6	NSZ, 2013. jan.7.
7	Császy 2017 októberében, amikor már börtönben volt, az ítélet megsemmisítése iránt kézzel írt kérelmet nyújtott be az Alkotmánybírósághoz is. Száma: IV/02011/2017. http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/F2A401D4215248FBC12581D1005E3D99?OpenDocument
8	http://fuhu.hu/talalkozas-a-bortonben-csaszy-zsolttal-akar-mar-aprilisban-kiszabadulhatna/
9	Népszava, 2018. ápr. 12.
10	https://hudoc.echr.coe.int/eng#{%22fulltext%22:[%225692/13%22],%22documentcollectionid2%22:[%22CHAMBER%22,%22COMMITTEE%22,%22DECISIONS%22],%22itemid%22:[%22001-217213%22]}