1986-ban végezte el az MKKE-t, tagja volt a Rajk László Szakkollégiumnak. Első munkahelye a Deutsche Bank, majd az Unicbank volt. 1989-től az OKHB – a későbbi K&H Bank – munkatársa, egyik vezetője, majd vezérigazgató-helyettese. Meghatározó személyes kapcsolata Csányi Sándorral és Csák Jánossal innen datálódik. 1994-2001 között a Takarékbank vezérigazgatója. Sokak szerint Hernádi közvetlenül Csányinak köszönhette kiemelkedő karrierjét az 1. Orbán-kormány idején.

Mint afféle Jolly Jókert, Hernádit Orbán számos állami cég élén kipróbálta. 1999. február 24-től áll kapcsolatban a MOL-lal – előbb IG tag, majd 2000. július 7-től IG elnök, végül 2001. június 11-től elnök-vezérigazgató.

Hernádi szerepet játszott a CD Hungary privatizációjában is: egyik alapítója volt a Szinva Kft.-nek, amelyen keresztül a vállalat az OTP-hez került. Magánvagyonának jó részét MOL-vezetőként szerezte: vezetőként ő is nagy volumenű részvényopcióhoz jutott, amelynek lehívását az OTP segítette hitel nyújtásával. De működött a kapcsolat fordítva is: kedvezményes úton Hernádi nagy mennyiségű OTP részvényt is vásárolt.

2000. május 29-től a Malév IG tagja, majd egy rövid ideig az IG elnöke is.

A Manager Magazin 2006. évi 100-as listáján Hernádi 4 Mrd Ft-ra becsült vagyonával a 88. volt.

2011. április 29-től Hernádit beválasztották az OTP Bank külső IG tagjainak sorában. Egyes megfigyelők ezt már úgy értékelték, mint egy fajta visszavonulási útvonal kijelölését. Az minden esetre tény, hogy kb. ettől az időponttól kezdve – több irányból is – egyre nőtt a külső nyomás a MOL-ra, és személy szerint Hernádira. 2011. július első napjaiban Hernádit a horvát hatóságok hivatalosan is korrupcióval gyanúsították meg, és kikérték a magyar hatóságoktól. 2013 szeptemberében – miután Horvátország EU-tag lett - európai letartóztatási parancsot is kiadtak ellene (⇓9.5.8). 2014 tavaszán-nyarán Hernádi 4 hónapra visszavonult a MOL irányításából, de október 1-én azután mégis újra felvette a munkát és visszavette a cég irányítását.1 Közben Magyarországon is büntető per indult ellene – ugyanebben az ügyben, egy a MOL-hoz közel álló személy magánvád-indítvány alapján. A szándék az volt, hogy amennyiben ebben a perben felmentik, akkor másutt sem tárgyalhatják a bűnügyet. Ez a terv nem jött be, a jogerős ítélet kimondta, hogy a magánvádas indítvány nem vehető figyelembe. A büntetőeljárást úgy szűntette meg a magyar bíróság, hogy a bűnösség kérdésében törvényes vád hiányában nem foglalhat állást.2 Hernádi ügye súlyosan megterhelte a magyar-horvát államközi kapcsolatokat is. Sorozatos eljárási jogviták nyomán az INA-val kapcsolatos megvesztegetési ügyben a zágrábi bíróság elsőfokú ítélete 2019 végén született meg: Hernádi 2 évet kapott. Ezt a döntést a magyar fél természetesen megfellebbezte.

2009 nyarán Hernádit kinevezték a Maecenas Univeritatis Corvini Alapítvány, vagyis a Budapesti Corvinus Egyetemet működtető szervezet kuratóriumi elnökének.