Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Láng László (1954)

Közgazdász, kutató, bankár, egyetemi vezető. 1977-ben végezte el az MKKE-t. Az Interag üzletkötőjeként kezdte pályáját. 1976-86 között az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa, de közben 1981-83 között két évet tölt Líbiában egy UVATERV által kivitelezésre kerülő katonai projekttel összefüggésben (Lamkév).1 A rendszerváltást közvetlenül megelőzően, 1986-90 között a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. 1990-ben saját céget alapít, Közép-európai Kutatások Központja Kft. néven.

Banki karrierje az Inter-Európa Bankban kezdődik, ahol 1992-93-ban elnöki tanácsadó. Majd több bank IG tagja (MKB, MHB), illetve elnöke (K&H). Ez az utóbbi, 1994-ben történt kinevezése jól példázta a kor szellemét: a koalíciós kormánypártok úgy kontrolálták egymást, hogy az egyik adta az IG elnökét, a másik a vezérigazgatót. A K&H-ban is ez történt, Lángot az SZDSZ delegálta, a vezérigazgatót, Erős Jánost az MSZP. De ezek az alkuk sem voltak négy évre kőbe vésve. Lángot, minden indoklás nélkül, egy év elmúltával leváltották, és helyébe – igaz csak elnök-helyettesi címmel – Kupa Mihályt, az Antall-kormány pénzügyminiszterét nevezték ki az Igazgatóságba. 1994-2002 között a Malév IG tagja, 1997-től a Perfekt Rt.-ben – Gyurcsány Ferenc cégében – úgyszintén.

Ekkor újabb külföldi kiküldetés következik. 1997. december 1-től az MNB tulajdonában álló, és akkor már sok-sok problémával terhelt bécsi CW bank egyik vezetője. 1998. május 27-től – Surányi György megbízatásával – a bank elsőszámú vezetője lett, vezérigazgatói beosztásban. Ez három nappal az 1998. évi választások 2. fordulója után történt, ami a jobboldalon sokak számára eleve aggályosnak tűnt. (De az is lehet, hogy a véletlenek összejátszásáról van szó.) Láng fő feladata Bécsben a bank veszteség-minimalizáló módon történő bezárása volt. 2000 végéig maradt ezen a poszton.

Ezt követően a Tamás István által alapított Nemzetközi Üzleti Főiskola – az IBS rektor-helyettese, illetve vezérigazgatója.

1	1990-ben – a rendszerváltást követően – a Lamkev, arab-magyar katonai vállalat ügyeit az Országgyűlés honvédelmi bizottsága is tárgyalta. MN, 2006. febr. 7.