Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Járai Zsigmond (1951)

Biharkeresztesről, értelmiségi családból indult a pályája, amelynek során számos politikai irányzatnak dolgozott.

Az MKKE elvégzése után 1976-ban az Állami Fejlesztési Bankban (ÁFB) kezdte szakmai pályafutását. Ezt követően két évig Mongóliában dolgozott, hogy ott mit csinált arról semmiféle információ nincs.1 1982-ben a BM III-as Főcsoportfőnökségének III/II-es csoportfőnöksége, a kémelhárítás beszervezte, de erre csak 2002 augusztusában derült fény. A beszervezés tényét akkor – az ún. Mécs bizottság előtt és a sajtóban - Járai maga is elismerte.2 Járai az MSZMP-nek is tagja volt.3

1987-ben az ÁFB átszervezése nyomán került a Budapest Bankba, ahol 1988-ban vezérigazgató-helyettes lesz. Jelentős szerepet vállalt az értékpapírpiac és budapesti tőzsde felélesztésében, 1988. július 1-től az értékpapír piaci tőzsdetanács, majd a Tőzsdetanács elnöke. Ezt követően 1989 márciusától a választásokig – tehát több mint egy évig - a Németh kormány pénzügyminiszter-helyettese és egyben az Állami Bankfelügyelet vezetője is.

1990 szeptemberétől – Mark Odescalchi ajánlásával - a James Capel & Co. brókercég londoni irodájának kelet-európai részlegében dolgozik, jól lehet az MDF-kormány is pénzügyminiszter-helyettesi pozíciót ajánlott neki. 1992-ben tért vissza Magyarországra, ahol a James Capel (későbbi nevein: Samuel Montague, majd HBSC) budapesti irodáját vezette. Tanácsadóként a James Capel részt vett, a Danubius, a Pharmavit és a Pick tőzsdei privatizációjában, de benne volt a MASPED eladásában is. Érdekeltek voltak a Videoton és a Centrum privatizációjában is, de a megbízást elvették tőlük.4 Ebben az időben már Orbán Viktor szűkebb gazdasági tanácsadói köréhez tartozott.

1995 februárjában pályázat útján került az MHB élére, egy olyan pillanatban, amikor nem csak az ország legnagyobb kereskedelmi bankja, de a Pénzügyminisztérium és az MNB is vezető nélkül volt. A bank IG elnöke akkor Apró Piroska volt. Ezt megelőzően azonban Horn a pénzügyminiszteri posztot is felajánlotta neki, de azt nem fogadta el.

Járai tehát Bokros Lajossal és Surányi Györggyel egy időben került újra pozícióba. Egy évvel később, amikor Bokros Lajos már nem volt miniszter, egymás ellen szálltak ringbe a Tőzsde elnöki pozíciójáért. Egyikük sem kampányolt: Bokros veszített, Járai nyert. 1996. április 12. és 1998. július 7. között volt BÉT elnök. Járai három évet töltött az MHB-ban. A sikeres privatizáció után egy évvel, 1998 tavaszán, vagyis a választások idején jelentette be távozási szándékát, de formálisan az év közepéig maradt a bankban.

Az MHB-ból a Surányi György vezette MNB-be tartott, ahol tanácsadói posztot kapott. A FIDESZ kormányalakítási tárgyalásai során neve váratlanul bukkant fel. Korábban ugyanis Urbán László volt a hivatalos pénzügyminiszter-jelölt. Az utolsó pillanatban Orbán Viktor választása mégis Járaira esett, így ő lett a FIDESZ-kormány első pénzügyminisztere. Ebben a hivatalában 908 napot töltött, többet, mint bármelyik elődje 1990 óta. Utóda Varga Mihály lett, Járai az MNB élére – vagyis Surányi György helyére - került, ahol 2007 februárjáig maradt.

2007-ben kezdeményezője volt a CIG Pannónia Életbiztosító Zrt. megalapításának. Balszerencséjére a bevont külföldi partner, a Lehmann Brothers befektetési bank 2008 szeptemberében csődbe ment. Mint a biztosító egyik nagy tulajdonosa, Járai kezdettől – 2013. október 1-ig - az FB elnöke volt.

A 2010-es választások előtti hónapokban Járai neve felmerült, mint lehetséges pénzügyminiszter, de egy nappal az április 11-i első fordulót követően bejelentésre került, hogy Járai az április 29-i közgyűlést követően a MOL IG tagja lett, ami – indirekt módon - a várható pénzügyminiszteri kinevezés cáfolata is volt.

2010. november 16. a 2. Orbán-kormány kinevezte az MNB FB tagjának és egyben elnökének. Járai javadalmazásáról jogi vita támadt. Egy héttel a kinevezés után, Nyikos László (Jobbik), a költségvetési bizottság elnöke módosító javaslatot nyújtott be, melynek értelmében a felügyelő bizottság elnökének tiszteletdíja e törvény által meghatározott fix összeg. A tiszteletdíj mértéke havi bruttó 1 millió 200 ezer forint. Az indokolás szerint mindenkinek joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének (lex Járai).

Pár hónappal később Járait a köztársasági elnök kinevezte az átalakított Költségvetési Tanács tagjának is. Erről a pozícióról 2012. január 10-én lemondott, és több kormányt - különösen pedig Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert - bíráló nyilatkozatot tett a médiában.

1	Járai (2007) 350 oldalas önéletírása sem említi ezt a tényt.
2	http://index.hu/belfold/ugynoko0824/, http://www.origo.hu/itthon/20020816marharom.html
3	Egyes források szerint nem volt tagja. http://www.origo.hu/gazdasag/20120701-hogyan-kozeledett-jarai-zsigmond-a-FIDESZhez-es-miert-tavolodott-el.html
4	Járai visszaemlékezéseit ld. Magyarország évtizedkönyve (A rendszerváltás 1988-1998). Bp. 1998. 843. o.