Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Kőrösi Imre (1946)

Mezőgazdász, jogász, politikus.1 1970-85 között az MSZMP tagja, tsz-ekben, ÁFÉSZ-ekben tölt be jogi vezetői posztokat. 1978-ban Szegeden, levelezőként szerez jogi diplomát. 1985-ben kizárták az MSZMP-ből. Közvetlenül a rendszerváltás előtt kertészként dolgozott.

A rendszerváltást követően, MDF-es kormánypárti politikusként több alkalommal is éppen a privatizáció ügyében került szembe saját pártjával. Az előzményekhez tartozik, hogy több képviselőtársával 1991 májusában megalakította a Monopoly csoportot2, amely kifejezetten a privatizáció visszásnak vélt fejleményeit kívánta kinyomozni (pl. Budai Hengermalom3, Csillebérci úttörőtábor, Postabank, Autóker).

1991 tavaszán a Gazdakörök Országos Szövetsége elnöke, ugyanekkor az MDF frakció elnökségi tagjává választják.1992-ben Kőrösinek jó esélyei voltak arra, hogy Antall József kormányában az FKgP-s Gergátz miniszter leváltása után megkapja a földművelésügyi tárcát, de végül erre nem került sor. Az egyik munkaadói szervezet – a Magyar Agrár Munkaadók Szövetsége (Agrárkamara) – elnökévé választotta. Kőrösi 1993. április 27-én Szabó Tamás privatizációért felelős tárcanélküli minisztert interpellálta, melynek nyomán a T. Ház a minisztert leszavazta. Pontosabban: eredetileg Kőrösi a miniszterelnöktől kérdezte volna meg, hogy személy szerint ki felel a nemzetrontó politikáért. Antall József azonban a válaszadás jogát átadta Szabó Tamásnak. Ráadásul a vita során egy durva káromkodás is elhangzott (Menj a pi…ba!), amit utóbb a frakció Kőrösinek tulajdonított. Büntetésből Kőrösit kizárták a frakcióból és az MDF-ből is, de ettől még tagja maradt az Országgyűlésnek. A kizárást követően, de már a választási kampány idején, belépett a – gyakorlatilag nem létező - Független Magyar Demokrata Pártba.

Politikai pályája mellett Kőrösi 1994-99 között a Fővárosi Ingatlanközvetítő Rt. (FIK) elnöke volt, s ennek kapcsán részesévé vált egy hosszan elnyúló peres konfliktusnak.

Kőrösi az 1998-as választás után a politikai szélsőjobb tagja, támogatója lett (Független Magyar Demokrata Párt, Lelkiismeret ’88 csoport, Magyarok Világszövetsége), de képviselői mandátumot sem 2002-ben, sem 2006-ban nem tudott szerezni. Beadványokkal bombázta az Alkotmánybíróságot4 - ezekre választ sem kapott. Privatizációval kapcsolatos írásait 2001-ben saját költségén jelentette meg Lóvátett ország címmel5. 2003 novemberében nyilvános éhségsztrájkot folytatott – egyebek között azt követelve, hogy az Alkotmánybíróság érdemben válaszoljon 1996-os beadványaira.6 Az egykori kisgazda politikussal, Tímár Györggyel és Kozenkay Jenővel, az egykori III/II-es kémelhárító tiszttel, 2005 novemberében megalapította a Polgárok és Polgármesterek Szövetsége az Élhető Magyarországért (PPSZ) nevű pártot7. 2006 novemberében – a Kossuth téri tüntetések idején - Kőrösi a PPSZ honlapján fegyveres felkelésre buzdított.

1	Önéletrajzát ld. http://demokrataforum.hu/?q=node/163, portréját ld. Hírszerző, 2006. nov. 3.
2	Az MDF frakcióban Zacsek Gyula (az MDF-piacok szervezője) kezdeményezésére alakult meg a csoport.
3	A Budai Hengermalom történetének első részét ld. még Laki (2000) tanulmányában is.
4	1996. febr. 14. , ápr. 18. , ápr. 24.
5	MMI kiadó. Bp.
6	Hazánkért Online, 2003. november 3. (internet)
7	Ennek a szervezetnek az elődje a Harmadik Erő nevű alakulat volt, amelynek létrehozásában az említetteken kívül Drábik János is részt vett. Később Tímár szakított a szervezettel.