Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Batthyány (-Strattman) Ádám (1942)

Földbirtokos, nagyvállalkozó, a korai magyar privatizáció egyik érdekes figurája. A grófi címét büszkén viselő üzletember Ausztriából a rendszerváltás után, 1990-ben tért vissza Magyarországra.

Családja 1945-ben menekült Ausztriába, ahol számos nyelven megtanult, de magyarul nem. Csak felnőtt korában tanult meg magyarul és valamikor ekkor vette fel német hangzású második nevét. A 90-es években még mindvégig Batthyány néven szerepelt a magyar közéletbe. Németországban banki karriert futott be.

Nevével MDF-szimpatizánsként, a párt anyagi támogatójaként, és Antall József gazdasági tanácsadójaként találkozhattunk először a magyar sajtóban.1 1991-ben Jeszenszky Géza külügyminisztersége alatt rendkívüli követi és miniszteri rangot kapott. Ugyancsak 1991-ben tiszteletbeli elnöke lett az Antall József kezdeményezésére megalapított Batthyány Lajos alapítványnak. Batthyány – O’svath Györggyel és Tar Pállal – egyike volt annak a három egykori piarista diáknak, akik saját zsebükből finanszírozták Antall németországi gyógykezelését.2 Még politikusként bekerült több állami tulajdonú cég vezetésébe, így például a Danubius, az IBUSZ és a Technoimpex IG-jébe. Később ezekből a cégekből fokozatosan kiszorult, de a Horn-kormány idején beválasztották a TVK igazgatóságába.

Saját vállalkozását a Batthyány Pénzügyi Tanácsadó Rt.-t 1992 júniusában alapította. Egyes híradások szerint a cég szerepet játszott a Matávról leválasztott helyi telefontársaságok (LTO) privatizációjában, s ezért 1,7 millió dollárnyi sikerdíjat is felvett. A cég benne volt a Duna Intercontinental szálló eladásában, és szerepet vállalt az MVM eladására irányuló kísérletben is. A Batthyány Pénzügyi Tanácsadó Rt. ellen – egy bérleti tartozás miatt – 1999-ben kezdeményezett felszámolást az Oktatási Minisztérium, ami 2003 végén meg is indult.3

Batthyány tulajdonrészt szerzett a Batthyány és Csiky Értékpapír Kft.-ben, majd ezt követően született a Batthyány és Társa Pénzügyi Tanácsadó és Befektetési Kft. Ez utóbbi cég lett az 1996 végén mintegy 350 főt foglalkoztató Batthyány-agrárbirodalom csírája. A cég 1993-ban 120 M Ft-ért (és 200 M Ft adósság átvállalásával) megvásárolta az egykori állami gazdaságból lett Zalaegerszegi Agrár- és Ipari Kft. többségi tulajdonát, amelyen keresztül hozzájutott a Zalabaromfi Rt. részvényeinek 45%-ához is. Gazdasága 2800 hektár földdel bírt. Ekkor tájt Batthyányt tartották az ország egyik legnagyobb földbirtokosának.4 Az 1993-ban alapított Z-Al Trade Kft.-n keresztül Batthyány E-hitelből és kárpótlási jegyért vette meg a Pélpusztai Állami Gazdaság jogutódát, az Agrotop Kft.-t. 2000 decemberében azután híre kelt, hogy a zalai baromficégek fiktív számlái miatt a megyei rendőrkapitányság nyomozást indított Batthyány ellen, sőt egész vagyonát zár alá vették. Később a tanácsadó cég ellen kényszer-végelszámolás indult.5 2013-ban Batthyány osztrák partnerekkel ingatlanvállalkozást alapított Central European Green Energy & Agricultural Investments Kft. néven.6 A közéletben ekkor már nem vett részt, mert ebben súlyos betegsége teljes mértékben megakadályozta.

A család irányításával számos politikai célzatú alapítvány is működött a 2020-as években, ezek közül a legfontosabb az alapító monogramja alapján felismerhető BLA, amely 2011-ben átminősült közfeladatot ellátó közérdekű alapítvánnyá (kekva), s mint ilyen milliárdos ingatlanokat is kapott az államtól.

1	Konkrétan tudható, hogy 1990-ben 4,8 M Ft-tal támogatta az MDF-et. HVG, 1994. aug. 13., 2000. dec. 23. Juhász (2001) 51. o.
2	Ld. Antall József kabinetfőnökének visszaemlékezését. Marinovich (2003) 234.
3	HVG, 2003. dec. 20.
4	HVG, 1994. aug. 13.
5	HVG, 2013. szept. 14.
6	U.ott.