Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek


Kunos Péter (1947)

Kunos a többségi magántulajdonban lévő Agrobanknak volt a vezérigazgatója, amikor 1994-ben Kovács Mihály bank elnökkel együtt letartóztatták.
A közgazdász végzettségű Kunos 1970-80 között a Pénzügyminisztériumban (PM) dolgozott: előadó, csoportvezető majd miniszteri titkár.1 1980-85 között az Országos Tervhivatal elnökségi titkára, majd két évig az Állami Tervbizottság titkára. 1988-89-ben a kormány mellett működő Tervgazdasági Bizottság titkára, majd a PM államtitkára.
Még államtitkári kinevezését megelőzően került az Agrobank elnöki posztjára, majd amikor eltávozott a minisztériumból átvette a vezérigazgatói pozíciót is. Két éven át elnök-vezérigazgatóként irányította a bankot. Mint abban az időszakban többeknek, Kunosnak is az volt a dédelgetett álma, hogy minél nagyobb arányú tulajdonosa legyen bankjának.
Ekkor került a képbe Kovács Mihály, akit Kunos még minisztériumi tisztviselő korából ismert. 1992 tavaszán Kovács – egyes soha meg nem nevezett külföldi befektetők nevében – soha meg nem nevezett mennyiségű Agrobank részvényt vásárolt fel, és átvette az IG elnöki pozícióját. 1994. november 15-én a rendőrség üzletszerűen elkövetett befolyással való üzérkedés és hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt Kunost és Kovácsot letartóztatta. E hír hallatára a betétesek megrohamozták a bank fiókjait, 10 nap alatt 10 Mrd Ft-nyi betétet vettek ki, s ezzel gyakorlatilag csődbe kergették a bankot (⇓9.5.3).
Több hónappal később az ügyészség “bűnszövetségben üzletszerűen elkövetett tízrendbeli vesztegetés címén emelt vádat a két bankár ellen. E megfogalmazás mögött az a vélekedés állt, hogy a bank vezetői törvénytelenséget követtek el akkor, amikor az E-hitelek megítélésénél a bank számára előnyös tulajdonosi és irányítási garanciákat kötöttek ki a privatizáció útján, hitelből megvásárolt cégre vonatkozóan. Az elsőfokú ítélet 1997. június 10-én született meg. A Fővárosi Bíróság dr. Diós Erzsébet vezette tanácsa azzal indokolta a felmentő ítéletet, hogy a vádlottak cselekménye nem érte el a társadalmi veszélyesség fokát, így az nem tartozik a büntetőjog területére. A másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság - pár nappal a választások előtt, 1998. április 30-án – megállapította a vesztegetést, és két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Kunost. Ekkor vesztette el társadalmi állását is: le kellett mondania a Magyar Sakkszövetség elnöki pozíciójáról, amit 1989 óta töltött be. Ezt az ítéletet azután egy évvel később a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásában is jóváhagyta.2 Később Kunos – egészségi állapotára való hivatkozással – kegyelmet kért, de azt az új igazságügyi miniszter, Dávid Ibolya elutasította.
Kunos 2000 márciusában, 16 hónap után szabadult. 2002-ben Radnóti Miklós díjat kapott, és ismét megválasztották a Magyar Sakkszövetség elnökének. Az üzleti életben folytatta karrierjét (Geoholding cégcsoport, Civis Credit Rt., Pro-Hill Ingatlanfejlesztő, Imusol Hungária Befektető és Vagyonkezelő Zrt.3, stb.) – 2013-ig váltakozó eredményességgel.
 
1 168 óra, 1998. május 12.
2 NSZ, 1999. ápr. 20.
3 HVG, 2005. febr. 26., 2010. máj. 8.

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 103 0

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-4//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave