Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek


Kovács Gábor (1957)

Bankár, műgyűjtő és mecénás. A Bankár Holding Rt. egyik fő tulajdonosa és vezérigazgatója, MSZP-közeli nagyvállalkozó. Kezdetben az MSZP-hez fűződő személyes kapcsolatainak köszönhette üzleti sikereit, 2010 után azonban megtalálta az együttműködés módját a FIDESZ-es vezetőkkel, elsősorban Lázár Jánossal.1
Egyetemi diplomáját Moszkvában, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (IMO) szerezte. Dolgozott az MNB Devizagazdálkodási Főosztályán, onnan a Citibankhoz került - előbb a budapesti, később a londoni irodába.2 1989-ben pedig, még mint a budapesti Citibank ügyvezető igazgatója, egyik kiötlője és szervezője az Ápisz-privatizációnak.3
Londonból való hazatérése előtt két évvel, 1989-ben alapította a Bankár Kft.-t, amely az ÁVÜ által már privatizált, ám csődközeli állapotba jutott cégek (Röltex, Kanizsai Sörgyár) felvásárlásából és újraértékesítéséből, valamint deviza- és ingatlanügyletekből gyarapodott. A cégben Mátyásfalvi György és Réthy Imre voltak közvetlen kollégái és tulajdonostársai. Gyors növekedés nyomán a cég holdinggá alakult, és tevékenysége egyre szerteágazóbb lett. Pl. ők végezték a Dunabank csendes kivezetését a bankpiacról, ők kezelték az 50 millió USD-s Hungarian Capital Fund-ot, magánkórházat építettek Telkiben. (Ezt csak 2013-ban tudta továbbértékesíteni.)
Kovács 2000-től kezdve fokozatosan visszavonult az aktív üzleteléstől. 2003-ban a csoport vagyonában már csak a Sasad Rt., az Agárdi Mezőgazdasági Rt., és a Bakony Művek maradt meg. A társaság részvényeinek 99%-a 2003-ban Kovács személyes tulajdona volt. 2004-ben Kovács megvásárolta a BÉT-en jegyzett Skoglund céget, s ezzel lehetőséget kapott arra, hogy a Sasad Rt.-t ezen az áttételes módon tőzsdére vigye. Az Eger környéki Gróf Butler Borászatban is többségi részesedése van.
A Magyar Hírlap 2002-os, 100 leggazdagabb magyar listáján Kovács Gábor már a 16. helyen állt. Kovács 2003-ban – a magyar milliárdosok közül elsőként – jelentős összegű, 3 Mrd Ft készpénzadománnyal felállított alapítványt hozott létre a kortárs képzőművészet támogatására. Tulajdonosa több budapesti és vidéki múzeumnak is.
2012 elején Svájcba (Genfbe) költözött.4 Üzleti vállalkozásai – melyek közül több is meglehetősen ezoterikus elméletek alapján próbált profitot termelni - egyre inkább veszteségesek lettek. A Napi Gazdaság 100-as listáján 2016-ban már csak a 88. hely jutott neki. A 2. és 3. Orbán-kormány idején Kovács több sikertelen ingatlanfejlesztésbe is belekezdett – közülük több is úgy ért véget, hogy az MNV gáláns módon kivásárolta Kovács cégeit a veszteséget termelő projektekből (sopronbánfalvi karmelita kolostor, budakeszi úti Ybl-villa, szobrok, szőnyegek stb.).5
 
1 Pályaképét ld. Rádi (2017).
2 Személye karrierjét és a Bankár csoport tevékenységét részletesen ld. Ószabó – Tóth – Vajda (2000) három részes riportjában.
3 HVG, 1989. szept. 9., 1994. febr. 5.
4 HVG, 2012. febr. 25.
5 https://blog.atlatszo.hu/2017/08/tokecsokkentes-kovacs-bankar-gabor-az-allammal-uzletelo-cegeben/

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 103 0

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-4//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave