Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek


Mádl Ferenc (1931 - 2011)

Mádl 1990. május 21-től 1992. január végéig irányította a privatizációt, tárcanélküli miniszterként az ÁVÜ IT elnöke volt. Ezt követően – továbbra is tárca nélküli miniszterként – még egy évig ő volt a kormány kijelölt felelőse az Állami Bankfelügyelet felett. 1993. február 22-től művelődési és közoktatási miniszter.
 
HVG portré
(részletek)
 
Mádl Ferenc
tárca nélküli miniszter
 
1990. augusztus 18.
 
Az Antall-kormány tárca nélküli minisztereinek sorában talán a legtöbb feladatot magára vállaló főhivatalnok … Mádl Ferenc tanulmányait Pesten fejezte be, 1956-tól az Akadémián tudományszervezési ügyekben tevékenykedett. Közben bedolgozott az Állam- és jogtudományi Intézetnek is, ott összehasonlító kutatásokat végzett. Szabó Imre, az intézet igazgatója, szívén viselte, hogy mi, fiatalok beleszagoljunk abba, mi folyik a szakterületünkön külföldön. Neki köszönhettem, hogy már 1961-től több szemeszterre kijutottam Strasbourgba. Mádl 1964-ben már kandidátusként az ELTÉ-n oktat, közben publikál is. 1972-ben megszerzi az állam- és jogtudományi doktori címet, egy évre rá egyetemi tanár. Szakmai körökben a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, a nemzetközi magánjog, a kereskedelmi jog, az összehasonlító jog és a polgári jog specialistájának is tartják. 1978-tól az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara néhány tanszékéből alakult Civilisztikai Tudományok Intézetének az igazgatója, majd amikor visszaállították az eredeti állapotot, az egyetem nemzetközi magánjogi tanszékének a vezetője lesz. Közben előad számos külföldi egyetemen, köztük az amerikai Harvardon és a Berkeley-n. 1974-ben kiadják Az Európai Gazdasági Közösség joga című könyvét, a tanulmányt 1978-ban angolul is megjelentették.
( … )
- A csendes kutatói szoba után szokatlan feladatokat vállalt, aligha lesz ideje tudományos mérlegelésre. Nem fél attól, hogy nem bírja majd a szokatlan rohanást?
- Álmaimban sem szerepelt, hogy egyszer a kutatás mellől és az egyetemi katedráról máshová szólít majd a kötelesség. Antall úr felkérése váratlanul ért. Azzal érvelt, hogy ismereteimre tapasztalataimra nagy szükség van a kormányban.
(…)
- A miniszterelnök korábban számos alkalommal nyilatkozta, hogy szakértői kormányt hoz létre. Ön kétségkívül tekintély a maga szakterületén. De vajon nem érzi-e egyedül magát ebben a kormányban?
- Mondhatom, hogy nem. Sőt, vannak nálam képzettebbek is ebben a kabinetben. például Kádár Béla, de mondhatnám Rabár Ferenc nevét is. Bod Péter Ákos vagy Andrásfalvy Bertalan, akik pártjuk révén kerültek be a kormányba, a maguk szakterületén úgyszintén felkészültek.
- Ezért történt, hogy önnek végül is nem jutott saját tárca?
- Nem hiszem. Gondolom, senki sem állt mintegy sorba tárcáért. Végül így alakult. Tárca nélküliként feladataim közé tartozik sok minden mellett a tudomány, az európai és nemzetközi szervezetek, meg hogy nemzetközi kérdések tárgyalásain ad hoc jelleggel képviseljem a kormányt vagy magát a miniszterelnököt.
(…)
- Vajon miért szimpatizál éppen az MDF-fel?
- Még a választási kampány idején tudatosodott bennem, aki ab ovo mérsékeltségre hajló ember vagyok, hogy az MDF által képviselt értékrend áll közelebb hozzám.
- Soha nem volt SZDSZ-es korszaka?
- Az ország sorskérdéseit tekintve egyetértek az SZDSZ és a FIDESZ álláspontjával is (ezekben azonosság van a nagy pártoknál). Túlzott radikalizmusukat nem pártolom. Mellesleg szakértőként éppúgy részt vettem a Híd-csoport, mint a Kék Szalag csoport munkájában.
(…)
- Számtalan feladata mellett a napokban még a Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnöki tisztével is önt bízták meg. Hogyan győzi?
- Nem találtak mást, megint úgy alakult, vállalni kellett; amíg tudásom, erőm és lelkiismeretem bírja, csinálom.
 
1995-ben – Göncz Árpáddal szemben - köztársasági elnök-jelölt volt, de alulmaradt. 1996-2000 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesült elnöke, 1999-2000-ben a kormány tudományos tanácsadó testületének tagja. 1997-ben neve felkerült a jobboldali értelmiségieket tömörítő, Százak Tanácsa listára. 1998-2000 között Mádl a Herendi Porcelánmanufaktura Rt. IG elnöke is volt.
2000-ben a FIDESZ jelöltjeként köztársasági elnök lett, és ki is töltötte az öt éves ciklust. 2002. augusztus 16-án bejelentette: sem elutasító, sem beleegyező nyilatkozatot nem tesz azzal kapcsolatban, hogyan kezelje jelentésének rá vonatkozó részét az ügynök-dossziékat vizsgáló parlamenti bizottság (az ún. Mécs-bizottság). Mádl kijelentette: soha nem volt tagja egyetlen pártnak, és semmilyen formában nem működött együtt az állambiztonsági szervekkel. Mégis, az a tény, hogy egyáltalán megnyilatkozott az ügyben és ilyen dodonai módon fogalmazott, sokak szemében gyanút keltett.
2007 őszén Mádl egyike volt annak a 62 aláírónak, aki levélben kérte az Országgyűlést, hogy ne szavazzák meg az új vagyontörvényt. Rövid betegség után 2011. május 29-én hunyt el.
 

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 103 0

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-4//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave