Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Hatina, Slavomir (1947)

Szlovák mérnök, ipari vezető, nagyvállalkozó, a MOL egyik fontos üzleti partnere és résztulajdonosa.

Pályáját 1970-ben kezdte a csehszlovákiai Slovnaft olajipari vállalatnál. Hatina 35 évig volt a Slovnaft kötelékében, ahol eredetileg szakmunkásként kezdte, de a MOL Rt. belépését megelőzően már hosszú éveken át a nagyvállalat vezérigazgatója, azt követően pedig évekig az igazgatótanács elnöke volt. Később egy olyan magánszemélyekből álló szlovák cégcsoport, a Slovintegra élén állt, amelyik közel 9%-os, 60 Mrd Ft értékű részesedéssel 2004-ben a MoL egyik legnagyobb tulajdonosa volt (⇓6.7.10).1

A Slovintegra zártkörű részvénytársaság így tulajdonosi struktúrája nem publikus, de feltételezhető, hogy Hatina kezében meghatározó tulajdoni hányad van. Megalakulása óta ő a társaság elnöke, vezető pozíciót töltött és tölt be a Slovnaftban, 2002 októberében tagja a MOL FB-nek, miután 1999-ben meghatározó szerepe volt a Slovnaft és a MOL összeolvadásában.

A Slovintegra részvénytársaság 1995 áprilisában alakult a Meciar- kormány által favorizált menedzseri- alkalmazotti részvénytársaságként. A 2,3 millió koronás alaptőkéjéből a részvények 51%-át a vállalat 19 csúcsmenedzsere birtokolta, a maradékon pedig a több mint 4500 alkalmazott osztozott. Az állami privatizációs ügynökségnek köszönhetően a Slovintegra gyorsan többségi tulajdont szerzett a Slovnaftban, meglehetősen kedvezményes áron. Miközben az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) 1995-ben egy 10%-os csomagért 1000 koronát fizetett részvényenként, a Slovintegra 156 koronás árfolyamon jutott hozzá az első 39%-hoz. A vételár elvben 6,4 Mrd korona volt, de ezt több módon is csökkenthették. A kifizetendő 1 Mrd korona hitelekkel finanszírozható volt. Néhány hónappal később újabb 18,5%-hoz jutottak, szintén 155 koronás árfolyamon. A 385 M koronás vételár előteremtéséhez elegendő volt eladni piaci áron egy 2,5%-os csomagot a korábban megszerzett részvényekből.

A Meciar-kormány bukását követően 1998 végén az új kormány több privatizációt is felülvizsgáltatott. Így a Slovnaft privatizációját is, melynek eredményeképpen módosították a szerződési feltételeket és a Slovintegra visszaadta az állami vagyonügynökségnek a részvények 10%-át. A felek megegyeztek, hogy ezáltal a Slovnaft privatizációja végleg lezárult.

1999-ben, amikor Hatina úgy döntött, hogy az általa vezetett Slovnaft a MOL-lal fuzionál a cég pénzügyi helyzete miatt kényszerhelyzetben volt, mégis stratégiai döntést hozott. A lehetséges alternatívák közül – a Slovnaftért jelentkezett a lengyel PKN és az osztrák ÖMV is – a hosszú távon ígéretesebb ajánlatot választotta, amely révén lehetőség nyílt az olajipar regionális konszolidációjának megvalósítására.

2000 áprilisában az osztrák ÖMV előtt a MOL lett a befutó, 36 USD-s árfolyamon vásárolta meg első, 36,2%-os csomagját. A 262 M USD-s vételárból 150 milliót 20%-os tőkeemelésre fordítottak, 112 millióért pedig megvásároltak 15%-ot a Slovintegrától a tőzsdén. 2003 márciusában egy összetett konstrukció keretében a MOL megvette a Slovintegra és a Slovbena cégek maradék 31,6%-os részesedését, összességében 362 M USD-ért. Ebből azonban 277 M USD tulajdonképpen egy részvénycsere-ügylet volt, hiszen a MOL 1%-nyi A sorozatú saját tulajdonában lévő részvénnyel és 10%-nyi – zártkörű tőkeemelés keretében kibocsátott és egy ideig korlátozottan forgalomképes – C sorozatú új részvénnyel fizetett. A MOL összesen, a nyilvános ajánlat keretében felvásárolt részvényekkel együtt kb. 860 M USD-t költött a Slovnaft megszerzésére.

2001 decemberében Hatina lemondott a Slovnaft vezérigazgatói posztjáról, majd 2005. február 8-án az IG elnöki pozícióról is, de továbbra is megőrizte részesedését a Slovintegra-ban. Lehetséges, hogy ő és a Slovintegra fokozatosan eladták MOL részesedésüket is. Ennek azonban részben ellentmond az a tény, hogy 2007 áprilisában Hatina MOL FB tagságát újabb öt évre meghosszabbította a közgyűlés.