Mészáros közvetlenül nem vett részt a privatizációban, vagyonát úgy szerezte, hogy magántulajdonosoktól, hitelből vásárolt meg cégeket, ingatlanokat és földeket. A döntő fordulat pályáján 2010-ben történt. 2013-ban már a 88. leggazdagabb magyar volt 6,9 milliárdos vagyonával Népszabadság TOP 150-es listáján, 2016-ban a 31. helyen, 2019-ben már ő volt a leggazdagabb magyar a Forbes magazin listáján 400 Mrd Ft-ot meghaladó becsült vagyonával.

Az már 2018 májusában nyilvánosságra került, hogy Mészáros családi cégein, illetve tulajdoni szempontból nehezen átlátható magántőke-alapokon keresztül (⇓9.1.6) három tőzsdén jegyzett cégben is meghatározó érdekeltséggel rendelkezett: Opus Nyrt., Konzum Nyrt. 60, továbbá az Appeninn Nyrt. Ez önmagában is közel 300 Mrd Ft-os értéket jelentett akkor, vagyis ezzel bizonyosan az ország leggazdagabb embere volt ezen tulajdonosi információk nyilvánosságra kerülésekor.2 A Mészáros-csoport 2021-ben már magáénak mondhatta az egykori TITÁSZ és TIGÁZ megmaradt eszközeinek nagy részét is. A cégcsoport alkalmazottainak létszáma közel járt a 30 ezerhez. Igen jelentős piaci pozíciókat szerzett a bankszektorban (Bankholding), az építőiparban, a szálloda piacon (pl. Hungest Hotels), az agrárszférában stb. Mészáros Lőrinc cégeinek szinte kizárólag állami megrendelései voltak, nem exportáltak semmit külföldre, alig forgattak vissza valamit a profitból a működéshez, nem tartalékoltak a recessziós időkre, hanem szinte minden nyereséget kivettek osztalékként. Az is egyedi volt, hogy óriási volt a készpénz és a likvid eszközök aránya a cégeknél, illetve, hogy a vevőktől (az államtól) kapott előlegek aránya is kirívóan magas volt.

2020 nyarán Mészáros és felesége felbontották házasságukat, ami egyes piaci pletykák szerint valójában a családi vagyon idejekorán történő kimentését szolgálta.