Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Kamarás Miklós (1945)*

Gépészmérnök, okleveles közgazda és könyvvizsgáló. A magyar privatizáció egyik meghatározó személyisége. Az SZDSZ jelöltjeként 1994-96 között az ÁV Rt. IG tagja, egyben a cég pénzügyi-gazdasági vezérigazgató-helyettese is; 2002-2004 között, illetve 2009-2010-ben az állami vagyonkezelő, az ÁPV Zrt., illetve az MNV Zrt. vezérigazgatója volt.

Kamarás 1963-72 között a Telefongyárban, majd a Fémfeldolgozó Szövetkezetben diszpécser, később üzemmérnök. 1972-89 között annál az Építőgépgyártó Vállalatnál vezető, majd vezérigazgató, ahol Kuncze Gábor is dolgozott. 1989-től tanácsadó cégeknél dolgozott, illetve ügyvezető igazgatója volt hat kft-nek.1 1991-től 1994 márciusáig Kuncze és Kamarás tulajdonostársak voltak a Tallér Auditáló és Gazdasági Szolgáltató Kft.-ben.2

1994. október 3-án nevezték ki IG tagnak és vezérigazgató-helyettesnek az ÁV Rt.-be, és folytatólagosan tag maradt az ÁPV Rt.-ben is. Pontosan két évvel később, a Tocsik-ügy kapcsán, az IG teljes körű leváltásakor 1996. október 4-én Kamarás is elvesztette pozícióját. Személyes felelősségének kérdése is felmerült, de a rendelkezésre álló hanganyag alapján a rendőrség nem tudta eldönteni, hogy a Tocsik-ügyben elhíresült IG szavazásokon Kamarás milyen álláspontot képviselt, s egyáltalán ott volt-e. Ezért ő nem került a vádlottak padjára. Egyes hírek szerint 1997-ben a privatizációs szervezet új igazgatósága a Tocsik-ügy lezárásaként - közvetett felelőssége miatt - anyagi szankciót alkalmazott vele szemben.3

Leváltása után az ÁPV Rt.-től a Deloitte & Touche könyvvizsgáló céghez került, majd onnan a továbbra is működő Tallér-hoz ment vissza, amely ekkor már Ex Asse néven működött. Később a Reorg Rt. vezetője volt.

A 2002-es kormányváltást követően, május 28-án az SZDSZ javaslatára Kamarás Miklóst a pénzügyminiszter az ÁPV Rt. vezérigazgatójának és az IG tagjának nevezte ki. 1998-2002 között Kamarás tagja volt a Rába Rt. IG-nek (elnök), a Bábolna Rt. IG-ének, a MOL Rt. FB-jének (elnök) és a Reorg Apport Rt. IG-jének. Miután 2002-ben visszakerült az ÁPV Rt.-hez, a következő pozíciókat tartotta meg: MOL Rt. IG, Baugép Kft. FB (elnök), Reorg Rt. IG (elnök). 2006 májusától a Vértesi Erőmű Rt. elnöke is lett. 2004 nyarán – még a kormányválság kirobbanása előtt –, családi okokból felmentését kérte az ÁPV Rt. vezetése alól. Távozásakor, 2004. október 1-én a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti keresztjével tüntették ki. Ő volt a privatizációs szervezet első és egyetlen vezetője, aki önként és kitüntetéssel távozott hivatalából. Mintegy végkielégítés gyanánt megtarthatta IG tagságát a MOL-ban, sőt kinevezték a Budapest Airport Rt. (BA) IG elnökének is. Pár hónappal később - miután a MOL vevőként beállt a BA kérői sorába - kiderült, hogy ez a két pozíció összeférhetetlen, ekkor lemondott a BA IG tagságáról.

2006 őszén Kamarás neve ismét felvetődött, egyfelől ismét ÁPV Rt. vezetőként, másrészt a MÁV lehetséges elnökeként. November 1-től a MÁV újjáalakult IG-jének tagja lett, a hónap közepén pedig megkapta az elnöki funkciót is. 2008. október 6-án – egy súlyos vasúti szerencsétlenséget követően – lemondott elnöki funkciójáról.

2009. július 16-ai dátummal a pénzügyminiszter 1 évre Kamarást nevezte ki - a leváltott Tátrai Miklós helyett – az MNV Zrt. vezérigazgatójának. Látványos gesztussal Kamarás úgy vállalta el a posztot, hogy bejelentette, 4,7 M Ft-os havi fizetését teljes egészében jótékonysági célra fogja átutalni a Kormány által működtetett ún. Krízis Alapba.4 Augusztus elején Kamarás elfoglalta a korábbi egyik SZDSZ-jelölt, a lemondott Varga Gusztáv László helyét a Vagyontanácsban. Kinevezése 6 évre szólt.5

A 2010-es országgyűlési választás első fordulóját követő napon Kamarás – Akar Lászlóval és Kemenes Ernővel egyidejűleg - jelezte a MOL IG-nek lemondási szándékát a 2010. április 29-én tartandó éves rendes közgyűlés berekesztésének hatályával. A 2010-es választások után – a Vagyontanács többi tagjával együtt – lemondott tisztségéről. Vezérigazgatói megbízatása az MNV Zrt. nyilvántartása szerint 2010. június 10-ig tartott.

Később a TVK IG tagja lett.

1	Figyelő, 2002. júl. 4-10.
2	HVG, 2002. jún. 8., VG, 2002. dec. 18.
3	Heti Válasz, 2008.aug. 28.
4	Ez így is történt, a 2010-es választásokig Kamarás volt a Krízis Alap legnagyobb magánbefizetője, NG, 2010. ápr. 19.
5	A köztársasági elnök 82/2009. (VIII.5.) KE határozata a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjainak kinevezéséről.