Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek


Halzl József (1933 - 2020)

Villamosenergia-ipari szakember, jobboldali politikai közszereplő. 1988-tól az MDF tagja. Az Antall-kormány 1991-ben állította az MVM Tröszt élére.
 
HVG portré
(részletek)
 
Halzl József
a Magyar Villamos Művek Tröszt új vezére
 
1991. május 18.
 
Győrött születtem, 1933 decemberében - tájékoztat a gyökerekről az MDF vezető energetikusa, akinek állásváltozása, elődjének villámgyors menesztése miatt, nagy nyilvánosságot kapott. (…) A középiskolában egy osztályba jár Szabó Ivánnal, az MDF fő gazdaságpolitikusával, akivel mind a mai napig jó barátságban van. Szabó és Halzl egyszerre kerülnek be a Műszaki Egyetemre is, 1952-ben; Halzl a hőerőgépész tagozaton tanul. … A friss diplomás 1957-ben az Energiagazdálkodási Intézetben (EGI) helyezkedik el, ez is maradt egyetlen munkahelye mostanáig. Nem vágytam sem el, sem többre. ismertek engem, nem voltam sohasem tagja a pártnak, s az én számból soha nem hangzott az el, hogy ,,elvtárs. Végül az EGI szakmailag amolyan ellenzéki fészek is volt... - magyarázza a hűség indokait. Azért lassan menetel felfelé, 1976-tól főosztályvezető, 1990-től az intézet egyik vezérigazgató-helyettese. 1987 őszén olvastam a Lakitelekről szóló híradást, s felkeltette a szimpátiámat. 1988-ban be is lép a Fórumba, majd: elhatároztuk, hogy nem várhatunk, ki kell lépnünk a porondra. Egy hét alatt 50 főt szerveztünk be a mozgalomba. 1989 óta Halzl a Fórum energetikai szakértői bizottsága egyik szóvivője, s részt vesz az MDF energiapolitikai koncepciójának kimunkálásában. Tagja lesz a Magyar Villamos Művek Tröszt felügyelő bizottságának. Május 10. óta pedig ő a tröszt vezérigazgatója.
- Kinevezése s elődjének menesztése nemcsak szakmai körökben kavart nagy viharokat. Megmondaná, ki kezdeményezte az 50 esztendős Hatvani György leváltását?
- Az ipari miniszter, aki a felügyelő bizottságtól is, amelynek magam is tagja voltam, véleményt kért ebben az ügyben.
- A felügyelőbizottsági szavazáson heten szavaztak. Ön miként voksolt?
- Először is két szavazás volt. Amit önök említettek, ott az volt a kérdés, hogy a szervezeti átalakulás igényel-e személyi változást is. Itt én igennel szavaztam. A másikon már az én alkalmasságom volt a tét. Ott egyhangúan mindenki igent mondott. Azon egyébként nem voltam jelen.
- Miért szavazott igennel?
- Mert bizalmi válság van a kormány és a tröszt között, ami tarthatatlan.
- Bár a politika szintjén ezt tagadták, Szegő Andrea, a villamos-ipari szakszervezet főnökasszonya egy nyilatkozatában mégiscsak elkottyantotta, hogy az ön elődje sok szállal kötődött a régi rend érdekképviselőihez... Szóval ez volt az indok...
- Az érdek-összefonódásokat Szegő nálam jobban látja. Én kívülálló vagyok. E kérdésben nem szívesen foglalnék állást.
- Azt mondják, elődje népszerű volt a trösztnél. Ön milyen lojalitásra számít?
- Abban bízom, hogy a többség számára világossá válik: a bizonytalanságot nem szabad hosszú távon fenntartani. Számítok persze rá, hogy lesz, akik nem veszik szívesen a cserét...
- Szóval lesz nagytakarítás?
- A gyöngyösi erőműnél már felmentették a korábbi főnököt, a Duna mentinél is pályázatot írnak ki. Természetesen nem lehet kizárni, hogy másutt is sor kerül majd hasonló lépésekre.
- Ön soha nem volt villamos műves. Hogyan fogja most átképezni magát?
- Ahol pótolnom kell ismereteimet, az a villamos gépek és a hálózatok. De végső soron, mint vezérigazgatónak nem kell minden területen vérbeli szakembernek lennem.
