Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Minárovits János (1952)

Mérnök, üzletember. 1971-ben szerzett üzemmérnök diplomát.1 1975-ben került a székesfehérvári Videotonhoz, ahol 1985-ig a számítógépes üzletágban tevékenykedett. 1982-ben gmk-csoportot alakított, majd kilépve a cégből 17 kollégájával együtt megalapította az Albacomp Kisszövetkezetet, amely kezdetben PC-karbantartással, később összeszereléses gyártással foglalkozott és a 90-es évek elejére 9-10 Mrd Ft-os árbevételű, komoly nagyvállalat nőtte ki magát. A cég sikerét akkor alapozta meg, amikor a forint konvertibilissé vált: az Albacomp vezetői közvetlenül állapodtak meg a távol-keleti gyártókkal, így a vállalat a versenytársainál olcsóbban jutott az alkatrészekhez és számos nagyvállalati, illetve államigazgatási PC-szállítói megbízást elnyert. 1995-ben került a cégcsoportba a SZÜV Rt., ami 2011-től az Albacomp Zrt.-be olvadt.

Minárovits egyike volt annak a 10 magyar nagyvállalkozónak, akik 1993 januárjában sikertelenül próbálkoztak azzal, hogy az ÁVÜ-től megvegyék a Corvin Áruházat.

1998 tavaszán cégét vám- és áfa-csalással gyanúsítottak meg a hatóságok. Minárovitsot, mint cégvezetőt elsőrendű vádlottként előbb 6, majd 2003-ban – másodfokon - vámorgazdaság miatt 4 évi börtönre ítélték.2 2005-ben harmadolással szabadult, majd visszavette a cég irányítását. Ezek után megint sikeres évek következtek. A 2009-es válság nyomán az Albacomp pénzügyileg megrendült, majd – 2012 elején – csődvédelmi eljárás alá menekült.

Portréját ld. NSZ, 2012. ápr. 11.

Köznapi nyelven csempészet történt. A vádirat szerint bevett módszer volt, hogy a behozott terméknek csupán a gyári kódszámát tüntették fel, azt félvezetőnek nevezték és az eredeti érték töredékét jelölték meg beszerzési árként. Miután e dokumentumok alapján az eljáró pénzügyőr a terméket nem tudta beazonosítani, így az ügyleti értéket vette alapul és ennek alapján vámolta el az árukat.