Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Erdős Ákos (1954)

Jogászi végzettséggel, újságíróként, a KISZ KB által alapított gazdasági lap, az Ötlet főszerkesztőjeként kezdte karrierjét a 80-as évek elején, végül Láng Holding néven jelentős cégbirodalmat épített.1

Erdős 1985-89 között – Várszegi Gábor megbízásából – a nyugati határon minden turistának ingyen osztogatott Wiener Waltzer reklámújságot szerkesztette. Erdős akkoriban Bécsben dolgozott. 1987 végén alapította a Láng kiadót Magyarországon, majd – egy ideig Kolosi Tamással együttműködve – viszonylag gyorsan kiépített egy komplett sajtó- és nyomdai birodalmat. 1988-tól – egyebek között – tudományos és ipari szaklapok kiadásával is foglalkozott. 1990-ben a Népszabadság privatizációjában segédkezett, és tulajdoni hányadot is szerzett a lapban. Az Antall-kormány idején szerezte meg az Állami Nyomdát, a Magvető Kiadót, a Co-Nexus tanácsadói közreműködésével – Kolosi Tamást is bevonva az üzletekbe - a Líra és Lant könyvesbolt hálózatot, valamint egy értékes ingatlanokkal rendelkező nagyvállalatot, a Számítástechnikai és Ügyvitelszervezési Vállalatot (SZÜV).2

A Horn-kormány idején, 1995-ben Erdős a Postabankkal közös vállalkozásban megvásárolta a Szikra Lapnyomda részvény többségét. Ebben a tranzakcióban Erdőst egykori Népszabadságos kollégai is segítették. A lap főszerkesztője, Eötvös Pál levelet írt az ÁPV Rt.-nek, amelyben azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben nem a Postabank-Erdős páros nyer, a nagypéldányszámú napilap nyomását más nyomdához viszi el.3 Talán ez is hatott… 1997-ben került az akkor már Láng Holding nevet viselő cégcsoporthoz az Atheneum Nyomda.4

A Magyar Hírlap 2002-ben első alkalommal megjelentetett A 100 leggazdagabb magyar listáján Erdős Ákos 15 Mrd Ft vagyonnal a 11. helyre került.

Amikor Gyurcsány Ferenc 2002-ben miniszterelnök lett, Erdős megvásárolta tőle a szakoktatással foglalkozó Perfekt Rt.-t. 2004-ben a Láng Holding az ÁPV Rt-től megvásárolta a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.-t (NTK) is, az Állami Nyomdát pedig bevezette a BÉT-re. 2006 elején – közvetlenül a választást megelőző hetekben – Erdős a finn Sanoma cégnek eladta az egy holdingba integrált, és fizikailag is egy épületbe költöztetett NTK-t, valamint a Perfekt Rt.-t. A bevételből Erdős egy nemzetközi befektetési alapot hozott létre, egyéb sajtó befektetéseit jórészt eladta és áttelepült az Egyesült Államokba. Egyedül a tőzsdén jegyzett Állami Nyomdában tartott meg egy 25%+1 szavazatnyi tulajdoni hányadot.5 Úgy tűnik, a félelem hajtotta – fejébe vette, hogy a FIDESZ-kormány őt szemelte ki a magyar Hodorkovszkij szerepre. Később kiderült, hogy Erdős már 2005-ben a new yorki magyar Népszava tulajdonosa lett6, a FIDESZ pedig nem nyerte meg a választásokat… 2006-ot követően Erdősről érdemi új hír nem látott napvilágot. A Napi Gazdaság 2016. évi 100-as listáján Erdős már csak a 40. volt

1	Portréját ld. MaNcs, 2005. ápr. 7., Manager Magazin, 2006. 4. sz.
2	Ez utóbbi üzletbe Erdős bevonta Komlós Gábort és Kerékgyártó Istvánt is. Ld. Kolosi – Szelényi (2010) 123. o., Kerékgyártó (2001).
3	Kolosi – Szelényi (2010) 124.
4	Az Atheneum privatizációjáról ld. Laki (2000) tanulmányát.
5	Manager Magazin, 2006. 10. sz.
6	MN, 2010. febr. 18., ápr. 26.