Kocsis István 1993. szeptember 6-án került az ÁV Rt.-be vezérigazgató-helyettesi rangban, s ugyanebből a pozícióból távozott 1997. december 31-én.1 Kinevezésekor bekerült az ÁV Rt. IG-be is, ebből a tisztségéből 1995. június 15-én - az ÁPV Rt. megalakulásakor - mentették fel. Lascsik Attila felmentése után, Kocsis 1996. június 1. és október 30. között az ÁPV Rt. vezérigazgatója. Mindösszesen tehát több mint négy évet töltött a vagyonkezelőnél csúcsvezetői beosztásban.

Pályája kezdetén Kocsis közel 15 évig tanított és kutatott a BME-n, oktatóként megragadt az adjunktusi fokozatnál. Tagja volt a BME pártbizottságának, és 1985-ben kollégiumi igazgatónak is kinevezték. Eközben - 1978-79-ben - a Vegytervben a Paksi Atomerőmű tervezési munkáival foglalkozott.

MSZMP-s funkciója ellenére - több volt kollégája és diákja szerint is - a pártban renitensnek számított. Az általa vezetett Kármán Tódor Kollégiumban aktív diákköri élet folyt: a 80-as évek végén egymásnak adták a kilincset a reformok szükségességéről beszélő előadók, Hankiss Elemértől Lengyel Lászlóig, Bihari Mihálytól az amerikai nagykövetig. Elintézte, hogy az egyetem nyomdájában hivatalosan indexen lévő könyveket sokszorosítsanak: sok egyéb mellett kiadatta Orwell 1984-ét vagy a román titkosszolgálat éléről Amerikába szökött Pacepa emlékiratait. Kapcsolatban volt a KISZ reformköreivel, kirándulásokra, előadásokra járt. A rendszerváltás idején is aktívan politizált, egyetemi irodájában MDF-szervezetet alapított.

Kocsis hosszú éveken át szinte minden munkahelyén árnyékként kísérte Latorcai Jánost, akinek bizalmas munkatársa és barátja volt. Kapcsolatuk még a gépszerkezettani tanszéken együtt töltött időkből datálódik - Kocsis Latorcai tanítványa volt. Amikor Latorcai leigazolt a KDNP-be, kollégái Kocsist buzgó kereszténydemokrataként ismerték. (Amikor 1996 novemberében a KDNP-ben kiéleződött a személy harc Giczy György és Latorcai között, Latorcai ellen felhasználták Kocsishoz fűződő barátságát is, meg azt az apróságot, hogy a már nem-miniszter Latorcait Kocsis fizetés-kiegészítés-ként betette egy állami erdőgazdaság igazgatóságába.) 1991-92-ben Kocsis a Fegyver és Gázkészülékgyár Célgépgyárában dolgozik beosztott mérnökként. Amikor egy névtelen bejelentésre alapozott IKM ellenőrzés nyomán kiderül, hogy a gyárban a futószalagról számjelzés nélküli géppisztolyok jönnek le, a botrányt úgy tusolják el, hogy a vezetés első vonalát menesztik. Így lett Latorcai vezérigazgató, Kocsis főmérnök. 1992-93-ban követi Latorcait az IKM-be, ahol hamarosan helyettes-államtitkárrá nevezték ki. Ebben az időben Kocsis tagja volt a DUNAFERR IG-nek is. Kocsist a Latorcai-családhoz üzleti kapcsolatok is fűzték: az Egopolis Befektetési és Kereskedelmi Kft.-ben Kocsis és Latorcai feleségei voltak üzlettársak. Ugyancsak üzlettárs volt ebben a vállalkozásban Boros Imre cége, a Finconsult Kft. is.2

Kocsis 1993-ban került az ÁV Rt.-be, ahol mindvégig konfliktusban állt az akkori vezetővel, Szekeres Szabolccsal. Az ÁPV Rt. megalakulásakor - 1995 nyarán - pártközi viszály tört ki Kocsis személye kapcsán. Az MSZP és Suchman Tamás ragaszkodott ahhoz, hogy megkapja a vezérigazgató-helyettesi címet, az SZDSZ ezt minden áron meg akarta akadályozni. Az Igazgatóság két ízben is szavazott ebben az ügyben. Végül győzött az erő: Kocsis vezérigazgató-helyettes lett. Kocsis – talán saját maga számára is váratlanul - 1996. június 1-én kapta meg Lascsik Attila pozícióit3: vezérigazgató lett és tagja az ÁPV Rt. Igazgatóságának. Pár hónappal később, 1996. október 4-én, a Tocsik-ügy kapcsán (⇓9.5.5) az Igazgatóság teljes körű leváltásakor ő is kikerült az IG-ből, de még előtte egy nappal – vagy esetleg visszadátumozott módon? - aláírta a DUNAFERR később nagy botrányt kiváltó vagyonkezelési szerződését.