- Mennyi türelmi időt ad magának, hogy megismerje a tröszti átalakítás elődje által kidolgozott koncepcióját? Egyáltalán egyetért vele?
- Nekem az lesz talán a legfontosabb feladatom, hogy közös nevezőre hozzam az átalakulással kapcsolatos minisztériumi, tröszti és felügyelőbizottsági verziókat. Ugyanis három koncepció van, és ezek nem tökéletesen azonosak.
- És lesz hozzá elég energiája, ambíciója? Az OKGT 59 éves vezérét ugyanis nemrégiben éppen azzal az indokkal küldték el, hogy ebben a korban már ne várjon bele egy új koncepció megvalósításába. Na most, ön az 58-ikban van.
- Higgyék el, nagyon nehezen szántam rá magam, de annyian győzködtek, hogy végül csak megtörték az ellenállásomat. Ezt az új pozíciót nem kerestem magamnak. Végül azért mondtam mégiscsak igent, mert megfordult a fejemben, mi történik az üggyel, ha nem vállalom
- Szakmájában évek óta két nagy energiás csapat versengett egymással, az EGI és az Erőterv. Mi lehet az oka, hogy most az EGI győzött? Jókor álltak ki az MDF mellett?
- A mostani energiapolitikai koncepciót a mi intézményünk készítette elő. Hogy ezek a szakemberek most vezető pozíciókba is kerüljenek, azt a magam részéről érthetőnek vélem. A régi koncepcióban a Villamos Tröszt is benne volt, éppen az Erőtervvel együtt, vagyis egyértelműen kiszolgálták a Kádár-rendszer energiapolitikáját.
- Ön ellenezte a bős-nagymarosi vízerőmű-beruházást?
- Még 1988-ban kidolgoztam munkatársaimmal olyan alternatív megoldásokat, amelyek révén a vízerőmű leállítása esetén pótolni lehet a kieső villamos energiát. Olcsó gáz-gőz körfolyamatú hőszolgáltató erőművi blokkok építését javasoltuk. Úgy érzem, ez impulzust adhatott annak is, hogy fordult a kocka...
- Hogyan lehetett, hogy mégis szinte az utolsó percig csak a szakmán kívüli ellenzék hangját lehetett hallani, most pedig mintha mindenki - ön is - mindig a vízerőmű ellen lett volna?
- Működtek a reflexek: sokan úgy érezték, nem minden kockázat nélküli a tiltakozás. Mint felvidékinek egyébként nekem nem tetszett a Duna elterelése, a Csallóköz tönkretétele sem.
- Szóval most már tudjuk, ön mindig is ellene volt a gigantomániás erőműprogramoknak. Kanyarodjunk vissza ahhoz, hogy ön már egy székkel magasabban ül. Elárulná, mennyit keres ma egy magyar trösztvezér?
- Éppen annyit kapok, mint elődöm: bruttó 120 ezer forintot.
- Ez mennyivel több annál, amit az EGI-ben kapott?
- Jó másfélszerese.
- Mennyi időre tervez?
- Az átalakítás után új konstrukció lép életbe, a tröszt ugyanis a mai formájában megszűnik. Nem számítok semmire, nem is tervezek előre. Ha akkor is szükség lesz rám, nem fogok ellenállni.
 
 
Halzl 1994-ben MDF-es országgyűlési képviselőjelölt, a Budapest Bank IG tagja. 1996-2000 között – az MDNP jelöltjeként - a Hungária TV Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja. 1994-ben leváltják az MVM éléről, de 1998-ban ismét bekerül az addigra már nagymértékben átalakult MVM IG-be. 2002-ben ismét eltávolítják. 1994-től a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetségének elnöke. 1999-2002 között az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke. A 2003-ban alapított Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság társelnöke. 1991-től vezetője a Rákóczi Szövetségnek, amely a határon túli magyarság támogatásával foglalkozott. A szervezet irodája hosszú időn át az MVM székházában volt.
 

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 103 0

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-4//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave