Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Madarász László (1939)

Pénzügyi szakember, bankár, egy időben a Postabank elnöke, az Orbán család üzlettársa. 1997-ben szerzett tulajdoni részesedést az Orbán család által is birtokolt Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokaj-Hegyalja Kft.-ben.

Madarász fiatalon, 1956 őszén emigrált. A párizsi közgazdasági főiskolán szerzett diploma birtokában 1966-ban a Banque Nationale de Paris (BNP) alkalmazottja lesz, és bejárja a világot. 1991-ben a BNP társul a Dresdner Bankkal, és a magyar OKHB-vel vegyes bankot alapít Magyarországon. Madarász 1991-től a fele részben francia, fele részben német tőkével létrehozott BNP-Dresdner Bank vezérigazgatója, és 1997-től a brókercég elnöke. (Az 1998-as választásokig a BNP-nél volt jogtanácsos Orbán Viktor felesége – vélhetően innen az ismeretség a miniszterelnökkel.1)

1998-2002 között, az Orbán-kormány idején a Postabank elnöke. A kormányváltást követően, 2002 őszén távozott a posztjáról, s ekkor derült ki, hogy Madarász László nem kizárólag elnöke volt a Postabanknak, de tanácsadói szerződésben is állt ez idő alatt a pénzintézettel. Így 24 M Ft-os végkielégítésre számíthatott. Madarász szerint az elnöki és a vezérigazgatói poszt szétválasztásakor a bank ily módon biztosította a számára elfogadható mértékű fizetést.

1991-97 között a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, 1997 után tiszteletbeli elnöke. 1995-99 között a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja.2

A 2. Orbán-kormány Madarászt kinevezte a Malév FB elnökének, majd később az MNB FB tagjának. 2003-ban egyik alapítója volt a Széll Kálmán Alapítványnak. 2011 januárjában Szijjártó Péter, Orbán Viktor szóvivője bejelentette, hogy Madarász a Franciaország és Magyarország közötti kereskedelmet tanácsadóként fogja felügyelni. Madarászt a Malév FB tagságból 2011 tavaszán hívták vissza.

2015 nyarán az MNB FB egyik tagja lett. Később elvállalta a Mathias Corvinus Collegium alapítvány kuratóriumi tagságát.