Az ifjabb Nagy Elek magyarországi életpályája sok szálon kapcsolódott a privatizációhoz is.2 Az első 10 évből keveset töltött Magyarországon – előbb Nigériában, majd 1983-86 között Algériában dolgozott a Középület Tervező Vállalat alkalmazottjaként, ahová a Tesco Külkereskedelmi Vállalat vitte ki a magyar szakembereket. Visszatérte után Budapesten építész-tervező céget alapított.

Nagy 1990-ben Matolcsy György hívására kormányfőtanácsos lett a MeH-ben, majd vezetője lett a Magyar Kis- és Középvállalkozói Fórum nevű szervezetnek. A MEH-ben, a miniszterelnök kabinet munkatársaként ő is szerepet játszott a társadalmi szervezetek államosított ingatlanainak szétosztásában3 – így bizonyára ismerte az ún. székházbotrány részleteit is. 1991 márciusában Slosár Gáborral és Bethlen István MDF-es országgyűlési képviselővel megalapította a Magyar Vállalkozói Kamarát. Még ugyanabban az évben IG tag lett abban a Provízió Rt.-ben, amelynek Slosár elnök-vezérigazgatója volt (egészen az ÁVÜ-be történt vezényléséig). 1991-92-ben a műszaki cikkek forgalmazásával foglalkozó Müárt Rt. elnöke volt.

Később FB-tag lett az MDF pártfinanszírozás-gyanúba keveredett cégében, a Pecunia Kft-ben, ahol ugyancsak Slosár Gáborral dolgozott együtt. 1993-95 között IG tagja volt a Regionvest Befektetési és Tanácsadó Rt.-nek, többek között Vattay Antallal, az MNB – eleinte az MDF, majd a FIDESZ által delegált FB tagjával együtt. Ebben a cégben IG tag volt még Boros Imre, Entz Géza, valamint az a Cséfalvy Zoltán, aki 1991-1995 között Bod Péter Ákos tanácsadója, 2000 februártól pedig a Matolcsy vezette Gazdasági Minisztérium regionális fejlesztési helyettes államtitkára.

1993-tól 1996 nyaráig az ÁVÜ által alapított Pillér-I., illetve Pillér-II. ingatlan- és befektetési alapok kezelőjének, a Prudent-Invest Rt.-nek a vezérigazgatójaként is tevékenykedett.

1992-ben akkor lett a Vegyépszer elnöke, amikor a cég már túl volt a társasággá alakításon, de 100%-ban az ÁVÜ tulajdonában volt. A menedzsment több tagjával létrehozta az Épszer Unió Kft.-t, 1994 júniusában ez a cég MBO-MRP konstrukcióban vette meg a Vegyépszert. A vásárlás előzménye egy eredménytelen pályázat volt – s ezt követte az ÁVÜ és az MRP-MBO konzorcium közvetlen tárgyalása. Ekkor már az MSZP-SZDSZ kormány volt hatalmon. Vevőként mindössze 3 M Ft készpénzt fizettek, a többi 897 M Ft kárpótlási jeggyel és E-hitellel egyenlítették ki. Nagy kezdettől fogva jelentős résztulajdonos volt a Vegyépszerben, 1998 augusztusától 2001 januárjáig az elnök-vezérigazgató is. A Vegyépszer Rt., amely korábban sohasem foglalkozott útépítéssel, 1998-ban megvásárolta a 30 millió forint alaptőkéjű Magyar Híd-és Szerkezetépítő Rt.-t, korábbi nevén Tér Kereskedelmi és Szolgáltató Rt.-t, amelyet Boros Imre, Szabó Tamás és Nahimi Tamás akkori MDF-es képviselő hozott létre. 1998 és 2002 között a cég úgy nyert számos autópálya-építési megbízást, hogy nem volt közbeszerzési eljárás. 2009 januárjában a Vegyépszer átalakult, jogutódja a Nemzetközi Vegyépszer Zrt. lett. Egy éven belül azonban ez a cég csődközeli állapotba került, és hírek szerint Nagy is kiszállt belőle.4 Később ez a hír tévesnek bizonyult: a háttérben továbbra is ott volt és menedzselte a csődegyezségeket. Sok szálon futó pereskedés után ezek többsége 2013 nyarára úgy zárult le, hogy a hitelezők alig-alig kaptak valamit a felszámolás során.5

Nagy Elek neve a Főtaxi privatizációja kapcsán is előkerült. Bár nem volt sem tulajdonosa, sem vezető tisztségviselője a cégnek, az Igazgatóság ülésein rendszeren részt vett és egy szövevényes tulajdonosi háló, illetve személyes befolyása útján gyakorlatilag maga irányított ezt a céget is.6 Nagy 2002 tavaszán – néhány héttel a választások előtt – az MFB-től az OTP közreműködésével megszerezte a BÁV-ot is, majd 2006-ban a csődbement Transelektro jó részét is. Ebben a portfolióban voltak egykori állami vállalatok is, így például a kiskunfélegyházi Ganz Röck Zrt., amely 2010-ben látványos körülmények között csődbe ment.

A Magyar Hírlap 2002-ben első alkalommal megjelentetett A 100 leggazdagabb magyar listáján Nagy Elek 25 Mrd Ft vagyonnal az 5. helyre került. 2009-ben Nagy Elek Monaco tiszteletbeli magyarországi konzulja lett. 2012-re a 100 leggazdagabb magyar listáján Nagy visszacsúszott a 35. helyre. Társadalmi funkciói közül a legfontosabb az volt, hogy megválasztották a Budapesti Ipari Kamara elnökének.