Az ÁPV Rt. új IG-je még teljes létszámban fel sem állt, 1996. november 1-i hatállyal sietve máris kinevezték általános vezérigazgató-helyettesnek. Pozíciója még hónapokon át megingathatatlan volt, s még arra is sikerrel rá tudta venni az ÁPV Rt. új vezetését - Csiha Juditot, Kovács Árpádot és a vezérigazgató Szabó Pált, hogy támogassák az ún. Magyar Holding koncepciót - azaz az ÁPV Rt. átmentését a privatizáció utáni időkre. Külső szemlélő számára ehhez képest váratlan volt Kocsis távozásának időzítése 1997. december 31-re.

Mint később nyilvánosságra került, Kocsis közös megegyezéssel és 10 millió Ft végkielégítéssel távozott a privatizációs szervezettől.4 Pár hónappal később az is kitudódott, hogy Németországban vállalt munkát - az RWE egyik áramszolgáltatójához került főosztályvezetői beosztásba5, havi fizetése az RWE-nél 18 ezer DM volt.6 Ez a fejlemény egyszer csak rávilágított a privatizációs szervezet vezetőire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok egyik hiányosságára. Arra ugyanis volt szabály, hogy egy privatizátor ne mehessen privatizált vállalathoz dolgozni, de arra a lehetőségre a jogalkotó nem gondolt, hogy mi van akkor, ha a privatizátor a vevő alkalmazásába áll. Kocsis esetében pontosan ez történt. Két év után tért vissza Magyarországra. Előbb az RWE tulajdonban álló ÉMÁSZ vezérigazgatója lett, később átvette az ugyancsak RWE kézben lévő budapesti ELMÜ irányítását. 1997 áprilisában bekerült az OTP Bank IG-be, s feltehetően ezzel is összefügghetett, hogy befektető társa lett Csányi Sándornak a Villányi Borászat Rt.-ben, a Gemenc vadásztársaság FB elnöke lett stb.

A 2002-es választások után távozott az RWE-től és ismét állami szolgálatba állt. A Paksi Atomerőmű vezérigazgatója, s egyben az MVM IG tagja lett. 2004 decemberében a leváltott Pál László utódaként az MVM megbízott vezérigazgatója, majd 2005. január 13-tól kinevezett vezérigazgatója. Mellette megtartotta IG tagságát a Paksi Atomerőműben is. Nagy tervei voltak: az MVM-ből ismét vertikálisan szervezett holdingot akart csinálni. Három éven át úgy tűnt, hogy minden e tervek szerint halad. 2008 márciusában – a nagy politikai viharokat kiváltó népszavazást követő napokban – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök váratlanul bejelentette, hogy Kocsist le fogja váltani az MVM éléről, és alapjaiban újragondolja a vállalatcsoport jövőjét. Mivel az elkövetkezendő hetekben – a kormány-koalíció felbomlása miatt - Gyurcsány pozíciója is megrendülni látszott, sokan feltételezték, hogy Kocsis ezt a válságot is túléli. Nem ez történt: az MVM 2008. május 9-én megtartott, éves rendes közgyűlésen május 31-i hatállyal minden funkciójából felmentették. Viszont pár héttel később, június 14-én megkapta Csepi Lajos korábbi elnöki funkcióját a MÁV Start Zrt. IG-jében. Majd 2008. szeptember 1-től a BKV vezérigazgatója lett, méghozzá úgy, hogy pályázata alapján kapott kinevezést a Főváros politikai vezetőitől.

2009 márciusában súlyos vádak merültek fel Kocsis 2006-2008 közötti MVM-beli vezetői döntéseivel kapcsolatban (⇓9.5.9). Egy KDNP-s képviselő ez ügyben interpellált az Országgyűlésben és vizsgálóbizottság felállítását követelte. Elsősorban a Kapolyi Lászlóval, illetve a Szász Andrással kötött üzletek okozta károk miatt az MVM IG-je hűtlen kezelés miatt feljelentést is tett ellene a Központi Nyomozó Irodánál, amely áprilisban nyomozást is kezdett.7 Ugyancsak a rendőrséghez fordult a Vértesi Erőmű igazgatósága is (⇓6.5.12).

