Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Pál László (1942 - 2017)

Villamosmérnök. MSZP-s politikus, ipari miniszter, több ízben is az állami tulajdonú MVM és MOL egyik meghatározó vezetője. 1990-97 között országgyűlési képviselő. Meggyőződéses baloldali politikus, aki kezdettől fogva ellenszenvvel és bizalmatlanul figyelte a privatizációt.

Diplomáját Moszkvában szerezte, 1981-82-ben elvégezte az MSZMP Politikai Főiskoláját is. A rendszerváltás előtt pályája nagy részét az OMFB-ben töltötte.1989. júliusban kinevezték az Ipari Minisztérium államtitkárává, 1990. május 2-ig a feldolgozóipar felügyeletét látta el. A kormány COCOM-ügyekkel megbízott képviselője volt. Később a Videotonban dolgozott tanácsadóként. Ezt a céget azért hagyta ott, mert nem értett egyet az ÁVÜ privatizációs stratégiájával. Egy ideig a kevéssé ismert Interbip Mikroelektronikai Rt. IG tagja. Érdekes színfoltja volt a magyar privatizáció történetének, amikor 1992 áprilisában önálló képviselői indítvánnyal Alkotmánymódosításra tett javaslatot, mellyel azt akarta elérni, hogy a privatizációs törvények 2/3-osak legyenek. (Ezt a javaslatot az Országgyűlés akkori többsége még napirendre sem volt hajlandó tűzni.)

Az MSZP elnökségének javaslatára lett az 1994. július 15-én hivatalba lépett MSZP-SZDSZ koalíciós kormány ipari és kereskedelmi minisztere. Az Országgyűlés honlapján található életrajza szerint, a villamosenergia-ipar privatizációja kapcsán is különvéleményt képviselt, mondván, hogy az áramszolgáltató vállalatok többségi tulajdonának az MVM Rt. kezében kell maradnia, hogy a villamosenergia-rendszer perspektivikus működése biztosítva legyen. Élesen ellenezte a HungarHotels privatizációját (⇓9.5.4) is – amikor miniszterként az idegenforgalomért is felelt, sikerült is megakadályoznia. Nézeteit nem fogadta el sem Békesi László, sem Bokros Lajos pénzügyminiszter, sem Horn Gyula miniszterelnök, aki 1995. június 22-én - július 15-i hatállyal – fel is mentette a minisztérium vezetése alól. A rendszerváltást követően ez volt az első alkalom, hogy a kormányfő formálisan is maga kezdeményezte egy minisztere felmentését. Ettől függetlenül, Pál képviselő maradt. Továbbra sem értett egyet a privatizációs törvény módosításával s az önkormányzati tulajdonról szóló törvény idevonatkozó részének módosításával, és nem is szavazta meg a javaslatokat.

Pár hónappal később, 1995 szeptemberében – mintegy kárpótlásként – Pál a MOL elnöke lett. Ezt a pozícióját 1999. február 24-ig tartotta meg, akkor a FIDESZ-kormány mást állított helyére. Ezt követően a Ganz Holding Kft. igazgatója lett.1 A 2002-es választás után az állami tulajdonú MVM vezérigazgatója és az IG tagja lett. 2004. december 1-i hatállyal felmentették, utóda Kocsis István lett. Újabb kárpótlásként Pál 2005 februárjában a IG tagságot kapott a Malévben és a BKV-ban, de alapjában véve a magánszférában kereste megélhetését. 2008-ban márciusában, Kocsis bukása után megint visszakerült az MVM IG-be, ahol a 2010-es kormányváltásig maradt tag. Később egy orosz tulajdonú, a Paks-II projektben érdekelt társaság, a Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft. FB tagjaként tevékenykedett.

Súlyos és hosszantartó betegségben hunyt el 2017-ben.