Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Gerő László (1923-98)

Külkereskedő, vállalkozó – egyike azon kevés számú magyar külkereskedőnek, akinek jól dokumentált a titkosszolgálati múltja. Gerőről tudni lehet, hogy 1945-től a szovjet, 1948-tól a magyar Belügyminisztérium ügynöke volt.1

Gerő szülei politikai emigránsok voltak a Szovjetunióban 1931-37 között, ott végzett öt középiskolai osztályt. 1937-ben hazatérve szerszámkészítő, lakatos és műszerész szakmát tanult, különböző gyárakban dolgozott. 1939-ben vették fel a kommunista pártba. 1944 áprilisában munkaszolgálatra hívták be Miskolcra, ahonnan megszökött a Mokán partizánokhoz, majd novemberben átment a frontvonalon a szovjetekhez. 1944. november 15-től 1945. május 8-ig a 7. novoukrajnai gépesített hadtest törzskarában a katonai elhárításnál (SZMERZS) tolmács, Berlinig jutott, ahonnan hadnagyi rangban jött vissza Budapestre. A Magyar Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, az Andrássy út 60-ben tolmács és összekötőtiszt Péter Gábor, Fehér Lajos és a szovjet tanácsadók között, majd a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet képviselője mellett teljesít szolgálatot 1946 decemberéig, amikor a szovjet érdekeltségű gépipari vállalatok igazgatóságára kerül káderesnek. 1949 márciusáig több szovjet vállalatnál tölt be vezető funkciót (pl. Bosch Róbert Kft., a későbbi Autóvillamossági Berendezések Gyára, illetve ennek leányvállalata a Gázóra és Számlálókészülék Gyár).

1950-ben Heves megyében halálos gépkocsibalesetet okoz, egy évet tölt börtönben, kizárják a pártból, anyját alacsonyabb belügyi állásba helyezik. Kiszabadulva műszaki fordító és lektor a Kohóipari Tervező Irodában, majd a Csepel Autógyárban és a KGM Autó- és Traktoripari Igazgatóságán dolgozik, szövetkezetek műszaki vezetője.

1956. október 15-től az Artex Külkereskedelmi Vállalat dolgozója. A forradalom bukása után – hivatalosan – Bécsbe költözött, ahol saját nevén export-import ügynökséget nyitott. 1961-ben tért vissza Magyarországra, miután részt vett egy külföldön élő magyar kettős ügynök hazalopásában. Körülbelül ettől az időponttól az angol-holland Shell cég magyarországi képviselője. 1967-ben ő szervezi meg az Interag képviseleti vállalatot2, amely ettől kezdve – egyebek között – a Shellt is képviselte. A cég élén maradt egészen a fegyelmi úton történt leváltásáig, 1978 augusztusáig.3 Az Interag-hoz történt kinevezésével egy időben lett szigorúan titkos állomány tiszt. D-144-es szt. rendőr századosként 1975. február 28-i hatállyal helyezték nyugdíjba a BM. III/II, a kémelhárítás 7. osztályáról, amely egyébként is a külkereskedelmi elhárítással foglalkozott. Az Interagos pozícióját ettől még megtartotta.

Ezt követően Gerő – GELACO AG néven - Lichtensteinben céget alapított, de hogy ez a cég mivel és kikkel üzletelt, arról nincs hiteles információ. 1986-ban Gerő több üzlettársával 120 millió dollárért megvásárolt egy kaliforniai olajfinomítót, de az ehhez szükséges pénzt – nyilvánvalóan felsőbb utasításra és több részletben - a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) bocsájtotta hitelként rendelkezésre. Ez a tranzakció jóval később – 1994-ben – komoly akadályt jelentett az MKB privatizációja során, de végül peren kívüli egyezség született.

Gerő 1988-ban Izraelbe távozott, majd állampolgárságot is szerzett, mégis visszaköltözött Bécsbe. 1990 szeptemberében – miután hónapokkal korábban interjút adott a magyar televíziónak – az emberrablási ügy miatt letartóztatják, és 13 hónapon át börtönben tartják. A következő években egészségi állapota folyamatosan rosszabbodott, bírósági ítéletre nem került sor. 1998-ban Bécsben halt meg.

1	Részletesen ld. Ilkei (2010), Dézsy (1999). Ezen írások tömörítvénye megjelent a MH, 2011. jún. 23-i számában és az interneten is http://www.flagmagazin.hu/politika/hirhedt_kulkercegek_es_eltuntetett_forinttizmilliardok_-_gero_dosszie Fontos részletek találhatók Borvendéd (2017) könyvében a 142-147. o.-n.
2	Formailag a vállalat már az alapítás pillanatában is részvénytársaság volt.
3	A Shell és az Interag által alapított vegyesvállalat 1989. januárjában jött csak létre. Ehhez Gerőnek már nem volt köze.