A személyét érő támadások hatására Kocsis 2009 augusztusában lemondott a MÁV Start elnöki pozíciójáról, de a BKV-s vezérigazgatói stallumát meg tudta tartani. Az MVM-hez kapcsolódó, 11 tranzakció ügyében Kocsist 2011 augusztusában gyanúsítottként hallgatta ki a Nemzeti Nyomozó Iroda. Néhány nappal később, 2011. szeptember 5-én Kocsis – közös megegyezéssel – távozott a BKV-tól. Új munkahelye az OTP Merkantil Bankja lett. 2012 januárjában Kocsis BKV-s működése kapcsán 6 szerződés vonatkozásában is nyomozni kezdett a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya, a BKV székházában házkutatást is tartottak, majd májusban – két, a Hagyó ügytől elkülönülten kezelt tanácsadói szerződés kapcsán – hűtlen kezeléssel gyanúsították meg.8

Az MVM 2006-2008 közötti ügyeivel kapcsolatban (⇓6.5.14) az NNI 2012 nyarán készült el a vádirattal: Kocsist és 6 társát – köztük Kapolyi Lászlót - hat vádpontban, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel, és 15 Mrd Ft károkozással gyanúsították meg, hozzátéve, hogy ebből 12 Mrd megtérült. 2013 decemberében egy horvátországi szállodabérlés és egy ciprusi offshore céggel kötött vagyonkezelői szerződés miatt a Fővárosi Főügyészség bűnszövetkezetben elkövetett sikkasztás és hűtlen kezeléssel Kocsist külön is megvádolta két további, MVM-hez kapcsolódó 2007-es ügyben, több mint 2 Mrd Ft kár okozást említve.9 Ez elsőfokú bírósági tárgyalás 2013 októberében kezdődött el Kaposváron. Az elsőfokú, felmentő ítélet 2015 júniusában született meg.10

Később Kocsis neve annak kapcsán is előkerült, hogy a KNYF Kiss Ernő dandártábornokot, az ORFK egykori bűnügyi főigazgatóját, a szervezett bűnözés ellen felállított Központi Bűnüldözési Parancsnokság vezetőjét folytatólagos, vesztegetést állítva elkövetett befolyással való üzérkedéssel gyanúsította meg. A vádirat szerint Kiss 2011-ben azt ajánlotta Kocsisnak, hogy 3 M € fejében Pintér Sándor belügyminiszter és Polt Péter legfőbb ügyész segíteni fog abban, hogy Kocsist tisztára mossák az MVM ügyben. Lapjelentések szerint Kisst éppenséggel Kocsis jelentette fel, miután önmagára nézve is terhelő vallomást tett.11 A perben Kocsis tisztázta magát, az elsőfokú ítélet Kiss Ernőt marasztalta el befolyással való üzérkedésért: három év letöltendő börtönt kapott12, amit a 2. fok - jogerősen – 4,5 évre emelt13.14

Az MVM-ben elkövetett korrupciós bűncselekményeket 2016 májusában a Pécsi Ítélőtábla a bizonyítékok “súlyosan okszerűtlen mérlegelése miatt négy vádlott vonatkozásában nem találta megalapozottnak, s ezért hatályon kívül helyezte a 2015-ös, 1. fokú, kaposvári ítéletet; egyúttal Kocsissal és három társával - a 2., a 7. és 8. rendű vádlottal - szemben új eljárás lefolytatását rendelte el. Ezt a Kaposvári Törvényszék folytatta le. Ez a bíróság 2018 márciusában Kocsist (és egyik vádlott társát) bizonyítottság hiányában minden vád alól felmentette.

Egy évvel később az ügyet másodfokon ismét a Pécsi Ítélőtábla vizsgálta. Ez a bíróság Kocsist 5 év letöltendő börtönbüntetésre Kocsis tanácsadóját, Szász Andrást 3 év börtönre ítélte. Varga-Sabján László egykori MVM-menedzsert 2 év börtönre ítélte, 3 évre felfüggesztve. Kocsis István feleségét orgazdaságban és pénzmosásban is érintettnek találták, de esetében a bíró nem említett büntetést, vagyis fenntartotta az elsőfokú bíróság által rá kiszabott, 2 ½ év felfüggesztett börtönt. A Pécsi Ítélőtábla Krémer László vezette tanácsa Kocsis Istvánt társtettesként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelésben és sikkasztásban találta bűnösnek.15 Mellékbüntetésként öt évre eltiltották a közügyektől, valamint gazdasági társaság vezetői tisztségének betöltésétől is. Kocsist és a másodrendű vádlottat a tábla egyúttal arra is kötelezte, hogy 15 napon belül 5 millió 50 ezer eurós kártérítést és annak késedelmi kamatát fizesse meg az MVM részére. A több mint 6 M Ft-os bűnügyi költség mintegy felét - különböző arányban - ugyancsak a vádlottaknak kell viselniük. 2019 novemberében, harmadfokon, a Kúria hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt, jogerősen 5 év börtönbüntetésre ítélte Kocsist és még 2 millió forint büntetést is kiszabott rá. Kocsis 2020 márciusában vonult be a viszonylag jó körülményeket biztosító, kecskeméti börtönbe. Nem teljesen meglepő módon fogsága idején több alkalommal is szabadságra mehetett és ekkor magasszintű kormányzati tényezőkkel tárgyalt Paks I-gyel kapcsolatos problémákról.16