Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek


Erős János (1963)

Az MNB new york-i irodáját vezető édesapja – Erős Gyula - révén amerikai és svájci egyetemeken tanulhatott. Az amerikai St. Louisban és a Budapesti Közgazdasági Egyetemen szerzett diplomát.
A magyar diploma megszerzése után rögtön a jegybankba került Fekete János mellé. Innen rövid időre az MNB által résztulajdonolt Unicbankba megy, majd az Apró Piroskával számos közös üzleti vállalkozást (pl. S-Komplex Nemzetközi Biztonságtechnikai Kft.) tulajdonló, Hargitay Pál munkatársa lesz.1 Később a Közép-Európai Értékpapír-kereskedelmi Kft.-hez került.
A következő állomás az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) volt, ahol 1990-től öt éven át a félig privatizált, amerikai-magyar érdekeltségű bank vezérigazgatójaként működött. Az ÁÉB Erős regnálása alatt elvesztette tőkéjét, s csak a teljes privatizáció, az orosz Gazprom csoport tőkéje hozta egyenesbe a pénzintézetet.
Innen került át 1995 nyarán, éles viták után a K&H Bankba (⇓6.9.10), ugyancsak vezérigazgatóként. A K&H privatizációja után, 1999-ben az új tulajdonosok megváltak tőle. Részint azért, mert a bank 4,4 Mrd Ft veszteséget termelt az utolsó évben, részben pedig azért, mert a privatizáció nyomán Erős és a bank vezető munkatársai visszatetszést keltő, a törvényesség határait súroló módon több százmillió forintos nyereségre tettek szert különféle menedzseri részvényvásárlási technikák kombinálásával.2
A következő évben Erős neve a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökválasztásán bukkant fel – de nem járt sikerrel. 2000-2002 között egy genfi székhelyű, izraeli családi vállalkozás, a Discount Bank and Trust Company budapesti képviselőjeként tartott fenn irodát a budapesti banknegyed központjában.
Erős neve a 2002-es választások idején ismét a lapok oldalára került. Úgy hírlett, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök személyes kívánságára a szociál-liberális koalíció hajlandónak mutatkozott Erőst a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) élére állítani. Bár a kinevezési javaslat híre már önmagában is negatív sajtóvisszhangot váltott ki, lapjelentések szerint Medgyessy mindenképpen ragaszkodott Erős pozícióba állításához. Magyarázatként az hangzott el, hogy Erős a miniszterelnök legszűkebb baráti köréhez tartozott az 1998-2002 között években, üzleti kapcsolatban is álltak. Így – például - Medgyessy tanácsadó cége és felesége mellett Erős János is társtulajdonosa lett a tiszapüspöki Aranykorona Mezőgazdasági Rt.-nek. Egyes vélekedések szerint Erős pénzzel is segítette Medgyessy kampányát.3 Az MFB társ-vezérigazgatójának történő kinevezést végül 2002 augusztusában hagyták jóvá, 2004 tavaszán pedig az Európai Beruházási Bank igazgatóságába delegált magyar tagja lett. 2010 nyarán – a 2. Orbán kormány megalakulásakor – önként lemondott az MFB-ben viselt pozícióiról
Mint oly sok más banki vezető, Erős is szerepet vállalt a sport irányításában: Magyar Sportlövő Szövetség elnöke 1996-1998-ban, a Magyar Olimpia Bizottság (MOB) tagja 1997-1998 között.
 
1 A Hargitay és Társai Kft.-t valójában Fekete János alapította az akkor Svájcban élő Hargitay Pál társaként. Benda (1999) 440. o.
2 NSZ, 2004. máj. 4.
3 www.fn.hu, 2002. máj. 28., MH, 2002. máj. 31., Manager Magazin, 2006. 8. sz.

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 103 0

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-4//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave