Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Nógrádi László (1947)

Vállalkozó, a Rainbow Computer Rt. elnök-vezérigazgatója. 1991-ben kerül kapcsolatba a politikával. Előbb a Magyar Vállalkozói Kamara alelnöke, majd a KDNP egyik vezető tisztségviselője. Ebbéli minőségében kerül be az ÁV Rt. IG-be, melynek 1992. október 29. és 1994. okt. 3. között volt tagja. A kormányváltást követően hamarosan kikerül az Igazgatóságból, de néhány hónap múlva - 1995. jún. 17-én - pártja jelöltjeként bekerült az ÁPV Rt. FB-jébe.

1966-ban a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett. Kilenc évig segédmunkásként, majd szakmunkásként dolgozott a Kőbányai Gyógyszerárugyárban, illetve a Fővárosi Vízműveknél. 1978-ban a Nehézipari Műszaki Egyetem Vegyipari Automatizálási Főiskolai Karán automatizálási üzemmérnöki diplomát szerzett.

Neve akkor került valamelyest előtérbe, amikor a Tocsik-ügy kapcsán saját pártja vizsgálta az ő felelősségét, illetve azt, hogy FB-tagként miért nem jelezte korábban pártja számára problémát. 1994-ben képviselőjelölt, de nem kerül be az Országgyűlésbe, sőt a KNDP-ből is kizárták. Régi támogatójával, Surján Lászlóval átáll a FIDESZ-hez. 1997. augusztus 30-án a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség alapító tagja, 1999. július 3-ig alelnöke, később ügyvezető titkára. Így 1998-ban a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség színeiben – de FIDESZ-frakció tagjaként - mégis bejut a Parlamentbe. 2000. június 1-től december 1-ig, vagyis mindössze 5 hónapig, közlekedési és vízügyi miniszter. Egy halálos gépkocsibaleset miatt kellett lemondania.

2002-től Lenti város polgármestere. 2002. szeptemberében a Mécs-bizottság működése idején, majd 2005-ben is felmerült, hogy a Történeti Hivatalban dokumentumok bizonyítják Nógrádi ügynök-múltját. Miután Nógrádi önmagát nem tekintette közszereplőnek, ezért a személyi anyagai kutatásához nem járult hozzá.1