Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Hargitai György

Külkereskedő, nagyvállalkozó. Az 1990-es évtized elejétől kezdve neve számos olyan privatizációs tranzakcióban bukkant fel, amely mögött bolgár és/vagy orosz befektetők álltak.

1972 és 1980 között a Videoton moszkvai kirendeltségét vezette, majd vezetője volt a Videoton Németországban bejegyzett külkereskedelmi cégének, a Waltham Electronic GmbH-nak. A cég egyik feladata az volt, hogy a magyar kormány és a KGST vezetőinek tudtával, illetve jóváhagyásával olyan számítástechnikai berendezéseket importáljon, amelyek szerepeltek a COCOM listán, s így elvben a szocialista országok számára hozzáférhetetlenek voltak.1 Minthogy ez a tranzakció sorozat mindvégig szigorú állami ellenőrzés alatt zajlott, a hitel és pénzügyeket az MNB bécsi leánybankja, a CW Bank bonyolította. Hargitai – vélhetően – ekkor már hosszabb idő óta svájci állampolgár is volt.

1989 júniusában Hargitai cégei – maga a Videoton Rt. és a Waltham Electronic – alapító tagjai voltak annak az Interprokom nevű szovjet vállalkozásnak, amelybe szovjet részről a Szojuzgazavtomatyika tudományos-termelési egyesülés és 19 természetes személy szállt be. Ezen a ponton került Hargitai közvetlen kapcsolatba Fazakas Imrével és Megdet Rahimkulovval, aki ekkoriban a szovjet egyesülés vezérigazgató-helyettese volt, de magántulajdonosként is részese volt az új cégnek.

1991-ben Hargitai üzleti érdekeltségébe tartozott a Gamex Kft., amely az akkor népszerű kaparós sorsjegyeket forgalmazta Express Money néven.2

Az Interprokom azután 1992-ben a nagykanizsai Dunántúli Kőolajipari Gépgyár privatizációs tenderén tűnt fel, ahol nyert is. (Addigra már az orosz cégben csak magánszemélyek maradtak.) A Waltham cég később a CW bank csődje kapcsán lett ismert3, Rahimkulov pedig előbb a Panrusgaz (⇓6.7.4), majd a Gazprom csoport magyarországi vezetőjeként és az orosz tulajdonban lévő Általános Értékforgalmi Bank vezetőjeként, majd meghatározó tulajdonosaként tett szert országos hírre és befolyásra.4

A rendszerváltás után ő alapította az S-Komplex Nemzetközi Biztonságtechnikai Kft.-t5, amely egyike volt az újonnan alakult nemzetbiztonsági szolgálat fedőcégeinek.6 Hargitai 1991-ben szerepet vállalt az Andrew Sarlós nevével fémjelzett Közép-Európai Fejlesztési Társaság felállításában is, mely az államtól elsőként vásárolta meg az ÁÉB 50%-át. Hargitai résztulajdonosa volt a budai Margitkert, illetve Mágnáskert éttermeknek is. 2009-ben neve felmerült az amerikai magánbefektetők által kezdeményezett, de végül nagyobb részt állami hitelekből épülő egerszalóki fürdőprojekt kapcsán is.7

1	Hargitai életének erről a korszakáról ld. Borvendég (2017) 80-89. o.
2	Dezső (2020) 184. o.
3	Számos forrás szerint a Waltham AG bukása volt a CW bank csődjének közvetlen kiváltó oka. Földvári (2000) 31-39. o., HVG, 2009. nov. 28.
4	HVG, 2001. ápr. 28.
5	A Hargitai and Partners nevű céget valójában Fekete János alapította az akkor Svájcban élő Harigati György társaként. Benda (1999) 440. o.
6	Kőszeg (2007).
7	HVG, 2009. nov. 28.